Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-02-02 / 5. szám
MAGYAR SZÉKESFÖ V A Li OS. 15. február. 2 sabbak, ha a törvényhatóság által megállapított külterületen kell az aknát készíteni. A jelentés megállapítja továbbá, a felek terhét oly esetekben, amikor magánvezetékek összekapcsoltatnak a fővárosi vízvezetékkel. E munkálatoknál a szerelő napidija 3 korona 80 fillér, a napszámosé 2 korona 40 fillér, felügyeletért pedig 10 folyóméter után 2 korona, azontúl 5 méterenként 1 korona jár. A Rózsadomb és vidéke Oetl Ferencz miniszteri tanácsos, mint a Rózsadomb és vidéke telektulajdonosok egyesületének elnöke még tavaly kérte a tanác-ot, hogy építse ki a Szemlőhegy-utcza felső részét, de visszautasittatott azzal a megokolással, hogy a forgalom nem teszi a rendezést szükségessé, különben nem állanak már rendelkezésére a szükséges telket. Oetl tanácsos mos1, újabban leczáfolja e megokolást. Kimutatja, hogy a Szemlőhegy-utczának igenis nagy volna a forgalma, ha ott kocsik egyáltalán közlekedhetnének a gödröktől és óriási sártól. A villatulajdonosck még tüzelőt sem kaphatnak, mert lehetetlen kapuikhoz jutni ; építkezni sem lehet, hacsak kötéllel nem vontatják föl az anyagokat A rendezéshez szükséges telkek tulajdonosai már tavaly Írásban kötelezték magukat a telekrészek ingyenes átengedésére, igy tehát a tanács indokolásának ez a része sem állhat meg. Az egyesület nevében ez okból újból kéri Oetl tanácsos a jelzett utcza kiépítését. Quod licet lövi. A főváros tanácsa ennek a példaszónak az igazságáról óhajtja meggyőzni a közönséget azzal a furcsa határozatával, melyet legutóbb hozott. Az Üllői-ut végén egy telke van a fővárosnak, melyen ezelőtt a katonai kórház állott. E kertet be kellene keríteni, ámde a tanács kimondta, hogy miután nem áll ren delkezésére régi kerítés, az uj pedig sokba kerül, egyszerűen eláll a telek bekerítésétől. Eddigelé nincs a dologban semmi, de nyomban változik a helyzet, ha elgondoljuk, hogy a főváros szabályrendeletileg parancsolt rá minden telektulajdonosra, hogy üres telkét kerítse be. Ebből most már azt kell következtetni, hogy a főváros magára nézve nem tartja kötelezőnek azokat a törvényszerű intézkedéseket, melyek betartására birság terhe mellett kötelezi az egyes tulajdonosokat. Közgazdaság*. Pesti magyar kereskedelmi bankn A Pesti magyar kereskedelmi bank igazgatósága tegnapi ülésében az 1901. évről szóló zárszámadásokat tárgyalta s azokat végleg megállapította. A mérleg 8,287.022 korona 58 fillér brutto nyereséggel zárul ; az előző év 8,540.789 korona 58 fillérrel szemben; s az 1,914.288 korona 12 fillért kitevő terhek, leírások és üzleti költségek, 1900. évben 2,068 954 korona 89 fillér levonása után 6,372.734 korona 46 fillér tiszta nyereséget mutat ki, 1900. évben 6,471.834 korona 69 fillér. Ez a nyereség a részvénytöke 21.24 százalékos kamatoztatásának felel meg, a múlt évben 21.27 százalék. Amint ebből kitűnik, az intézet tiszta nyeresége mérsékelt összeggel csökkent az idén, ami különféle körülményeknek az eredménye. Mindenekelőtt a bank kamatjövedelme a lefolyt évben ismét jelentékenyebb mértékben csökkent, ami az elmúlt év sülyedő kamatlábviszonyai folytán, tekintve a bank igen nagy mobil eszközeit, természetes jelenségnek mutatkozik. Kifejezésre jut továbbá ebben ama tar- talékozás hatasa is, mely az Egyesült