Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-04-20 / 16. szám
1902 április 20. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 Hírek a városházáról. Katonáék és a tanács. Ékes német átiratban azt kívánta legutóbb a tanácstól a IV. hadtest tüzérezred parancsnoksága, hogy rendezze a Zách és Zsoldos-utcákat s uj burkolatot csináltasson a Hun- gária-uti tüzérkaszárnya előtt. Ez egyszer azonban a katona urakkal szemben is sarkára állott a tanács s a kívánságot egyszerűen elutasította' azzal a megoko- lással, hogy a főváros pénzére egyéb szükségesebb munkálatok keresztülvitelére van szükség. Uj vasút Budapest és Vác közt. A budapesti közúti vasúttársaság egy villamos erőre berendezett vasút kiépítését tervezi Budap esttől Vácig. Az uj vonal a Budapest—Újpest—Rákospalotai vasút vonalának felhasználásával Újpestet és Rákospalotát éiintené. Palotáról pedig Dunakesz felé vezetne. A vonal kiépítését az a körülmény teszi indokolttá, hogy a lóversenytér elhelyezése Alagra má” a közel jövőben fog megtö ténni. A dunakeszi vezetővonalnak Vácig való meghosszabbítását a nagy személy forgalom teszi indokolttá. Az uj vasút tervein most dolgoznak és az engedélyezési eljárás még ez évben fog megindulni. A szemlőhegyiek kérelme A rózsahegyiek sikere a szemlőhegyieket is erélyesebb akcióra buzdította telepük fejlesztése érdekében. Beadványt intéztek most a főváros tanácsához, a melyben Budapest eme szép, de eddig mostoha bánásmódban részesült részének a rendezését ajánlják a főváros figyelmébe. Különösen a hegyre vezető szerpentin ut s a Kavicsutca helyreállítását kérik, a mely utak már teljesen járhatatlanok. Már pedig ez útvonal vezeti le a telepnek csaknem egész közlekedését s ha a tanács nem segit a bajon, úgy a virágzásnak indult nyaraló- telep úgyszólván elzáratik a fővárostól s el fog pusztulni. A vízmérők hitelesítése. A kereskedelmi miniszter tudvalevőleg elrendelte, hogy szeptember elsejétől kezdve csakis hitelesített vízmérők használhatók. Amennyiben azonban a központi állami mérték hitelesítő bizottság a szükséges rendszer próbákat s egyéb intézkedéseket már megtette, úgy a hitelesítések már szeptember elseje előtt is megkezdhetők. A fővárosi mértékhitelesítő hivatal most arra kéri ez okból az állami bizottságot, adjon kimerítő utasítást arra nézve, hogy a hitelesítésnél mily eljárás követendő, mily eszközök használandók s hogy a- hitelesítő helyiség, melynek a Markó-utcában jelöltek helyet miként szerelendő föl; mert mindezekre nézve semmiféle tájékoztatásban nem részesült eddig a hivatal. Közgazdaság. Utazás egy mérleg körül. Á budapesti közúti vaspálya részvény-társaság igazgatósága ellen egy csekély számú részvényesből álló töredék néhány esztendő óta, rendszeres akcziöt fejt ki. Az elégedetlenek mozgalma minden erőlködésük daczára sem tudott eddig nagyobb vizet kavarni. Az egész eredmény annyi, hogy nehány támadó czikk jelent meg itt-ott a társaság vezetősége ellen, és a múlt évi s ezidei közgyűlésen egypár ellenzéki beszéd hangzott el. Egy igen örvendetes eredménye azonban mégis lett ennek a mondva csinált mozgalomnak. Az tudniillik, hogy az igazgatóság az ezidei közgyűlés alkalmából oly terjedelmes, mindent felölelő jelentést tesz közé s a mérleget annyira részletezve készítette el, a milyenre nálunk eddig példa nem volt. Az üzletkezelés legaprólékosabb mozzanatait világosan feltárja ez a jelentés és mérleg, a társaság vagyonának összes alkotó elemeit teljesen körülírva sorolja fel, olyannyira, hogy a figyelmes tanulmányozás után mindenki előtt nyitott könyv a társaság egész üzlete és vagyoni állása. És valljuk meg, e nyitott könyvet a fürkésző és gyanúsító ellenzék is a legnagyobb megnyugvással lapozza végig. Ez a jelentés és zárszámadás csakugyan élét veszi mindama támadásnak, melyet a közuti-vasut társaság igazgatósága ellen intéztek. E támadások főkép azt nehézményezték, hogy az igazgatóság a nyert felhatalmazással visszaélve, szükségtelen módon tulsígos nagy mértékben bocsáj- tott ki és értékesített részvényeket s hogy azáltal oly nagy tőkéket gyűjtött össze, melyeknek gyümöl- csöztetése alig lehetséges, mivel az üzem fenntartására e tőkék teljesen szükségtelenek. A vádaknak is beillő kifogásolások főkép a következő pontokat foglalták magukban: Először, hogy az igazgatóság nem ád felvilágosítást a mérlegben a társaság értékpapirállományáról. Másodszor, hogy nem tünteti ki a mérlegben számszerűen az építkezésekbe fektetett összegeket s az ingatlanok jövedelmezőségét. Harmadszor, hogy a gyümöl- csözetlenül heverő nagy tőkék oly teherként nehezednek az üzembevételekre, az azokból eredő jövedelmet a részvényesek rovására nagyban csökkentik. Az összes vádaknak teljesen elveszi az élét az igazgatóság által kibocsájtott ezévi zárszámadás, mérleg és a jelentéshez csatolt mellékletek. Pontról-pontra tekintve az egyes vádakat, nevezetesen : az első vádpont, mely az értékpapirállomány és hozadékának kimutatását nehézményezte, megdől a főmérleg „vagyon“ oldalán „pénztár, értékpapírok és a társasági alapok ingatlanai“ cime alatt foglalt felsorolás által. Ebben ugyanis az értékpapírok számszerint és teljes megnevezésükkel vannak felsorolva, úgy, hogy mindenki rögtön tisztába lehet azzal, hogy mily tételekből áll a társaság értékpapirállomá- nya. A társaság tulajdonában lévő különböző testvérvállalat részvényeinek jövedelmezősége pedig számszerint ki van mutatva, az üzleti zárszámla. — II. Egyéb bevételek rovata alatt foglalt 4, 5, 6, 7. számú felsorolásban, a hol a részvényesek osztalékából eredő bevétel fillérnyi pontossággal van kimutatva. A bérházak jövedelmezőségére vonatkozó második vádpont megdől az ugyanezen zárszámadásban fentemlitett rovat 2. a), b), c), d), e), f), pontjai alatt felsorolt adatokból, melyek minden egyes ingatlan, illetve bérház jövedelmét pontosan kimutatja. A mi pedig azt a legjobban hangoztatott vádat illeti, hogy a felhalmozott nagy tőkék gyümölcsözteté- sének lehetetlensége folytán az üzembevételek által elért eredményből egy-egy részvényre kisebb osztalék jut, mint jutna a tökegyarapitás nélkül, hát ez a vád is szappanbuborékként szétfoszlik a zárszámadásból kiderülő világosságtól. A zárszámadás és mérleg