Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-02-11 / 6. szám

1901. február íl. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 és csak községi bizonyitványnyal volt felszerelve; Preisinger tárgyalás közben maga visszalépett. Ö ugyanis a város területén égető kemenczét akart fel­állítani. Háringás egy.-zerü községi bizonyítványt mu­tatott be Promontortól, melyben megengedik neki a szemétnek lerakását. Minthogy tehát Balog ajánlata volt a legkonkrétabb, vele kezdtek tárgyalni. Balog kijelölte először a kelenföldi állomást s egyszersmind bemutatta az illető vasúti engedélyeket, de mivel ezt a helyet nem tartották alkalmasnak, a budai Filatori- gáti állomást jelölte meg. Ezt sem tartották alkalmas­nak, kijelölte tehát az ürömi állomást, melyet a bi­zottság egyhangúlag elfogadott. Erre Balog megsze­rezte az államvasutaktól, valamint a viczinális vasu- taktól, a törvényhatóságtól, az illető földbirtokostól a szükséges bizonyítványokat. A főváros azonban látta, hogy a tárgyalásokkal idejében nem lesznek készen s igy, nehogy fennaka­dást szenvedjen a szemét fuvarozása, gondoskodni kellett ideiglenesen valaki vállalkozóról. Megkérdez­ték tehát Eáringást, hajlandó-e ideiglenesen az eddigi árakért rögtöni felmondás kikötése mellett a vállala­tot átvenni. Ö azonban csupán 4800 forint ráfizetése mellett lett volna erre hajlandó. Behívták tehát a III. kerületi vállalkozót, vájjon elvállalja e az? Ez azon­ban az I. és II. kerületnek szemétfuvarozását csak úgy lett volna hajlandó elfogadni, ha a főváros biz­tosítja, hogy nyáron át az ^ öntözést minden árlejtés nélkül neki adja. Ekkor felszólították Balogot, hogy miután való­színűleg az egész vállalatot ő veszi át, hajlandó-e azt ideiglenesen átvenni. Balog erre megvizsgálta a kerületeket és értesült arról, hogy két év óta nem is Háringás a tulajdonképeni vállalkozó, hanem titokban Pulykon Ernő vette át a vállalatot. Fölszólította tehát Pulykon Ernőt, nem hajlandó-e addig, mig ő maga a fővárossal egészen tnegegyezik, a fuvarozást át­venni. Pulykon beismerte, hogy csakugyan három évre ő a tulajdonképeni vállalkozó. Ekkor Balog Albin két tanú jelenlétében szerződést kötött vele, melynek értelmében Pulykon az addigi árért a fuvarozást ideig­lenesen elvállalta. Balog ezután hajlandónak mutat­kozott, hogy a fővárossal az ideiglenes fuvarozást a régi ár mellett átveszi, de tekintettel arra, hogy nem lévén biztos abban, hogy a vállalatot végleg meg­kapja és igy Budán előre nem vehet lakást, kérte a telefonösszeköttetés és 24 czégtábla költségeinek a fedezését, a mi havonta 110 forintot tesz ki. A fuvarozás tehát igy az egész esztendőre csak 1200 forinttal került volna többe a fővárosnak, mint azelőtt. A bizottság és a tanács ezt az ajánlatot elfő- gcita és értesítette erről Balog Albint, mire ő a czég- táblákat megrendelte és a telefonösszeköttetést elké­szíttette. Ez történt deczember 24-én. A tanácsnak ezt a határozatát Háringás meg­fellebbezte a közgyűléshez s maga is hajlandónak nyilatkozott a fuvarozást ezért, vagy esetleg az ere­deti árért is elvállalni. Ezt az ügyet a közgyűlésen Keltái Ferencz ma­gáévá tette s 8 szavazattal megbukott a tanács ha­tározata. így lett ismét Háringás az ideiglenes vál­lalkozó, de most is a tényleges