építő- és ipar- részénytársaság elleni követelés miatt szükségesnek bizonyult. E kedvezőtlen körülményeket azonban bőségesen ellensúlyozta a bank alapjaiban és tárczájá- ban levő befektetési papírok értékemelkedése, valamint az üzleti költségek s egyébb szükséges leírások csökkenése. Azt az örvendetes tényt is konstatálhatjuk, hogy az 1901-év pangó gazdasági viszonyai a bank egyéb normális jövedelmein semmiféle jelentősebb nyomot nem hagytak, sőt a jelzálogüzlet további haladást mutat föl. A bank tarczája saját czimleteiben a mérleg lezártával aránylag csekély volt s azóta tej- jesen elkelt, ügy ez állomány, valamint a banknak egyéb értékpapirállagai jóval a napi árfolyamon alul vannak érdekelve. A mérlegben el vannak számolva ama nyereségek, melyek a Magyar általános kőszénbánya részvénytársulattól fönnállóit művelet lebonyolításából, az Adria tengerhajós részvénytársaság tőke- felemelését garantáló szindikátusból, továbbá a külföldi bankokkal egyetemben megkötött román előleg- ügyletből s végül a zsolnai posztógyár részvényeire alakult konzorczium körüli ténykedésből, valamint különféle kisebb üzlet lebonyolításából erednek. Az igazgatóság a közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy úgy mint tavaly, az idén is, az osztalékot részvényenkint 140 koronában, azaz 14 százalékban állapítsa meg, továbbá úgy mint az előző években 800,000 koronát a tartalékalap javadalmazására fordítson s a fönnmaradó 687,601 korona 16 fillért uj számlára vigyék át. Az indítványozott javadalmazás folytán a tartalékok a nyugdíjalapot nem számítva, 26.400,000 koronára fognak emelkedni. A bank közgyűlését febráár 8-ikára hívták egybe. Az 1901. évi mérlegének legjellemzőbb vonása, a banknak nagyszabású mobilitása, a minek megvilágítására szolgáljon mindenekelőtt az, hogy az összterhek, levonva a kisorsolatlan zálogleveleket, ke.ek összegben 158,127.000 koronát tesznek, mely összeggel szemben 202,778.000 kor. mobilig értékek, mint pénztárállomány, r vi 1 lejáratú követelések, értékpapírok, reportorok, bankári követelések stb. állanak. A banknak főüzletágai, úgymint a betét- és a jelzálogüzlet, ismét nevezetes emelkedést mutatnak. A betétállomány az év végével 121,164.970 korona 80 fillért tett ki, a mely összeg az előző évvel szemben több mint 7 millió koronányi emelkedést jelent. A betétállomány ezen összegében azonban nem foglaltatnak benn a pénzügyminisztérium, a megyék, városok és a különféle hitelezők követelései, a melyek összesen 21,633.00) koronát tesznek ki és a. melyek az előző évvel szemben 5,645.000 koronával emelkedtek. A banknál elhelyezett idege.i tőkék tehál ösz- szesen kerek 150,800.000 koronára rúgnak és igy az előző évvel szemben az emelkedés 12,731.000 koronát tesznek ki. A betétek és hitelezők növekedésével kapcsolatosan találjuk a reportorok összegének emelkedését, a mely kerek összegben 37,297.000 koronára rúg és igy az előző évvel szemben 12,200.000 koronával szaporodott, a pénztárállomány az előző évvel szemben 2,333.000 koronával emelkedett és 9,238.000 korona összeget ért el. Az értékpapírokra adott előlegek 34,289.000 koronát tesznek ki, tehát 2,214.000 koronával többet, mint az előző évben. Ezen tételeknek emelkedésével szemben a váltótárcza 62.873.000 koronát tevő állománya a múlt évvel szemben 3.469.000 koronányi csökkenést mutat. A jelzálogüzletre
