Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)

1902-02-09 / 6. szám

14. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1902. február 9. jelölték ki, hitelesítésére pedig Sárkány Józsefet és Kostyán Ferencet kérték föl. A tárgysorozat első pontjára, az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak az 1901. évi üzleteredmény- ről szóló jelentésére került a sor. A jelentés szerint az elmúlt 1901-diki üzletév az általános gazdasági viszonyokban javulást nem hozott, sőt az egész éven át tartó szokatlan pénzbőség a helyzetet az egyesü­letre nézve még kedvezőtlenebbé tette. Egyrészt a rendkívüli üzletpazgás, a mely a pénzkeresletet a lehető legalacsonyabb fokra szállította, másrészt a növekvő aranybeözönlés amonarkiába, a mely részint a rendelkezésre álló pénzeszközöket mód felett sza­porította, olyan viszonyokat teremtett, a melyek a kamathajtó elhelyezést fölötte megnehezítették A helyzetnek ez az alakulása különösen a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesületre volt igen nyomasztó, annyira, hogy a múlt év folyamán gyakran csak ha­tározott veszteséggel volt képes az igazgatóság az intézet tőkéit elhely zni Önként következik ebből, hogy mindezek döntő befolyással voltak az üzlet jöve­delmének az alakulására és ennek következtében az osztalék megállapítására is. Hogy ez a hatás még élesebben nem jutott kifejezésre, az egyedül annak tulajdonítható, hogy az igazgatóság a forgalmat, a ne­héz körülmények ellenére is fönn tudta az eddigi szín­vonalon tartani, sőt a főbb üzletágakat még tovább fejlesztenie is sikerült. Az összes forgalom nz elmúlt évben 4.876,588.709 korona 94 fillért tett, a mely összegben a készpénzforgalom 2.345,305.862 korona 6 fillérrel szerepel. Az 1901. évi tiszta nyereség 4,924 342 korona 67 fillért tesz, a melyből az alap- szabályszerü jutalékok levonásával összesen 4,444.360 korona 77 fillér áll a közgyűlés rendelkezésére. Ebből osztalékul minden részvényes után 800 koronájával 5000 részvény után a 12.500 koronát tevő bélyeg­illetékkel együtt 4,012.500 koronát fizetnek ki, a jóté­kony célra fizetendő összeg s a jutalmak levonása után fönnmaradó 326.068 koronát pedig uj számlára írják. A közgyűlés az igazgatóság jelentését, melyet Biró Zsigmong igazgató olvasott föl, tudomásul vette és a fölmentést úgy az igazgatóságnak, mint a fel­ügyelő-bizottságnak minden irányban megadta. A vá­lasztmány mandátuma lejárván, a közgyűlés a régie­ket ismét megválasz otta. E szerint a választmány tagjai a következők : id Cséry Lajos, Brückler Mihály, Csernovics Diodor dr., Darányi Gyula dr., Haader György, Hajós Menyhéit, Halász Zsigmond, Kiss Ala­dár dr., Magyary Kossá Géza dr., Néger Adolf, Ordódy Pál, Preyer Hugó dr., Radisich Jenő dr., Ra- kovszky Géza dr., Stetina József dr., Than Károly, Tomcsányi László, Ugrón Ákos, Viczián Ádám. A választás után Kostyán Ferenc köszönetét mondott a közgyűlés nevében az intézett vezetőségének és tisz­tikarának az elért szép eredményekért, a mit az el­nökség részéről Kiéh István köszönt meg, kijelentve, hogy mint eddig, ezentúl is legfőbb törekvésük lesz az intézet fölvirágoztatása. Az osztalék kifizetését a pénztárak már megkezdték. A Magyar ipar és kereskedelmi bank A Magyar ipar és kereskedelmi bank részvény- társaság viszonyait az utolsó időkben különféleképen szellőztették Érdekelt körökben már rég nem volt titok az, hogy a banknak üzletei nagy