Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-12-15 / 45. szám
1901. deczember 15. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7. ■ ■■■— ■ ................................. ha táskörébe utalta mindazokat a tennivalókat, melyeket a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XL1V. t.-cz. rendelkezései a tanács és a polgármester hatáskörébe utalnak és amelyeket addig a tanács adó- és illetékügyi osztálya látott el. így keletkezett a székesfőváros adóhivatalának hatásköréről és szervezetéről szóló szabályrendelet módosításáról 1899. február 22-én 319. közgy. sz. a. alkotott szabályrendelet, melynek 2. §-ában világosan ki van mondva, hogy az adókezelést minden kerületben a kerületi adószámviteli osztály és a kerületi pénztár, tehát mint az elüljárósággal kapcsolatban működő hivatalok látják el, mig a kerületi elüljáróság a szabályrendelet 1. §-a szerint átruházott hatáskörben csak azokat a tennivalókat látja el, melyeket a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. t.-cz. rendelkezései a tanács és a polgármester hatáskörébe utalnak. E szabályrendelet 4. §-a szerint tehát a kerületi adószámviteli és pénztári osztályok a kerületi elüljáró főnökségének vannak ugyan alárendelve, aki azok működésére felügyel, azoknak utasításokat ad és utasításainak miként történt végrehajtását ellenőrzi és megbírálja, de az adókezelést nem az elüljáróság, illetőleg a kerületi elüljáró, hanem a 2. §-ban világosan megnevezett osztályok látják el, a kerületi elüljáró csak az 1883. évi XLIV. t.-czik- kel a tanács és polgármester hatáskörébe utalt tennivalókat végzi és a főnökséget gyakorolja. Ebből önként következik, hogy ezek az osztályok bizonyos tekintetben önálló hivatalok, amelyeknek saját külön vezetőik vannak és pedig az adószámviteli osztályé a szabályrendelet 9. §-a szerint a számtanácsos, mig a pénztáré a pénztáros és ellenőr, akik az alájuk rendelt személyzettel csak közvetve állanak a kerületi elüljáró főnöksége alatt és akikkel szemben a kerületi elüljáró ugyanazt a hatáskört tölti be, melyet azelőtt az adóügyi tanácsnok látott el. Ezzel ellentétben az elüljáróság többi személyzete mint a tiszti orvosok, kerületi orvosok, mérnökök, fogalmazók stb. közvetetlenül vannak a kerületi elüljáró- nak alárendelve. Megerősít minket ebben a felfogásunkban még az elüljárósági törvény 11. §-a és az ennek alapján a törvény- hatósági bizottság által éveken át folytatott gyakorlat is. Ez a szakasz ugyanis azt írja elő, hogy a kerületi elül- járóságok összes tisztviselői, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetének létszámát a törvényhatóság az évi költség- vetésben minden kerületi elüljáróság számára külön-külön állapítja meg. A törvényhatósági bizottság ennek, a költségvetés kiadási részében I. fejezet 4. czime alatt eleget is tesz, de az ennek mellékletét képező kimutatásban az adószámviteli és pénztári osztályok személyzete nincs felsorolva. Ez a személyzet a központi adószámviteli és főpénztári személyzettel együtt és nem is kertiletenkint külön-külön, hanem összefoglalva a költségvetés I. fejezet 13. czime alatt szerepel, világos jeléül annak, hogy minden irányadó tényező a gyakorlatban is az általunk előbb kifejtett álláspontot foglalta el. Igaz ugyan, hogy a hivatkozott szabályrendelet 4. §-a azt mondja, hogy az adószámviteli és pénztári osztályok közvetlenül a kerület eliiljárójának vannak alárendelve, de ennek a «közvetlenül» szónak itt más értelme van. Ezzel a szóval a törvényhatósági bizottság nem a személyzet közvetlen alárendelését, hanem csak azt akarta kifejezni, hogy ezentúl az adószámviteli és pénztári osztályok nem a központnak, (tanács, adóügyi osztály, központi adószámviteli hivatal, adófőpénztár) közvetlenül és az elüljárónak közvetve, hanem közvetlenül a kerület elül- járójának lesznek alárendelve. A kerület elüljárója e szerint a kerületi elüljáróságot alkotó személyzetnek (mint fogalmazók, tiszti orvosok, mérnökök,, stb.) közvetlen, mig a kerületi elüljárósággal kapcsolatban működő