Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-04-06 / 14. szám
1902. április 6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 ellenőrző számítás során 324500 koronára helyesbit- tetett. A mü égy igen i agy tcrrászt képez, alul lépcsőkkel, melyen a négyszögü alapú emlékmű nyugszik, sarokkiképzésekkel és közepén egy baldachinnal fedett sarcophaggal. A főhomlokzat közepét az 1848-iki országgyűlés történelmi jelenetét feltüntető dombormű foglalja el, kétoldalt szabadon álló szoborcsoportoza- tokkal. A főhomlokzat előtt szószék van alkalmazva, mellvédjében a Kossuth temetését ábrázoló domborművel. A kriptába vezető bejárat az emlék hátsó részén alkalmaztatik. A mü a szerző kijelentése szerint magyaros részletekkel bir, mely részletek, de maga az egész mü is, ebben az esetben az indus építészet formáira emlékeztetnek. Kiemelendő az egész emlékmű művészi hatása. Részleteiben azonban a mü nem eléggé monumentális, kissé szaggatott, különösen oldal- homlokzataiban s a toronyszerű sarokkiképzéseknél. A sarcophag felett levő baldachinszerü kupolakiképzés az egészhez képest kicsire van méretezve. Ennél a műnél is az építészeti megoldásra van a fősuly fektetve, a szobrászati részt illetőleg a dombormű, úgy mint az alakok is, túlságosan elevenek és inkább egy monumentumra mint síremlékre valók. Vörös körben „Pátria.“ A pályázó által számított és a hatóság szakközegei által helyesnek talált előállítási költség 310.000 korona. A művész a feladatot olyképen véli megoldhatni, hogy az emléket, mely egy félkörü, dombormüve- ket tartalmazó s úgy középen, mint kétoldalt obelisz- kekkel díszített falból áll, egy magas, négyszögletes forraszra helyezi. A félkör közepét sarcophag foglalja el, mely elé, a második terraszra, egy külön szónoki emelvényt tervez. Az egész mü nem egy mauzóleum, hanem egyszerű emlék jellegével bir. A kripta, hová csupán egy kőlappal befödött nyíláson át juthatni — teljesen alá van rendelve. A mü architektúrája, bár egyes szép részletekkel bir, kissé túlságosan van tagozva, ez által nem eléggé komoly jellegű, és kedvezőtlen hatást tesznek különösen az obeliszkek, a melyek megszakítják és zavarttá teszik az építményt. A dombormüvek szép koncepciót mutatnak, azonban a szobrász működése csupán a két domborműben és az obileszkekre alkalmazott alakokban jut érvényre, mely utóbbiak ily vékony, magas, minden oszlopfej nélküli bázisra helyezve, a biztonság hiányának érzetét keltik és ez által nem tesznek kedvező benyomást. „Az eszme hallhatatlan.“ Ennek a pályaműnek előállítási költségét a tervezők freskók nélkül 374.800 koronára, freskókkal együtt 422.800 koronára ezzel szemben az ellenőrző számítást végző hatósági szakközegek freskók nélkül 615.000 koronára, freskókkal együtt pedig 665.000 koronára teszik. A pályázati íeitéteiekben előirt költséggel szemben mutatkozó többlet minden esetre jelentékeny. A mű négyzetalaku terraszon áll, melynek lépcsőzetét Attila kincse után mintázott medencék díszítik. Az alsó terraszról kétoldalt szabad lépcsők vezetnek fel egy kupolacsarnokba, mely alatt nyert elhelyezést a sírbolt. Ezen sírbolt bejárata az emlék hátulsó oldalán van alkalmazva, a bejárat felett a béke angyalának szobrával, a kripta bejárata előtt pedig a régi hagyományú fejfa alkalmaztatott A kupola belső része Kossuth életéből vett jeleneteket freskókban örökít meg, a főhomlokzaton, a négy- szögletes talapzat