vállalkozó Pulykon Ernő. így kötötték meg Háringással a szerződést egy évre, de bármely hónapban fel lehet azt mondani. Ez alatt folyt tovább a tárgyalás Balog Albinnal, a ki a szükséges okmányokat mind megszerezte. Két hónappal ezelőtt előállt Tóth Péter s beadott egy ja­vaslatot, a melyben fejtegeti, hogy ha a főváros ezt a vállalatot házilag kezelné, évente horribilis össze­get, állítólag 40,000 koronát takaríthatna meg. (Balog Albin összesen kér 111,450 koronát; ebből 1000 ko­ronát a fővárosi szegények javára, 1000 koronát pe­dig a tisztviselők nyugdíjalapja javára ajánlott fel évenként. Ezt a bizottság köszönettel elfogadta. Ma­rad tehát 109,000 korona, vagyis 54,500 frt.) Tóth Péter úgy tervezi a dolgot, hogy a főváros csak fuvarozni fog; éjjel fogja a házakból kivinni a szemetet a Cséry telepére. Ezt olcsóbbnak tartja. Pe­dig 35 pár lónak tartásdija egy-egy évre maga 35,000 frt, mert 1000 frt a minimális összeg egy pár lónak az eltartására évenkint. Ehhezjhozzájárul 9000 frt hid- vám. Tehát van már 44,000 frt. Hol vannak az egyéb kiadások ? 1000 frt lótartási-dij nem sok, mert hiszen a kincstár maga egy lóért 90 krt vesz naponta. Te­hát a kincstárnak is többe kerül. Azután meg a házi kezelésre egész gazdasági hivatal szükséges. Épületeket kell emelni, mert bérházakban a főváros nincs bizto­sítva ; u. n. telepeket kell felállítani, a hol a lovak álljanak. Kik fognak megbizatni a lóvásárlással, takar­mánybevásárlással; kovácsmühelyeket, szíjgyártó mű­helyeket kell felállítani. Ez tehát a kifogásolt eljárás. A főváros feltétele­ket szab, akad egy vállalkozó, ki -azoknak megfelel: a bizottság helyesli, elfogadja ajánlatát s köszönetét szavaz neki s rá két hónapra, mikor már az illető vállalkozó részben berendezkedett, előáll Tóth Péter a házi kezeiéi javaslatával, mely teljesen elfogadhatatlan. Különben, hogy milyen eredményekre vezet leg­többször a házi kezelés, azt legjobban illusztrálja a fővá­rosi szőlőtelep. Belekerül évente 40,0(0 forintba és hoz 6000 forintot, tehát a tőkének a kamatját sem hozza meg. * Tóth Péter előterjesztése. A köztisztasági hivatal vezetőjének többször említett előterjesztése szószerint a következő: Tekintetes Tanács ! A székesfőváros pesti részén behozott ambuláns utczatisztitási rendszer, a mely jelenti a szemét ál­landó gyűjtését és a nagyobb tö negben összegyülem- lés megakadályozását, nemcsak állandó tisztaságot eredményezett, hanem eredményezte a szemét részle­tes vissza-visszatérő fuvarozhatását is, a mi a gya­korlatban azt eredményezi, hogy nem kell sok kocsi az egyszerre összegyűlő sok szemét rögtönös elvite­lére, hanem kevés kocsi többszörös fordulással oldja meg ugyanazon tömeg elvitelét Ennek következtében az, a ki a házi és utczai szemetet fuvarozza, az utóbbi fuvarozását igen cse­kély számú külön fogat tartásával elvégezheti. Hogy példával igazoljam ez állításomat, felho­zom, hogy régebben 65—70 utczai szemetes kocsit kellett külön alkalmazni és mégis piszkosak voltak a pesti oldal utczái, ma pedig a teljes tisztaság idejé­ben 23—24 fogat külön tartásával oldódik meg az utczai szemétfuvarozás, holott tényleg 85—20 fuvar utczai szemét gyűl össze naponta a makadam-sáron kivül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom