Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-04-20 / 16. szám
14 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1092. április 20 nehány adatának összehasonlitásából világosan kiderül e vád tarthatatlansága. Az üzemből a társaság bevétele csaknem 7 millió korona, az üzemi kiadás 3 és fél millió korona, marad az üzemből eredő hozadékul három és fél millió korona. Ez az eredmény mintegy 40 millió befektetéssel éretett el, a mi nem egészen 9 százaléknyi üzemi hozadóknak felel meg. Az üzembevételeken kívül ingatlanokból, betétek kamataiból, értékpapírokból mintegy egy millió nyolczszázezer korona bevétel folyt be, mely eredmény a 40 milliónyi részvény és 18 milliónyi kötvénytőke gyümölcskép jelentkezik. Az összesen 58 millió alaptőkéből tehát a 40 milliónyi beruházásokra forditott tőke után maradt még elhelyezendő 18 millió. E 18 millió gyümölcskép jelentkezik a különféle bevételekből eredő egy millió nyolczszázezer korona, a mi tehát legalább is ugyanoly kamatozást jelent, mint az üzembe beruházott 40 millió tőkének üzembevételekből mutatkozó 3 és fél milliónyi hozadéka. Valótlan tehát az a vád, hogy az igazgatóság a tőkeszaporitással csökkentette a részvényesek jövedelmét. A közúti vasúttársaság e zárszámadása mintául szolgálhat az összes nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak arra nézve, hogy mikép kell világosan, szabatosan összeállítani és nyilvánosságra bocsájtani a mérleget. Ebből a jelentésből és zárszámadásból mindenki a ki nem vak, felvilágosítást nyer mindenre nézve. Még pedig oly körülményes pontossággal, hogy a financziális vezetőség és az üzletkezelésre nézve, egyetlen egy kérdőjel sem maradhat fenn. Ezzel a világossággal az igazgatóság teljesen kicsavarta a fegyvert az elégedetlenKedők kezéből s egyúttal példát adott arra nézve, hogy milyen a megbízható, jó és pontos zárszámadás és mérleg. A budapesti közúti vaspálya-társaság ma tartotta közgyűlését budavári Országh Sándor dr. igazgatósági elnök elnöklésével. A közgyűlés, mely iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés és melyen a részvényesek szokatlanul nagy számba jelentek meg, rendkívül hosszadalmas és zajos volt fölszólalásai következtében. A közgyűlés az igazgatóság jelentését és előterjesztéseit részint egyhangúlag, részint óriási többséggel elfogadta. Országh Sándor dr. elnök megnyitja a közgyűlést és konstatálja annak határozatképességét, a mennyiben a gyűlésen megjelent 144 részvényes 1027 szavazat képviseletében. Bemutatja a kormánybiztost, Mándy Lajos miniszteri tanácsost s a jegyzőkönyv. vezetésére Gaszner Béla királyi közjegyzőt kéri föl. — A napirend első pontjánál, az igazgatóság évi jelentésénél Jellinek Henrik vezérigazgató a tárcában lévő részvények értékesítésére vonatkozólag az évi jelentés kiegészítéseképpen fölolvassa az igazgatóságnak előterjesztését. E szerint a részvények értékesítése ügyében hozott és eddig csak hírlapi közleményül szolgált határozatát a közgyűlési határozatok közé kéri iktatni, még pedig azzal a fontos kiegészítéssel, hogy még az esetben is, ha a társaság tárcájában lévő saját részvényeinek értékesítése a részvényeseknek kínálandó elővétel alakjában fog történni, az ily értékesítés is csakis külön közgyűlési határozat alapján és az abban megállapított föltételek mellett lesz végrehajtható. — A közgyűlés helyesléssel fogadta az előterjesztést. Az ellenzéki csoport részéről Kemény Miklós dr. nyomban fölállott és kijelentette, hogy az igazgatóság lojális előterjesztése lényegesen változtatott a helyzeten s az előterjesztés következtében az