Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-12-22 / 46. szám
MAGYAR SZERESJ’ÖVÁROS 1901. deczember 22. 8. gazdálkodást meghagyta s miután különben is az utasítások értelmében előbb mennek el pénzszállításkor a hivatalból, felhívtam, hogy a pénzt személyesen kivatalnokaival együtt szállítsa; erre nevezett kijelentette, hogy az életét gyalog szállítással nem veszélyeztetheti, mire én biztosítottam, hogy ha ettől fél, adok melléje személyzetemből még két hivatalnokot és szolgát is ha kell; nevezett azonban kijelentette, hogy neki a pénzt bérkocsin, személyesen kell beszállítania; ezen ellenvetésére én a bérkocsi dijakat kiutalványoztam, de egyidejűleg helyettesem Goreczky Zsig- mond tanácsjegyző és Riskó Géza, a kerületi számvevőségi osztály vezetőjének jelenlétében szigorúan meghagytam, hogy a pénzbeszállitásokat személyesen és szabályszerűen eszközölje. i Más alkalommal is kérdőre vontam a kér. pénztárnokot, hogy miért mennek el már félkettőkor a pénztárból s miért zárják be ily hamar a hivatalt? mire a 'nevezett mindig azzal állott elő: hogy neki ezen időben kell a pénzeket személyesen beszállítania s távóllétében a pénztárt másra nem bízza s hogy csakugyan ő maga szállítja be a pénzeket, maga állította ki a bérkocsi dijakra szóló kimutatásokat és rajta maga személyesen nyugtatta az ösz- szeg átvételét, mint ki a pénzszállítást személyesen eszközölte. Mindezekből kitűnik, hogy én a felelős számadó-pénz- tárnokot a szabályszerű szállításra kötelezem s igy mulasztást. el nem követtem. Azt, hogy a pénztáros, ha a hivatal kapuján pénz- táskás szolgájával és egyéb személyzetével kimegy, mégis nem személyesen szállítja be a központi adófőpénztárba, nem tudtam soha; arról nekem sem a központi adófőpénztáros, sem annak ellenőre, sem a központi adószámviteli hivatal főnöke, sem a kér. pénztár ellenőre soha jelentést nem tettek. Már magában a folyó évi november hó 14-én beszállított pénz központi adófőpénztári átvétele körül is oly mulasztás merült fel, mely könnyen megmagyarázza, hogy Kecskeméthy Győző szökése miért sikerült? ugyanis ha az adófőpénztár felelős számadóé s a folytonos felügyeletre kötelezett, vele kapcsolatban működő központi adószámviteli hivatali főnök látta, bogy a IV. kér. pénztár szolgája felelős számadó nélkül jött, miért nem utasították rögtön vissza? miért nem tettek azonnal jelentést? minek küldötték a szolgát Kecskeméthy keresésére ? s ha a szolga, azzal jött vissza, hogy Kecskeméthyt nem találja, akkor nem a táska tartalmának megszámlálásával, hanem elsősorban a megszökött tolvaj üldöztetése iránt kellett volna hivatalból intézkedniök. Áttérve már most a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot kimondó 11551./eln. számú rendeletre, mely ellenem azon okból tétetett folyamatba, mert a kér. elöljáróság az előljárósági ügymenetért a szabályrendelet értelmében elsősorban felelős, ez már magában véve is téves alapból indul ki: mert igaz ugyan, hogy mint kér. elöljáró, az előljárósági ügymenetért elsősorban felelős vagyok; de nem vagyok felelős sem a kér. pénztári — sem ia |ker. adószámviteli osztályok ügymenetéért, mert azok a kér. elöljárósághoz nem tartoznak. Sem a törvény, sem a szabályrendelet, mely utóbbi maga is hivatkozik a 4. §-ban körülirt elöljáróság fogalmára, sem a kér. pénztári, sem a kér. adószámviteli osztályt, a kerületi elöljáróságba be nem foglalja. A törvény világos rendelkezése szerint tehát a kér. adószámviteli osztály — a városi adóhivatalnak filialéja, mely kapcsolatban az elöljárósággal — ennek csak az ügyköréből folyó végrehajtói teendőit végzi; ugyancsak a kér. pénztár a városi pénztárnak egy olyan osztálya, mely az elöljáróság mellett az ennek ügyköréből folyó pénzkezelési teendőket végzi. Hogy maga a polgármester ur sem tekintette a kér. elöljárót a kerületi adópénztár működésére kötelezett felügyelő közegnek, ennek igazolásául másolatban mellékelem a 6350/eln. 1900. számú — a pénztári személyzet szabadságolása ügyében kelt rendeletét, mely következőleg .szól: «Tekintettel arra, hogy a kér. adópénztárak működését és személyzeti viszonyait az adófőpénztárnok, illetve helyettese kiséri állandóan figyelemmel .... stb. Fentebbi állításom valóságát még inkább megerősíti a 5998/eln. 1901. évi rendelet, melyben a kér. pénztári személyzetnek szabadság engedélyezését közli; ezen engedélyezés — mint annak czime mutatja «Hoffmann Sándor adófőpénztárnok előterjesztése az adópénztári személyzet, folyó évi szabadságolási ügyében» — egyedül a főpénz- tárnok ur előterjesztésére történt, anélkül, hogy az elöljárók aziránt meghallgattattak volna; — de még nyomatékosabban megerősíti ezen további passzusában: «Fölhivom továbbá a kimutatásban fölsorolt összes alkalmazottakat, hogy a szabadságidejük megkezdése előtt, valamint annak lejártakor az elnöki és személyzeti ügyosztályban jelentkezzenek» — mert ebben a távozókat még arra sem kötelezi, hogy az elöljárónál is jelentkezzenek. Ezen rendelet mellékletében fel vannak sorolva a kér. pénztárak szabadságolt alkalmazottjai — egyebek között a megszökött Kecskeméthy Győző is, mint IV. kér. pénztári gyakornok, jóllehet a kér. pénztárhoz történt beosztásáról hivatalos rendelvényt nem is kaptam. Ezek után közli á 319/899. kgy. sz. a. a »székesfővárosi adóhivatalok hatásköréről és szervezetéről megalkotott szabályrendeletnek erre vonatkozó szakaszait, a melyek szerint: «A kezelés helyességének ellenőrzése és a szakszerű működés egyöntetűségének a megóvása czéljából a kér. adószámviteli és pénztári osztályok működésére a székes- főváros központi adószámviteli hivatala és adófőpénztára folytonos felügyeletet gyakorolni köteles, fentartatván a főszámvevőnek a törvényben és a szabályrendeletekben biztosított felügyeleti és ellenőrzési jogköre.» «A netán észlelt fogyatkozást, szabályellenességet vagy mulasztást a központi adószámviteli hivatal, illetőleg adófőpénztár ellenőrző közegei, megfelelő intézkedés végett az illetékes kér. elöljáróval rövid utón szóval közölni tartoznak. Ha a. kér. elöljáró a szükséges intézkedést meg nem tenné, az észleltekről az illető hivatalok a polgármesterhez tesznek jelentést.» «Az adószámviteli osztály vezetője az ügyemet szabályosságáért és rendes menetéért, valamint az ügyek gyors, egyöntetű és helyes elintézéséért személyesen felelős, miért is utasításait a beosztott összes alkalmazottak mindenben pontosan teljesíteni tartoznak.» «A központi adószámviteli hivatal köteles a kér. elöljáróságok adószámviteli és pénztári osztályainak működését állandóan éber figyelemmel kisérni s azt különösen abból a szempontból, hogy az adóbevételek és kiadások tekintetében a fennálló szabályrendeletek, szolgálati utasítások és egyéb intézkedések pontosan megtartatnak-e? gyakrabban, de évnegyedenként legalább egyszer szigorúan megvizsgálni». «A kér. adószámviteli osztály a kér. elöljárónak van alárendelve, aki a működésre felügyel, annak utasításokat ad s utasításainak miként történt végrehajtását ellenőrzi és megbírálja. Közvetlen főnöke azonban a szám- tanácsos, aki az ügyemet szabályosságáért és rendes menetéért, valamint az ügyek gyors, egyöntetű és helyes vezetéséért személyesen felelős, miért is utasításait a beosztott összes alkalmazottak mindenben pontosan teljesíteni tartoznak». A szabályzatból a következő konzekvencziákat vonja le: 1. A közszolgálati úgynevezett adminisztratív felügyeletet, a kerületi elöljáró kötelessége. 2. A szakszerű pénztárkezelési úgynevezett financiális állandó felügyelet, melyet a szabályrendelet 5., 9., 13., 14., 17., 20., 24., 25. §§-ai s úgy Nemkülönben la szolgálati utasítás 435., 645. §§-ai értelmében megnevezett szakközegek, az erre előirt adókezelés/ törvények, szabályrendeletek, kormányrendeletek és utasítások értelmében szakszerűen gyakorolni tartoznak s ailnak folytonos gyakorlására felelősség terhe alatt kötelesek.