veszte-éggel zárultak és a tőzsde hivatalos árjegyzéke élénken llusztrálta a bank helyzetét azzal, hogy napról-napra öljegyezte a bank részvényeinek folytonos hanyatlá­f sát. A részvényeseknek egy része nyílt támadásra is készült a bank vezetősége ellen és ez a csoport nem csinált titkot abból sem, hogy a banknak legközelebbi közgyűlése alkalmából föl óhajt vonulni támadásának teljes fegyvertárával. A banknak igazgatótanácsa úgy lát; zik számolt e- helyzettel és noha a közgyűlés ha­táridejét még nem tűzte ki, a banknak jelenlegi álla­potáról részben óhajt beszámolni azzal a hivatalos jelentéssel, melyet alább közlünk. A bank e jelentése azt a benyomást kelti, hogy vezetősége látja és be­ismeri a helyzet rendkívüli komolyságát, de nem adja fel a reményt arra, hogy a bajokon még segíthessen. A jövő fogja bebizonyítani azt, mennyiben válik be a bank reménysége. Itt adjuk a hivatalos jelentést, mely szó szeri'>t a következő : A Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank Rész­vénytársaság igazgató-tanácsa e hó 1-én tartott ülé­sében állapította meg az 1901. üzletév zárszámadá­sát. A mérleg a 2.000.000 korona tartalékalap és a múlt évi 288.328 korona 25 fillér nyereségáthozat felemésziése után 1,696.211 korona 11 fillér veszte­séggel zárul. Ezen veszteségfelerr elkedés a múlt évi szeptember 30-án feltüntetett helyzettel szemben fő­leg az értékpapírok és társas érdekeltségek javára eszközölt azon magasabb tartalékolásokban találja magyarázatát, mely tartalékolások az utolsó hónapok viszonyainak alakulása által váltak szükségessé, és nagyobbrészt a bocskói vegyipar, a zalatnai kénko- vandipar, társaság villámos és közlekedési vállalatok számara, valamint az egyesült építő- és iparrészvény- társaságnál fönnálló részesedéseknél vitettek ke­resztül. Az igazgatótanács az összes értékpapírokat és társas részesedéseket a december 31-diki árfolyam­mal és a mennyiben tőzsdeileg nem jegyeztetnek oly értékeléssel vette fölr melyben elegendő gondoskodás rejlik ezen két vagyontételnél bekövetkezhető további veszteségek ellen. Az igazgatótanács a közgyűlésnek kimerítő je­lentést fog tenni a bank minden érdekeltségéről, ösz- szes aktíváiról, valamint egész vagyonállásáról. Elő fogja terjeszteni az értékelések, leírások és tartaléko­lások részletezését; föl fogja tüntetni a múlt évvel szemben előforduló változásokat, úgy hogy minden részvényesnek alkalma fogjnyilni az intézet helyzetéről magának teljesen tiszta képet alkothatni Magától ér­tetődik, hogy a bank főérdekeltségéről a román és nemzetközi petroleumtársaságoknál lévő követeléséről is a legpontosabb számszerű kimutatás szerint fog előterjesztetni. Ezen két tételnél a tartalékolás mei- lőztetett, mert jetenleg a föltétlenül megbízható ér!ék­becslés támpontjai hiányoznak. Kapcsolatos a román petróleum-vállalat vezető­ségében keresztül vitt változtatással, úgy a teknikai, mint kereskedelmi és pénzügyi téren terjedelmes újjá­szervezés vétetett foganatba, melynek eredménye csak később fog mutatkozni, s a mérleg erre vonatkozó tételeinek elbírálásánál irányadóul szolgálni. A budapest erzsébetvárosi takarékpénztár részvénytár­saság­A budapest-erzsebetvárosi taKarékpénztár rész­vénytársaság ma tartotta közgyűlését. Az évi mérleg 183 851 korona 87 fillér tiszta nyereséggel zárul, melyből részvényenkint 12 koronát fizetnek oszta­lékra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom