Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-02-11 / 6. szám
4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 190 h február 11. Az eddig folytatott tárgyalások teljességgel fennakadnak, ügyosztály, bizottságok, tanács és közgyűlés neki fog az uj, nagy munkának, a szebb jövö rózsás reményei közepette. Nem kell erösitgetnünk, hogy mit jelent az, ha valamely igen előrehaladt stádiumba jutott dolgot a végleges befejezés küszöbén fennakasztanak, s közbevetett uj ideával az egész végzett munkát romba döntik és az ügy menetét teljesen uj Irányba terelik. Ez nagy felelősséggel és lelkiismeretbeli lekötelezettséggel jár, a mit nagy mértékben sulyosbit az adott esetben az a körülmény, hogy fontos közhatósági eljárásról veszi le a komolyság színezetét, megfosztja tekintélyétől a hatóság eddigi intézkedését és rengeteg munkát, fáradtságot és költséget vészit kárba a dologban érdekelt, felbiztatott, majd cserben hagyott és hosszú ideig függőben tartott magánvállalkozók részéröl. Mindezt megkoczkáztatni lehet, de csak akkor, ha a közbevetett uj terv az Ígért előnyöket legalább is valószínűvé teszi, az előterjesztett számadások alaposak és komolyak s a felhozott érvek igazak. Ha ezek a kellékek hiányoznak, az egyébként dicséretes igyekezet igen rossz szolgálatot tesz a közügynek, a melynek javát olyan fennen hirdeti. I' 1 Sajnálattal sőt egyenesen megbotránkozással látjuk már az első tekintetre, hogy a köz- tisztasági hivatal előterjesztése minden komoly alapot nélkülöz. Magán viseli mindazokat a kellemetlen tulajdonságokat, a melyeket fentebb érintettünk. A naivságig elfogadhatatlan adatai még a laikust is mosolyra késztetik. Nagyobb súly okáért azonban kiváló szakférfiakkal is értekeztünk s bírálatukat kértük. Az alábbiakban ösmertetjük a teljesen elszomorító eredményt. Ilyen felületes és tökéletlen alkotással nem szabadna a főváros elé járulni, nem szabadna az ügy lebonyolítását megakadályozni. Megbízhatatlan számadásokkal nem szabadna a hatóságot és a nagy közönséget tévedésbe ejteni. Tudjuk ugyan, hogy alapos tárgyalás alá kerül a javaslat, ki biztosit azonban, hogy ha valamelyes váratlan áramlat következtében netalán keresztül menne, — a főváros nem fog-e ezrekig és ezrekig károsodni és a szerencsétlen spekuláczió nem szolgáltatja-e ki majd az akkori magánvállalkozóknak s nem dönti-e a legönzöbb és legdrágább vállalkozó ma még visszautasított karjaiba. Még egyszer hangsúlyozzuk, sajnáljuk, hogy ilyen kemény kritikát kellett mondanunk egy olyan törekvésről, a mely feltételezhető önzetlennek, ámde a közérdek, melynekmindnyájan, egyesek és testületek, szolgái vagyunk, — megkövetelte. Avval a reménynyel tekintünk a további fejlemények elé, hogy a köztisztasági bizottság — melynek a tervezetet tanulmányozás czéljából kiadták, — valamint a tanács is, rövidesen végez vele, s megillető helyére juttatja — ad acta — csakhamar. * Az ügy előzményeit a következőkben ismertetjük : A főváros két esztendővel ezelőtt pályázatot irt ki a köztisztaság vállalatára az I., II. és III. kerületben. A pályázaton részt vettek Balogh, Gséry és Gat- tein vállalkozók. Az elbírálásnál a számadások téves értelmezése következtében Cséry ajánlatát tartották a legelfogadha’óbbnak. Ez a tévedés onnan származott, hogy Cséry főösszege volt a legkisebb, mivel ő külön számította fel a hidvámot, a mi magában 18,000 frt differenczia. Balogh átalány-összeget kért és azért az ő főösszege, mivel hidvámot külön nem számított fel, nagyobb volt Cséryénél. Utólag azután a Koprofor- vállalat szintén ajánlatot nyújtott be, a melyet tanulmányozás czéljából kiadtak a köztisztasági bizottmánynak. A Koprofor egy ideig díjtalanul volt hajlandó dolgozni és ez alapon ki is jelöltek számára Budán próbahelyet. A Koprofornak czélja azonban tulajdonképen nem a szemétszállítás elnyerése volt, hanem az, hogy minden háztulajdonosnak annyi bádogládát adjon el, a hány láda a szemét befogadására szükséges. Egy-egy láda 3 írtba került volna s igy a ládadijak maguk 100 és néhány ezer forintot tettek volna ki. Ö maga pedig a 47,000 frtért volt hajlandó a vállalatot átvenni. Mikor erről felvilágosították a közgyűlést, akkor visszautasította a Koprofor ajánlatát s kimondotta egyszersmind, hogy Cséryvel nem szerződik, mert folyton perben áll a fővárossal. Ugyanez a közgyűlés kimondotta a Ferencz- é Józsefváros felebbezése következtében, hogy nem en gedi a szemétnek a hídon át való fuvarozását. Tehá a budai szemetet nem szabad a balpartra szállítani Múlt év deczember 4 én azután uj árlejtést tartottak Az öt pályázó közül a Koprofor kért évenkint 129,800 koronát, Freisinger 108,000 koronát, Balogh Albin 111,400 koronát, Háringás 104,000 koronát. Az ajánlati feltételekben benne volt, hogy az illető vállalkozó köteles a szemetet a főváros határától legalább 2 kilométernyi távolságra elfuvarozni. Szükséges volt azonkívül a vasút részéről engedély, hogy a szemetet el fogja szállítani; szükséges volt igazolni, hogy ama hely ellen, a hová a szemét lerakását tervezik, a törvényhatóságnak kifogása nincsen; szükséges volt azonkívül szerződést bemutatni az illető földbirtok tulajdonosától, melyben megengedi a szemétnek birtokán leendő lerakását. Ezekkel a kellékekkel egyedül Balogh Albin ajánlata volt felszerelve. A Koprofor ajánlata 20,000 koronával drágább volt
