Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-12-15 / 45. szám

1901. deczember 15. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7. ■ ■■■— ■ ................................. ha táskörébe utalta mindazokat a tennivalókat, melyeket a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XL1V. t.-cz. ren­delkezései a tanács és a polgármester hatáskörébe utal­nak és amelyeket addig a tanács adó- és illetékügyi osz­tálya látott el. így keletkezett a székesfőváros adóhivatalának ha­tásköréről és szervezetéről szóló szabályrendelet módosí­tásáról 1899. február 22-én 319. közgy. sz. a. alkotott szabályrendelet, melynek 2. §-ában világosan ki van mondva, hogy az adókezelést minden kerületben a kerületi adószámviteli osztály és a kerületi pénztár, tehát mint az elüljárósággal kapcsolatban működő hivatalok látják el, mig a kerületi elüljáróság a szabályrendelet 1. §-a szerint átruházott hatáskörben csak azokat a tennivalókat látja el, melyeket a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. t.-cz. rendelkezései a tanács és a polgármester hatás­körébe utalnak. E szabályrendelet 4. §-a szerint tehát a kerületi adó­számviteli és pénztári osztályok a kerületi elüljáró főnök­ségének vannak ugyan alárendelve, aki azok működésére felügyel, azoknak utasításokat ad és utasításainak miként történt végrehajtását ellenőrzi és megbírálja, de az adó­kezelést nem az elüljáróság, illetőleg a kerületi elüljáró, hanem a 2. §-ban világosan megnevezett osztályok lát­ják el, a kerületi elüljáró csak az 1883. évi XLIV. t.-czik- kel a tanács és polgármester hatáskörébe utalt tennivaló­kat végzi és a főnökséget gyakorolja. Ebből önként következik, hogy ezek az osztályok bizonyos tekintetben önálló hivatalok, amelyeknek saját külön vezetőik vannak és pedig az adószámviteli osztályé a szabályrendelet 9. §-a szerint a számtanácsos, mig a pénztáré a pénztáros és ellenőr, akik az alájuk rendelt személyzettel csak közvetve állanak a kerületi elüljáró fő­nöksége alatt és akikkel szemben a kerületi elüljáró ugyan­azt a hatáskört tölti be, melyet azelőtt az adóügyi tanács­nok látott el. Ezzel ellentétben az elüljáróság többi személy­zete mint a tiszti orvosok, kerületi orvosok, mérnökök, fogalmazók stb. közvetetlenül vannak a kerületi elüljáró- nak alárendelve. Megerősít minket ebben a felfogásunkban még az elüljárósági törvény 11. §-a és az ennek alapján a törvény- hatósági bizottság által éveken át folytatott gyakorlat is. Ez a szakasz ugyanis azt írja elő, hogy a kerületi elül- járóságok összes tisztviselői, segéd-, kezelő- és szolgasze­mélyzetének létszámát a törvényhatóság az évi költség- vetésben minden kerületi elüljáróság számára külön-külön állapítja meg. A törvényhatósági bizottság ennek, a költségvetés ki­adási részében I. fejezet 4. czime alatt eleget is tesz, de az ennek mellékletét képező kimutatásban az adószám­viteli és pénztári osztályok személyzete nincs felsorolva. Ez a személyzet a központi adószámviteli és főpénztári személyzettel együtt és nem is kertiletenkint külön-külön, hanem összefoglalva a költségvetés I. fejezet 13. czime alatt szerepel, világos jeléül annak, hogy minden irány­adó tényező a gyakorlatban is az általunk előbb kifejtett álláspontot foglalta el. Igaz ugyan, hogy a hivatkozott szabályrendelet 4. §-a azt mondja, hogy az adószámviteli és pénztári osztá­lyok közvetlenül a kerület eliiljárójának vannak aláren­delve, de ennek a «közvetlenül» szónak itt más értelme van. Ezzel a szóval a törvényhatósági bizottság nem a személyzet közvetlen alárendelését, hanem csak azt akarta kifejezni, hogy ezentúl az adószámviteli és pénztári osz­tályok nem a központnak, (tanács, adóügyi osztály, köz­ponti adószámviteli hivatal, adófőpénztár) közvetlenül és az elüljárónak közvetve, hanem közvetlenül a kerület elül- járójának lesznek alárendelve. A kerület elüljárója e szerint a kerületi elüljáróságot alkotó személyzetnek (mint fogalmazók, tiszti orvosok, mérnökök,, stb.) közvetlen, mig a kerületi elüljárósággal kapcsolatban működő adószámviteli osztály és