Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-12-15 / 45. szám
8. MAGYAR SZÉKES)'ÓVÁROS 1901. deczemberlfc* ruházza, azt hiszszük, bővebb megokolást nem igényel; annyira a dolog természetében fekszik, hogy minden pénztárnak első és közvetetten ellenőrzője a melléje szervezett számviteli osztály, illetőleg a számvevőség. Nehogy higyjük, hogy a kerületben egyedül az adószámviteli osztály, illetőleg a számtanácsos van abban a helyzetben, hogy a kerületi pénztár működését folytonosan ellenőrizze és felügyeljen különösen arra, hogy a bevételek a kellő időben és a 645. §-ban foglalt módon beszállittassanak. A szám- tanácsos tudhatja ugyanis egyedül azt, hogy a pénztár naponkint mennyit vesz be és hogy ennélfogva szükséges e pénzt a központba szállítani és egyedül ő ellenőrizheti a kerületben azt, hogy a szállítás tekintetében a szabályok pontosan megtartatnak-e. Ha ezt a kerületi elöljáró csak valahogy is meg akarná tenni, akkor ennek csak úgy felelhetne meg, ha minden zárlathoz elmegy és abban résztvesz, ami naponkint átlag legalább egy órát venne igénybe, ami alatt a közigazgatás egyéb részeinek menete szünetelne. De még ez sem vezetne teljes megnyugvásra, mert egyrészt az elöljáró, mint nem szakembert még igy is tévútra vezethetik, másrészt az elöljáró hivatalától gyakran távol lenni kénytelen, részint bizottsági ülésekben, részint pedig más helyszíni eljárásban s igy az ellenőrzést nem gyakorolhatja, pedig ad impossibilia non datur obligatió. Kérdés egyébként az, hogy ezt a fennálló szabályrendeletek és szolgálati utasitás a kerületi elöljáró kötelességévé teszik-e, mint ahogy nem teszik kötelességévé a fennálló szabályok azt, hogy a központi pénztár, vagy adófőpénztár szállításait, pedig néha százezrekről és milliókról is van szó, a polgármester ur ellenőrizze, vagy mint ahogy nem volt kötelessége ezt ellenőrizni 1900. január 1-e előtt az adóügyosztályt vezető tanácsnoknak, akinek működési körébe most a kerületi elöljáró lépett. Mindezekből tehát az következik, hogy a kerületi elöljárónak a szabályrendelet 4. §-ában megállapított kötelessége csak az általános közigazgatási felügyeletre terjed ki. Nézzük már most, mi hát tulajdonképen a kerületi elöljárónak, mint hivatalfőnöknek a kötelessége? Az előljárósági törvény 4. §-a erre vonatkozólag szó- szerint a következőket mondja: «a kerületi elöljáróságot a közönséggel szemben képviseli, a kerületi elöljáróság hatáskörébe tartozó összes ügyek intézője és főnöke a kerületi elöljáróság személyzetének.» Ennek a hatáskörnek a legfontosabb része az, mely az elöljáróság hatáskörébe tartozó összes ügyek intézésére vonatkozik, már pedig az elöljáróság hatáskörébe a közadók kezeléséből csak azok tartoznak, melyeket az adóhivatali szabályrendelet 1. §-a szerint az 1883. évi XLIV. t.-c. a tanács és a polgármester hatáskörébe utalt. Az adókezelés többi részét, mint azt már szerencsénk volt kifejteni, az adószámviteli osztály és a kerületi pénztár önállóan látja el. Az előljárósági szabályrendelet 17. §-a a törvényes intézkedést a következőkép egésziti ki: »az elöljáró az ügymenet szabályosságáért és rendes menetéért, valamint az ügyek gyors, egyöntetű és helyes vezetéséért felelős.« Az adóhivatali szabályrendelet 4. §-a pedig általánosságban azt tartalmazza, hogy felügyel az adószámviteli és pénztári osztályok működésére. Az idézett szakaszokból kettő világos. Az egyik, hogy az elöljáró az elöljáróság élén áll, s mint ilyen tényezője az elöljáróság hatáskörébe tartozó Összes ügyeknek és felügyel nemcsak az adószámiteli és pénztári osztályok, hanem az elöljáróság összes alkalmazottainak működésére. A másik, hogy ez a felügyelet csak általános közigazgatási lehet, mert különben, vagy a törvény, vagy a szabályrendelet, vagy pedig a szolgálati utasitás a pénzszállítás ellenőrzését úgy, amint azt a számtanácsosnál kifejezetten tette, világosan az elöljáró kötelességévé tette volna. Pedig ezt nem tette és igy ezzel a felügyelettel nem is akarta megbízni!