Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-02-09 / 6. szám
1902. február. 9. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. Budapest adója. Rudapest fővárosra az 1900-ik évben egyenes állami és községi adó fejében 41,064.998 korona vettetett ki, vagyis 155.720 koronával több mint az előző évben. Ez összegből 29,498.902 korona állami adó, 11,566 096 korona községi pótlék eimén vettetett ki. Visszapillantván az adóviszonyok fejlődésére a főváros egyesítése óta, azt látjuk, hogy mig az egyenes adók összege egy egész évtized alatt (1874—1883-ig) kisebb-nagyobb hullámzás mellett csak körülbelül 800.000 kor. csekély emelkedést tüntet fel, addig az 1884-ik évtől kezdve már állandó és nagyobb arányú emelkedés észlelhető, amennyiben az azóta elért emelkedés 21*3 millió koronára rúg. Az egész időszak alatt a kivetett egyenes adók 22* 1 millió koronával, vagyis 116*1 százalékkal gyarapodott, mi mellett azonban a főváros népességének emelkedését is tekintetbe kell venni. Az állami és községi adó emelkedése körülbelül arányos lépést tart az, a mennyiben a huszonhét évi időszak alatt az állami adó 117 százalékkal, a községi adópótlék ellenben 113 százalékkal emelkedett, a különbség azon adónemek (általános jövedelmi pótadó, hadmentességi díj, stb.) behozatalában és tetemes emelkedésében találja magyarázatát, melyek csakis az állam pénztárába fizettetnek be. Az utolsó évben az állami egyenes adó közel 39 ezer koronával kisebb, a községi egyenes adó ellenben 194 ezer koronával nagyobb az előző évinél. Emelkedett a házbéradó 193 ezer, házbérkrajczár-adó 105 ezer, a III. osztályú kereseti adó 85 ezer, a tőkekamatadó 84 ezer, a betegápolási pótadó 65 ezer, a IV. osztályú kereseti adó 49 ezer, az általános jövedelmi pótadó 38 ezer, az útadó 6200 koronával. Ellenben csökkentek : a részvénytársulati adó 2u9 ezer, az utólagos adókivetések 36 ezer, az I. és II. osztályú kereseti adó 9 ezer, a hadmentességi dij 7 ezer koronával. A többi adónemeknél a változás jelentéktelen. összehasonlítva a fővárosra kivetett adók emelkedését a fővárosi lakosság létszámával, azt látjuk, hogy 1900-ban egy-egy főre az állami és községi adóból együttvéve 57*05 korona, magából a községi adóból 16*07 jutott, azokból 4*31 koronával, ebből 99 fillérrel kevesebb, mint az előző évben. Minthogy az adókivetés szigora nem enyhült, ezen fogyás okát részben a rossz kereseti viszonyokban, részben azon körülményben kell keresnünk, hogy a népesség inkább szegény, mint vagyonos bevándorlása által gyarapszik. A főváros adóerejének helyes megítélése czéljá- ból összehasonlítást teszünk az egész országra és a fővárosra kivetett egyenes állami adók korú. Az egész országra kivetett egyenes adók összege 233*8 millió koronát tesz. Ehhez Budapest 29*5 millióval, vagyis az egész ország megfelelő egyenes állami adójának 12 6 százalékával járult. Az adókivetések részletezése az egyes nemek szerint a következő : Földadó az egész országban 69,012.425 korona, Budapesten 106.121 kor. Házadó az egész országban 27,002.876 korona, Budapesten 8.007.006 kor. Kereseti adó az egész országban 51,843.182 korona, Budapesten 8,552.374 kor. Részv. társulatok stb adója az egész országban 9.455.135 korona, Budapesten 3,592.156 kor. ' 7 Kamat- és járadékadó az egész országban 12,254.127 korona, Budapesten 636.954 kor. Fegyver- és vadászati adó az egész országban 1,047.737 korona, Budapesten 306 kor. Hadmentességi dij az egész országban 4,424.965 Korona, Budapesten 171.018 kor. Ált. jöved. pótadó az egész országban 36,492.989 korona, Budapesten 6,316.213 kor. Eegyéb adó az egész országban 22,265.146 korona, Budapesten 2,116.754 kor. Összesen tehát az egész országban 233,798.582 korona, Budapesten 29,498.902 kor. Látni ez összeállításból, hogy a fővárosi házadó majdnem három tizedrészét, a nyilvános számadásra kötelezett fővárosi vállalatok adója kétötödét teszi az egész országra e czimen kivetett adónak, mig a kereseti adó és az általános jövedelmi pótadó körülbelül egy hatodát. A főváros hozzájárulása az egész ország egyenes adójához 1875-ben mintegy 9 és fél százalék volt, azután 1886-ig 7 és három negyed százalék és 8 egy fél százalék között ingadozott, 1887-ben túllépte a 9 százalékot és azóta folyton emelkedik, úgy hogy ma u főváros az egész országra kivetett egyenes adónak már teljes nyolczadrészét viseli. Kintünik az összehasonlításból egyúttal az is, hogy 1875. év óta eltelt negyedszázad alatt az egész országra 5164 millió korona vettetett ki egyenes adó czimén és hogy ebből az összegből 507 millió, vagyis közel a tizedrész a fővárosra esett. A legjelentékenyebb adónemek a házbéradó (12.4 millió korona), a kereseti adó (10.5 millió korona) és az általános jövedelmi pótadó (6*3 millió korona); nagy összegekkel szerepelnek még a nyilvános számadású vállalatok adója (4*5 millió korona) és a házbérkrajcár (3*8 millió korona). Az egyes adónemeket nézve, 1900-ban legnagyobb emelkedést észlelhetünk a házbéradónál és a III. osztályú kereseti adónál. Az I. és II. osztályú kereseti adónál és az utólagos adókivetéseknél jelentékeny csökkenés tapasztalható. A fővárosi házak bérjövedelme az elmúlt évben ismét tetemesen emelkedett ; a fővárosban létező épületek házbérjövedelme ugyanis 1900-ban 104,700.654 koronára rúgott, vagyis 2*7 millió koronával többre, mint az előző évben. Az ezedetileg előirt 108,770.820 koronából 10,951.761 korona esik a Duna jobbpartjára és 97,719.059 korona a balpartra. A 104*7 millió korona házbérjövedelemből azonban csak 44*9 millió van adónak alávetve, mig az uj építkezésekből eredő maradvány adómentes. 1900-ban 15.610 ház után a bérjövedelem 104,700.654 korona volt, úgy, hogy egy házra átlag 6707 korona jut. Ez összeg igen nagynak látszik, ha tekintetbe veszszük, hogy az 1901. évi népszámlálás eredményei szerint a lakóházaknak 45 százaléka olyan kisebb épület, melyben húsznál kevesebb ember lakik, a melyekben tehát az évi házbérjövedelem jóval kevesebb a fentemlitett 6707 kor. átlagnál. Az adóköteles házak 44,836.582 korona házbérjövedelme után mindössze 15,139.917 korona házbéradó (állami, községi adó és házbérkrajcár) vettetvén ki, 100 korona házbérjövedelemre átlag 33.8 korona házbéradó jut. Az adómentes házak bérjövedelme a főváros egyes kerületeiben nagyon egyenlőtlenül oszlik el. Latluk, hogy egészben véve az adómentes házakra a