előrészén egy kriptabejárat előtt a hazai történelemből vett alakok, előttük Kossuth szellemével vannak ábrázolva, kétoldalt a népből vett szoborcsoportozatokkal, melyek Kossuth szellemének hódolnak A mü külső kiképzésében az őskori népek síremlékeihez némiképen rokon felfogást tüntet fel, eredeti., önálló alapgondolattal, nagy vonáeokban és monumentális méretekben tartva. A mü összhatása kedvező, nem helyeselhető azonban a kupola tul- nehéz végződése, nemkülönben az, hogy a részletek elrendezése általánosságban némileg bizonytalan s azok az egészhez nem a kellő aránynyal bírnak. A megoldás kedvezőbb lett volna, ha Kossuth szelleme pltn-z'ikailag nem ábrázoltatnék és helyét akár egy alkalmas dombormű, akár a kripta főbejárata pótolná. A feltámadó alak és a benn elhelyezett sarcophag között bizonyos eszmei ellenmondás észlelhető s a feltámadás eszmeköre inkább az illetőnek monumentumán kellene, hogy kifejezést nyerjen, mint az örök nyugalmat kifejezésre juttató síremléke \ Koszorúban „1848.“ A mü létesítésének költségeit úgy a tervező, mint az ellenőrző számítást végző hatósági szakközegek 361.045 koronára teszik. A mü a régi, classikus görög építészet szellemében van tartva. Hatalmas alapépítmény képezi magát a sírboltot, melynek felső, terrasz- szerü lefedésére lépcsőzetek vezetnek. Ezen négyszögletes alépítményen emelkedik a dór-stylü templom, alatta Kossuth feltámadó szobrával, az egészet a szabadság- harc oroszlán-alakja koronázza. Az egész mü az antik művészet keretében, a formák biztos tudásával van concipiálva és úgy külső megjelenésében, mint részleteiben emlékszel ü hatást gyakorol A tömegeknek egymáshoz való arányában azonban némi disharmónia érezhető. Felemlitésre mé.tó hiány, hogy az alépítmény terjedelmes és nehéz a felette levő, aránylag kis mé retü templomépitményhez képest. A silhouetthatás nyugodtságát ném képcn zavarják a hosszú vonalakból hirtelen kiugró apró formák, valamint a középitményen sarokra állított postamensek. A kapubejárat felett alkalmazott obeliszkek — melyek különben már a tervezetekben elhagyattak — kedvezőtlenül szakítják meg a dombormű összhatását. A szobrászati rész és az architectura között egy kis dissonantia van, amennyiben a sarcophagból feltámadó Kossuth szobor és az oromzaton elhelyezett oroszlán a kelleténél elevenebb alakítást nyert. A pályamű mindezek után, kisebb hiányai dacíra, melyek a megfelelő átdolgozás utján könnyen pótolhaték, nagyszabású, komoly és méltánylást érdemlő alkotásnak tekintendő. „Non e morte.“ A mü előállítási költségeit tervezők 199.581 koronára, az ellenőrző számítást végző hatósági szakközegek pedig 201.480 koronára teszik. A mü egy görög-római templom benyomását kelti, mely templom oszlopcsarnokában nyert a sarcophag elhelyezést. Az egész építmény négyszögletes terraszon nyugszik, a talapzaton körül, a szabadságharcból vett történelmi jelenetek vannak dombormüvekben ábrázolva. A sírboltba vezető bejáratot a tervező az építmény hátsó oldalá , egész mellékesen helyezi el. Egészben véve az építmény összhangzatos benyomást kelt körvonalaival és szépen alkalmazott részleteivel. Fő hiánya, hogy az igy ábrázolt görög-templom egyéb célokra is szolgálhatna és nem juttatja kellőképpen kifejezésre a síremlék rendeltetését és jellegét, amennyiben a sarcop- hagtól eltekintve az bármely más célra is használható, ezenkívül pedig tervező a kriptát teljesen alá-