------- ■■■■■ ■" ■ El lenkezőleg, a kerületi pénztár kezelésének ellenőrzését és felügyeletét a szolgálati utasitás 432. §-a a kerületben az adószámviteli osztályra, a szabályrendelet 5. §-a pedig a központban a központi adószámviteli hivatalra és az adófőpénztárra ruházta, határozottan kimondván, hogy ezek a kerületi pénztár működésére folytonos felügyeletet gyakorolni kötelesek, egyúttal szorosan kötelezvén őket arra, hogy a netán észlelt fogyatkozást, szabályellenességet, vagy mulasztást megfelelő intézkedés végett az illetékes kerületi elöljáróval közöljék és ha ez nem intézkednék, ezt a polgármesternek jelentsék. Hogy ez a gyakorlása kizárólag ezeknek a hivataloknak a kötelessége, kitűnik abból is, hogy sem a szolgálati utasitás 432. és 435. §-ai, sem pedig a szabály- rendelet 5. §-a nem használja a kiterjesztő »is« szócskát, mint ahogy pl. a szabályrendelet 6. §-a használja, ahol az adófelügyelő felügyeleti és ellenőrzési jogát Írja körül. Ha a törvényhatósági bizottság az 5. §-nak a 4. §-ban foglalt felügyeletre vonatkozólag kiterjesztő értelmet kívánt volna adni, úgy ezt a szakaszt igy szövegezte volna: »A kezelés helyességének ellenőrzésére ... a székesfőváros központi adószámviteli hivatala és adőfőpénz- tára is folytonos felügyeletet köteles gyakorolni.« III. És ezzel eljutottunk a felelősség kérdésére, vagyis arra, hogy a kerületi pénztár által elkövetett szabálytalanságokért, visszaélésekért, károkért, hibákért stb. kit terhel a felelősség? Az előadottak után a felvetett kérdésre már könnyű a felelet, mert a kerületi pénztár által elkövetett szabálytalanságokért, visszaélésekért, hibákért, különösen pedig a szolgálati utasitás 645. §-ában előirt pénzszállítás pontos megtartásáért felelősek: első sorban a szabályrendelet 13. §-a alapján a kerületi pénztáros és ellenőr, másodsorban a kerületi számtanácsos, továbbá a központi adószámviteli hivatal és adőfőpénztár ellenőrző közegei, és harmadsorban a kerületi elöljáró, a tanács tagjai, és az előljárósági törvény 25. §-a alapján a negyedévenkénti vizsgálatot tartó alpolgármesterek. A harmadsorban felsoroltak természetesen csak akkor felelősek, ha valamely köteles ellenőrzést elmulasztottak, vagy ha valamely tudomásukra jutott mulasztás, illetőleg szabály- ellenes eljárás dolgában nem intézkedtek, vagy jelentést tenni elmulasztottak. A kerületi elöljáró felelősségét külön tárgyalva, tisztelettel megjegyezzük, hogy ennek a szóig, utasitás 645. §-ában foglaltaknak pontos meg nem tartásából származó felelőssége csak ott kezdődik, ha a szabálytalanságot neki a kerületi számtanácsos, vagy a központi adószámviteli a kerületi számtanácsos, vagy a központi adószámkép tudomására jut és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg nem teszi. Más felelősség a kerületi elöljárót, aki a pénztári személyzetet sem nem választja, sem választásába be nem folyhat, beosztásánál meg nem hallgattatik és abba befolyást nem gyakorolhat, sem felette szaki felügyeletet nem gyakorolhat, nem terhelheti. Mindezek után tisztelettel kérjük a nagyságos Polgármester urat: Méltóztassék az 1901. november 16-án kelt 116220. sz. becses rendeletében felvetett felelősséget az általunk előadottakhoz képest magyaráztatni, esetleg a. netán szükséges egyéb intézkedéseket megtenni. Arra a nem várt esetre pedig, ha ez a kérdés, az előljárósági törvény, szabályrendeletek és szolgálati utasitás világos tartalma és értelme ellenére olykép magyaráztatnék, hogy a kerületi elöljáró a pénzkezelésért és szállításért is felelős, már most kijelentjük, hogy ez oly tarthatatlan helyzetet teremtene, hogy sajnálattal bár, de igyekeznünk kellene állásunktól minél előbb mene- külnÉ mert egy önérzete és felelőssége teljes tudatában