pénztár sze­mélyzetének csak közvetett főnöke, mert ez utóbbiak­nak főnöke első sorban a számtanácsos, illetőleg a pénz­táros és ellenőr. A 4. §-ban foglalt az a kifejezés tehát, hogy a kerületi elüljáró ezeknek az osztályoknak a műkö­désére felügyelni tartozik, csak az előadottak figyelembe vételével értelmezhető helyesen. Nyilvánvaló tehát, hogy az egyes kerületekben az adókezelést a kerületi adószámviteli osztály és a kerü­leti pénztár a szabályrendelet 2. és 3. §-ai alapján ön­állóan látja el és ezeknek az osztályoknak a kerületi elül­járósággal való kapcsolatát a szabályrendelet 1. §-a, vala­mint 4. §-a állapítja meg. Az 1. §. előírja az elüljáróság, helyesebben elüljáró hatáskörét a közadók kezelése tekin­tetében az ügyek érdemét illetőleg, a 4. §. pedig megálla­pítja az elüljáró szolgálati viszonyát, vagyis felügyeleti hatáskörét ezeknek az osztályoknak a működése fölött. A számtanácsos feje és vezetője a szabályrendelet 9. §-a alapján az adószámviteli osztálynak, mig a pénz­táros és ellenőr a szabályrendelet 13. §-a alapján a pénz­tár ügymenetének szabályosságáért, valamint a pénz és értékkészletekért felelősek. A törvényben és szabályrendeletekben lefektetett eme sarkalatos elveken épült föl a szolgálati utasítás, mely az elüljárósági törvény 19. és 24. §-ai alapján részletesen megállapítja az elüljárósági alkalmazottak hatáskörét, köte­lességeit és felelősségét és megnyugvással állíthatjuk, hogy ennek minden rendelkezése csak megerősíti az általunk részletesen megokolt álláspontunkat. II. Ezekből az alapelvekből kiindulva, tisztelettel át­térünk a kérdés második részének a tárgyalására, vagyis arra, hogy ki és milyen felügyeletet, vagy ellenőrzést tar­tozik gyakorolni az adószámviteli osztály és kerületi pénz­tár fölött? Mielőtt azonban szerény fejtegetéseinkben tovább mennénk, utalunk arra a különbségre, mely a szakfel­ügyelet és az általános közigazgatási felügyelet között van, mert. mig az utóbbihoz általános közigazgatási isme­retek elégségesek, addig a szakfelügyelethez különleges szakismeretek is szükségesek. E szerint a felügyelet kér­désének a tárgyalását szintén ketté kell választani, ameny- nyiben az elüljáró csak az általános közigazgatási fel­ügyelet gyakorolja, mig a szaki felügyelet és ellenőrzés gyakorlása külön szakközegeknek a feladata. A törvény- hatósági bizottság ezt a szakfelügyeletet meg is terem­tette és a gyakorlatban ez teljesen bevált. így gyakorol szakfelügyeletet a tiszti orvosok működésére a tiszti fő­orvos, a mérnökökre a középitési igazgató, a vásárfel­ügyelőkre a vásárigazgató stb. A törvényhatósági bizottság a kerületi számviteli és pénztári osztályok működését kettős felügyelet alá he­lyezte : általános közigazgatási és szakfelügyelet alá. Az előbbit a kerületi elüljáró a szabályrendelet 4. §-a alapján, az utóbbit a központi adószámviteli hivatal és az adófő­pénztár, a szabályrendelet 5. §-a alapján gyakorolják. De többet mondunk! A szolgálati utasítás nem ugyan a törvény és szabályrendeletek világos rendelkezései, de a dolog természeténél fogva a kerületi pénztárra vonat­kozólag még egy külön szakfelügyeletet is teremtett, ameny- nyiben a 432. és 435. §-ok e tekintetben egész határozott intézkedéseket tartalmaznak. A 432. §. 13. pontja minden kételyt kizárólag kimondja, hogy a kerületi adószámviteli osztály ügykörébe különö­sen a kerületi pénztár szabályszerű működésének és a beszedett összegek kellő időben való elszállításának ellen­őrzése is tartozik. A 435. §. 9. és 11. pontja pedig akképp rendelkezik, hogy az előbbi szakaszban lefektetett elvből ki­folyólag az adószámviteli osztály vezetőjének kötelességévé teszi, hogy a kerületi pénztárak működését éber figye­lemmel kisérje és minden észlelt hiányt, hibát, vissza­élést stb. a kerületi elüljárónak azonnal jelentse. A szolgálati utasításnak ez a világos rendelkezése, mely a pénztár szabályos működése fölött való szakfel­ügyeletet a kerületben első sorban az adószámviteli osz­tályra és különösen annak vezetőjére a számtanácsosra

Next

/
Oldalképek
Tartalom