Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-02-16 / 7. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1902. február 16 tulajdonképpen családi ügy s azt kell beültetni a plé- bánosi javadalomba, akiben a hívők megbíznak, akit tisztelnek és szeretnek. Kétségtelen, hogy van némi igazság ebben az állításban. Csakhogy azt még sem lehet kvalifikációnak elfogadni, hogy éppen abban a kerületben üresedett meg a plébánosi javadalom. Nem praktikus és nem ésszerű, hogy a fővárosban olyan erősen elhatárolják egyik kerületet a másiktól. A fővárosnak nem szabad a dolgokat csak abból a szempontból vizsgálnia, hogy az egyik vagy másik pályázó melyik kerületben szolgált. Valamennyi egyformán a fővárost szolgálja.Hogy ez a kérdés ilyen rendezetlen az a 45-ös választmánynak a bűne. A negyvenötös választmánynak ugyanis még ma sincsen ügyrendje, még ma is csak a szokás alapján jelöl. A napirendről az egyetlen érdekes tárgyat a Gyár-Utca és Király-utca sarkán lévő illemhelynek eltávolítása miatit a főváros és a kormány között támadt konfliktust, levették. Az ügy teljesen elő van készítve. A tanács javaslatában ragaszkodott a törvény betűjéhez, jogainak főn tartása mellett hajlandó teljesíteni a miniszter parancsát. A tanács részéről tehát nem lehetett semmi ok sem arra, hogy a tárgyát a napi rendről lévegyék, ügy látszik azonban, hogy a tanács energikus fellépése és jayaslata kellemetlen helyzetet teremtett a kormánynál és a kormány kjezdi belátni, hogy a hatalmi jog határát is túllépte, amikor olyan kiadásra kötelezte a fővárost, amelyre törvény alapján kötelezni nem lehetett. Valószínű tehát, hogy a belügyminiszter most békés egyezséget akar kötni. A tárgynak napirendről való levétele legalább ezt bizonyítja. Mi föltétlenül megbízunk a tanácsban, hogy a békés egyezség alkalmával sem fog egy hajszálnyit sem engedni a főváros jogaiból s nem fog még |a békesség kedvéért sem olyan kötelezettségeket magára vállalni, amelyek a várost törvény szerint meg nem illetik. A fővárost szépen megosztották ötven kéményseprő között. A megosztás igy történt: az I kerület kapott 5, a II. ker|üle!t 2, a III. kerület 3, IV. kerület 4, az V. kerület 6, a VI. kerület 10, a VII. kerület 7, a VIII. kerület 7, a XI. kerület 4, a X. kerület 2, kémény seprőt. A Dunapart bérösszegét igy állapították meg: I. A Duna jobbpartján: 1. Az összekötő vasúti hídtól a Csiky-utcáig fo- lyóméterenkint. 2 korona. 2 A Csiky-ut.cától a Ferenc József-hidig 8 korona 3 Ferenc József-hidtól a Rudas-fürdőig 30 korona 1 4 Rudas-fürdőtől a Margit-rakpart lépcsős partja végéig 40 korona < 5 A lépcsős Margit-rakpart végétől a Margithidig 20 korona < 6 a Margit-hidtól a Lukács-fürdőig 8 korona 7 a Lukács-fürdőn felüli óbudai nyerspart 8 korona 8 a II. kér. uszoda átalánya 100 korona II. A Duna balpartján: I. Soroksári Dunaág nyers partja 3 korona 2 A fővámház előtti park 37 korona 50 fillér 3 A Ferenc József lépcsős rakpart 50 korona 4 Régi magas kőpart 70 korona 5 Uj magas kőpart és uj Rudolf lépcsős part a Margit-hidig 37 korona 50 fillér 6. az V. kér. felső rakpartnak kiépített része 30 korona 7. Nyerspart a Dráva-utca felett 2 korona 50 fillér 8. a IV. kér. uszoda átalánya 400 korona 9. az V. kér. Vigadó előtti uszoda átalánya 1200 korona , 10. az V. kér. Margit-hid alatti I. sz. uszoda |áta- lánya 300 korona 11. az V. kér. Margit-hid alatti II. sz. uszioda iátalánya 200 korona Szives örömmel konstatáljuk, hogy a közgyűlés immár szakított azzal is, hogy a törvény ellenére a város fizesse a szabályozások költségeit. A közmunkatanács a Fehérvári utat akarja szabályozni, még pedig mindenáron, hogy útja legyen az uj katonai ruha raktárnak. A költségek’ felét azonban a várossal akarta megfizettetni. A közgyűlés kimondta, hogy teljesítse maga a közmunka tanács a kötelességét, a városnak nincsen pénze arra, hogy a közmunka tanács helyett viselje a költségeket. A főváros iskolái. Verédy Károly dr. tanfelügyelő a közigazgatási bizottsághoz tett jelentésében a főváros iskoláiról többek között a következőket mondja: A tankötelesek névszerinti összeírása a lefolyt évben sem történt meg és igy azok száma 101.907, csak az 1901. évi népszámlálás alapján történt statisztikai számítás szerint volt megállapítható, ami a megelőző évhez képest 6814-el való gyarapodást mutat. Az óvókötelesek névszerinti összeírása szintén nem történvén meg, az ezekre vonatkozó adatok is csak a statisztikai hivataltól szereztettek be. Óvóköteles volt összesen 39.453, tehát 4527-tel több, mint tavaly. A tényleg iskolába járók névjegyzéké a tanév elején a fennebbiek folytán nem küldettek meg az egyes iskolák részéről, a kir. tanfelügyelőség azonban látogatásai alkalmával meggyőződött arról, hogy a székesfőváros összes népoktatási intézeteiben rendesen vezették az előirt anyakönyveket és felvételi naplókat. Az óvó- és tankötelesek összeállítása a legújabb nép- számlálás adataiból folyamatban van. Az iskolába egyáltalán nem járók, a tankötelesek »névszerinti kimutatásának hiányában, ez ideig egyénenként kimutathatók nem lévén, az iskolázás iránt csak általános rendelkezések történtek s ha egyes lsetekben az iskolaszékek iskolába nem járókról értesültek, ezeknek is-
