Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-02-02 / 5. szám
14. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1902. február 2. felállítása alkalmával, valamint a felállított határköveknek uj kövekkel való kicserélésénél, vagy a birtok határainak későbbi megváltozása esetében szükségessé váló uj határjelzésnél mindenkor a fővárosi mérnöki hivatal foganatosítja. A kitűzés a határkövek felállítása vagy bárminemű változtatása esetében a fővárosi mérnöki hivatalnak legalább 8 nappal előbb Írásban bejelentendő. Aki a fővárosi mérnöki hivatala mellőzésével önkényesen állít fel határköveket vagy azokon a jelen szabályrendelet intézkedéseibe ütköző változtatásokat eszközöl, kihágást követ el és 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Ezen kihágás ügyekben a birtok szerint illetékes kér. elöljáróság jár el. 10. A fóvároi birtokhatárat rendelkezésre álló hivatalos téirajzok és adatok alapján tűzeti ki, de a fővárost ebből kifolyólag az érdekelt birtokosokkal szemben felelősség vagy kártérítési kötelezettség nem terhelheti, hanem a felek vitás igényeiket és követeléseiket egymás ellen az 1894 : KII. t. ez. 34. §. ha- tározmányn szerint érvényesítheti. 11. A főváros a határkövek első felállítása alkalmával tésképet készít, amelyen minden határkő feltüntettetik és a határkövek dülőnkénti sorszám szerint nyilvántartatnak. Minden változás a térképen feltüntetendő. 12. A központi vasúti telekkönyvbe felvett vasutaknál, amelyeknek birtoka határkövekkel ei van határolva, az eddigi határkövek megmaradhatnak és uj határolás nem szükséges. Ha azonban az elhatárolás nem volna megfelelő, vagyis nem minden törési ponton volna határkő, akkor a vasút köteles a hiányzó határköveket a főváré si mérnöki hivatal felügyelete alatt és utasítása szerint a jelen szabályrendelet életbelépésétől számitctt 6 hónap alatt saját kölség n az 1894 : XII. t.-cz. §-ában foglalt jogkövetkezmény terhe alatt felállítani. A központi vasúti telekkönyvbe felvett vasutak a határkövek alakja tekintetében nincsenek kötve a jelen .szabályrendelet 4. §-ához, hanem oly alakú és felirásu határköveket használnak, amilyeneket a m. kir. államvasutak használnak. Statisztika. Népesedési mozgalom. Az 1902. év közepére kiszámított népesség, polgári lakos 751 177, katona 16.484 Összesen 767.661. Az elmúlt héten élve született 483 gyermek, meghalt 239 egyén, a születések tehát 2l4-el múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 339 törvényes, 144 törvényte- en; nemre nézve 236 üu, 247 leány. Halvaszületett 15 gyermek, köztük 10 törvényes, 6 törvénytelen. Születések arányszáma: 1000 lakosra : 32 7 Halálozások arány száma : 1000 lakosra : 16.2 az egy éven felüli lakosságnál: 13.4, az öt éven felüli lakossággél: 11.7. A halottak közt volt 122 fi-, 117 nőnemű. Az év eddigi 3 hetében élve született összesen 1353 gyermek, meghalt összesen 756 egyén, a születések többlete tehát 597 ; a múlt év megfelelő időszakában született 1226, meghalt 884, n születések többMe volt tehát 341. Az élveszülöttek közt volt 3C9 rém. kath., 7 görög kath. 0 t’örög keleti, 25 ágost evang, 3L helvét, — unitárius, 108 izraelita, 3 egyéb. Összesen 447, Halvaszületett összesen : 22. Betegedés Betegforgalom a városi közkórházakban. A Szt. Rókus kórházban ápoltak a múlt hét végén 1263 beteget, szaporodás 418, csökkenés 397, maradt a múlt hét vég^n 1284. A Szt. László-kórház- ban ápoltak a múlt hét végén 139 beteget, szaporodás 33, csökkenés 37, maradt a múlt hét végén 135. A Szt István-kórbázban ápoltak a múlt hét végén 809 beteget, szaporodás 281, csökkent 284, maradt e hét végén 806. A Szt. János-kórházbau ápoltak a múlt hét, végén 880 beteget, szaporodás 187, csökkenés 169, maradt e hét végén 898. Összesen ápoltak a múlt hét végén 3G91 beteget, szaporodás 919, csökkenés 887, maradt e hét végén 3123. Hirek a városházáról. Az építő ipar s a főváros. Nagyobb építkezéseknél rendszerint apróbb hevenyészett bódékat ragasztanak a pallérok az épülettest mellé, amelyekben északára elhelyezik a szerszámokat s a gépeket s amelyek éjjeli szállásul szolgáinak az építkezésekhez kirendelt őröknek. Eddigelé semmiféle kifogás nem történt az ellen, mert a kerületi mérnökök is belátták e bódék szükséges voltát. Legutóbb azonban megtörtént, hogy az egyik kerületi mérnök csak az esetben volt hajlandó megengedni a szerszámbódé felállítását, ha az építő vállalkozó erre is építési engedélyt kér, ami 160 koronába kerül. A kerületi mérnök ez eljárását mélyen sérelmesnek találta a magyar építőmesterek egyesülete a külömben is nyomorgó építő iparra nézve s ez okból beadványt intézett a főváros tanácsához, amelyben kéri, mondja ! ki egyszersmindenkorra, hogy a szerszámbódék építési engedély nélkül is felállitbatók. A íőváros építészeti ügyo-ztálya legközelebb megteszi e tárgyban az előterjesztését. Uj lépcső a Gellérthegyre A fővárosi közmunkák tanácsa elhatározta, hogy a Gellérthegy keleti oldalán folyó rendezési munkálatokkal kapcsolatosan uj lépcsős utat építtet a Gellért- szoborhoz. Az uj lépcső az Eskü-téri hid tengelyvonalától észak felé eső területen építik. Eddig csak egy utat terveztek a szoborig, de a közmunkatanács belátta, hogy ez az egy lépcső nem fogja levezethetni a forgalmat, miért is szükségesnek találta az uj lépcső kiépítését is. A közmunkák tanácsa most értesítette e határozatáról a fővárost s arra kérte tegye meg intézkedéseit az uj lépcső világítását illetőleg. Terhek a vizszolg Itatási szabályrendeletből kifelyólag. A ház- és telektulajdonosok tájékoztatására szolgálhat a vízvezetéki igazgatóság előterjesztése, melyet legutóbb a tanácshoz intézett. Az uj vizszolgáltatási szabályrendelet tudvalevőleg vízmérőórák használatát írja elő. Ahol ez órák szabadon nem helyezhetők el, aknák készítendők a fél terhére, amelyeknek most árát állapította meg az igazgatóság. Háromféle nagyságban készülnek ez aknák s e szerint az áruk 68, 85 és 120 korona. A pinezében épült akna 20 százalékkal drágább. Ez árak ismét 20 százalékkal maga-