általa és társai által benyújtott tizenhárom indiivány közül kilenc egyszeiüen tárgytalanná vált, ezért a kilenc indítványt visszavonja. E kijelentés után Vison- tai Soma dr. országgyűlési képviselő, részvényes szólalt föl. A társaság jelentéseinek és kimutatásainak alapos tanulmányozása után arra a meggyőződésre jutott, hogy a társaság vezetése kipróbált, régi kezekben van s vezetői egyaránt szivükön viselik a közjó, valamint a részvényesek érdekeit. Elfogadja az igazgatóság jelentését és előterjesztését. Ezután Schwarcz Vilmos dr., Lőwy Sámuel, Kiss Ernő, Brünauer Endre és Oppler Emil dr. részvényesek bírálták az igazgatóság jelentését és kifogásolták annak egyes Ítéleteit, különösen, hogy az értékpapírok nincsenek részletesen fölsorolva. Busbach Péter, Náthán Mór, Steiner József és Balogh Albin részvényesek a fölhozott kifogásokat helyteleneknek jelentve ki, bizalmukat fejezték ki az igazgatóság irányában. E fölszólalások teljes két órát vettek igénybe. Végül az elnök berekesztette a vitát.- Jellinek Henrik vezérigazgató emelkedett most szólásra, hogy feleljen a vita során elhangzott kritikai megjegyzésekre. Kijelenti, hogy mindig hangoztatta a kritika szükségét, de elvárja, hogy ez a kritika igazságos és méltányos legyen, ment minden előítélettől és szenvedelemtől. Sajátságos félreértés tükröződött egyes felszólalók beszédében. Némelyek azt állították, hogy a vezérigazgató csinálta a mérleget, holott az az igazgatóság és a felügyelő-bizottság törvényes ténye. Az igazgatóságot pedig nem vezeti soha már szempont, mint a társaság összérdeke. A társaság még néhány év előtt kis vállalat volt, de ma más nagy vállalat s azzá lett nem az alaptalan támadások, hanem az igazgatóság kitartó, buzgó munkája által. Az igazgatóság által kiadott évi mérleg világos és részletes. Ezt a kéznél lévő mérlegekkel igazolja. A mi az értékpapírok értékesítését illeti, az úgy a kereskedelmi törvénynek, mint a kereskedelmi jogszokásnak megfelel s igy ellene kifogás nem emelhető. A nyeremény-előrevitel, mely az idei mérlegben is szerepel, az intézet szoüditására vall s a kereskedelmi világban ma általánosan elfogadott szokás. Az igazgatóság nehéz feladatai teljesítése közben mindig foglalkozott személyzetének ügyeivel és helyzete javításával. Ezt a jövőben is kötelességének fogja tartani. Az igazgatóság mindig biven teljesítette mindennemű kötelezettségét, úgy a hatóságokkal, mint a részvé- nyeceivel szemben. Ezen alapszik a társaság tekintélye, ereje, virágzó jelene és jövendő boldogulása. Joggal kéri ennélfogva az évi jelentés és az igazgató- sági előterjesztés elfogadását. Az elnök ezután névszerinti szavazást rendelt el az évi jelentés és mérleg elfogadására vonatkozólag. A szavazás eredménye az lett, hogy a közgyűlés 858 szavazattal 70 szó ellenében elfogadta az igazgatóság évi jelentését és a nyeremény fölosztására vonatkozó javaslatát, valamint a mérleget és a zárószámadást s a fölmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak minden irányban megadta. Ezután az igazgatósági előterjesztés következett, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott A napirend második pontja a felügyelő-bizottság kiegészítése és a választmány újból való megválasztása volt. Felügyelő-bizottsági tag lett: Gruber József, választmányi tagok lettek a régiek. A napirend utolsó pontja az indítványok tárgyalása volt, melyeket a közgyűlés a benyújtók fölszólalásainak meghallgatása után névszerinti szavazással az igazgatóság javaslatához képest nagy többséggel elvetett. A közgyűlés este fél kilenc órakor ért véget.