adószámviteli osztály és pénztár személyzetének csak közvetett főnöke, mert ez utóbbiaknak főnöke első sorban a számtanácsos, illetőleg a pénztáros és ellenőr. A 4. §-ban foglalt az a kifejezés tehát, hogy a kerületi elüljáró ezeknek az osztályoknak a működésére felügyelni tartozik, csak az előadottak figyelembe vételével értelmezhető helyesen. Nyilvánvaló tehát, hogy az egyes kerületekben az adókezelést a kerületi adószámviteli osztály és a kerületi pénztár a szabályrendelet 2. és 3. §-ai alapján önállóan látja el és ezeknek az osztályoknak a kerületi elüljárósággal való kapcsolatát a szabályrendelet 1. §-a, valamint 4. §-a állapítja meg. Az 1. §. előírja az elüljáróság, helyesebben elüljáró hatáskörét a közadók kezelése tekintetében az ügyek érdemét illetőleg, a 4. §. pedig megállapítja az elüljáró szolgálati viszonyát, vagyis felügyeleti hatáskörét ezeknek az osztályoknak a működése fölött. A számtanácsos feje és vezetője a szabályrendelet 9. §-a alapján az adószámviteli osztálynak, mig a pénztáros és ellenőr a szabályrendelet 13. §-a alapján a pénztár ügymenetének szabályosságáért, valamint a pénz és értékkészletekért felelősek. A törvényben és szabályrendeletekben lefektetett eme sarkalatos elveken épült föl a szolgálati utasítás, mely az elüljárósági törvény 19. és 24. §-ai alapján részletesen megállapítja az elüljárósági alkalmazottak hatáskörét, kötelességeit és felelősségét és megnyugvással állíthatjuk, hogy ennek minden rendelkezése csak megerősíti az általunk részletesen megokolt álláspontunkat. II. Ezekből az alapelvekből kiindulva, tisztelettel áttérünk a kérdés második részének a tárgyalására, vagyis arra, hogy ki és milyen felügyeletet, vagy ellenőrzést tartozik gyakorolni az adószámviteli osztály és kerületi pénztár fölött? Mielőtt azonban szerény fejtegetéseinkben tovább mennénk, utalunk arra a különbségre, mely a szakfelügyelet és az általános közigazgatási felügyelet között van, mert. mig az utóbbihoz általános közigazgatási ismeretek elégségesek, addig a szakfelügyelethez különleges szakismeretek is szükségesek. E szerint a felügyelet kérdésének a tárgyalását szintén ketté kell választani, ameny- nyiben az elüljáró csak az általános közigazgatási felügyelet gyakorolja, mig a szaki felügyelet és ellenőrzés gyakorlása külön szakközegeknek a feladata. A törvény- hatósági bizottság ezt a szakfelügyeletet meg is teremtette és a gyakorlatban ez teljesen bevált. így gyakorol szakfelügyeletet a tiszti orvosok működésére a tiszti főorvos, a mérnökökre a középitési igazgató, a vásárfelügyelőkre a vásárigazgató stb. A törvényhatósági bizottság a kerületi számviteli és pénztári osztályok működését kettős felügyelet alá helyezte : általános közigazgatási és szakfelügyelet alá. Az előbbit a kerületi elüljáró a szabályrendelet 4. §-a alapján, az utóbbit a központi adószámviteli hivatal és az adófőpénztár, a szabályrendelet 5. §-a alapján gyakorolják. De többet mondunk! A szolgálati utasítás nem ugyan a törvény és szabályrendeletek világos rendelkezései, de a dolog természeténél fogva a kerületi pénztárra vonatkozólag még egy külön szakfelügyeletet is teremtett, ameny- nyiben a 432. és 435. §-ok e tekintetben egész határozott intézkedéseket tartalmaznak. A 432. §. 13. pontja minden kételyt kizárólag kimondja, hogy a kerületi adószámviteli osztály ügykörébe különösen a kerületi pénztár szabályszerű működésének és a beszedett összegek kellő időben való elszállításának ellenőrzése is tartozik. A 435. §. 9. és 11. pontja pedig akképp rendelkezik, hogy az előbbi szakaszban lefektetett elvből kifolyólag az adószámviteli osztály vezetőjének kötelességévé teszi, hogy a kerületi pénztárak működését éber figyelemmel kisérje és minden észlelt hiányt, hibát, visszaélést stb. a kerületi elüljárónak azonnal jelentse. A szolgálati utasításnak ez a világos rendelkezése, mely a pénztár szabályos működése fölött való szakfelügyeletet a kerületben első sorban az adószámviteli osztályra és különösen annak vezetőjére a számtanácsosra
