Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-01-28 / 4. szám

1901. január £8. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 15 Hírek a Városházáról* Ki lesz az aj tanácsjegyző? A legközelebbi tanácsos választás következ­tében a fővárosnál megüresedő első osztályú tanács­jegyzői állásra lejárt a pályázat. Az első osztályú tanácsjegyzői állásra 14 pályázati kérvény érkezett be. Pályáztak: dr. Raisz Rezső, Szabóky Lajos, dr. Szalay Sándor, dr. Ernőd József, Dévény Gyula, Follcusházy Lajos, Antal Gyula, dr. Alkér Ernő, dr. Kiss Ferencz és dr. Csomay Gáspár II. osztályú tanács­jegyzők, Ágotha László, IvánszJcy Imre, Peslcó Lajos I. osztályú fogalmazók. A pályázók névsorát a szer­dai közgyűlésen jelentették be hivatalosan s a válasz­tást február 6-án tartják meg. Az inkompatibilitási rendelet az ügyosztályobkan. A főváros igazoló választmánya a nemrég meg­indult összeférhetetlenségi mozgalom eredményekép megkereste volt a tanácsot, hogy azoknak a bizott­sági tagoknak, a kik választó képességüket, vagy azon minősitvényüket, melyek alapján a bizottságba bevá­lasztattak elvesztik, avagy a törvényhatósággal száma­dási vagy szerződési viszonyba lépnek, a választmány­nyal esetről-esetre közölje, minthogy máskülönben az igazoló választmánynak az összeférhetetlenségi ese­tek tudomására nem jutnak. A tanácsnak erre hozott határozatát, a melylyel az összes ügyosztályokat, elöl­járóságokat, a mérnöki és gazdasági hivatalt, vala­mint a számvevőséget a bejelentések megtételére uta­sítja, ma küldötték szét az érdekelt hivataloknak. Ettől a naptól kezdődik tehát a városházán az uj rend a midőn a hivatalok a bizottsági tagok össze­férhetetlenségi eseteit ilyen módon ellenőrzik és ettől az időponttól kezdve az előforduló összeférhetlenségi esetek figyelmen kívül hagyásáért a felelősség már első sorban magát a hivatalt fogja terhelni. „Blaha Lujza dalkör A belügyminiszter a Blaha Lujza dalkör alapszabályait jóváhagyta. A dalkör czélja dalestélyek és műkedvelői előadá­sok rendezése abból a czélból, hogy ezzel a közművelődés és az ízlés finomodása előmozditható legyen. A söradó pótlék-járandóság kiutalványozása. A főváros tanácsa azzal a kérelemmel fordult a pénzügyminiszterhez, hogy az 1899 évi YI. t.-cz. 5. §-a alapján a söradó pótlék czimén kifizetendő ösz- szeg terhére az 1900-ik év harmadik negyedére vo­natkozó megállapítás eredményeként mutatkozó kijá­randóságot előlegképen utalványozza ki. Lukács László pénzügyminiszter most a pénzügyigazgatóság utján közli a fővárossal azt az elhatározást, hogy az 1900. évben a Budapest székesfőváros adóvonallal elzárt területére behozott és az egyszerre egy hekto­litert meghaladó mennyiségben a főváros zárt adó­területéről az 1900. évben kiszállított sörmennyiség közti különbözet alapján mutatkozó megtérítés ter­hére a kért előleget kiutalványozza. Az 1900. év harmadik negyedére a tiszta behozatali többlet sör­mennyiséget véglegesen 101427 hektoliert 39 literben már véglegesen megállapították. Ennek alapján tehát a fővárosnak 385424 korona 84 fillér jut söradó pót­lék czimén. Ezt az összeget utalványozza ki most a miniszter a fővárosnak, még pedig a mig a végleges leszámolás megtörténik, egyelőre kamatos előleg­képen. Az összeget a főváros részére a pol­gármester bélyegtelen. nyugtája alapján fizeti ki. Nem sikerült mentőkészülék. Keserű csalódással végződött megint egy szép reménnyelt indult közérdekű ügy. A villamosvasúti szerencsétlenségek meggátlása érdekében régen tö­rik a fejüket szakértők, magánosok és a hatóság egy­aránt. Legutóbb Sípos Ferencz magyar állam vasúti művezető állott elő uj mentőkészülék találmánynyal a mely azt a reményt ígérte, hogy az óhajtott czél elérésére alkalmas lesz. A feltaláló arra kérte a fővá­ros tanácsát, hogy a találmányt vizsgáltassa meg, s ha jónak bizonyul, kötelező alkalmazását rendelje el, illetőleg egyelőre a természott s nagyságú minta-ké­szülék összeállításához anyagi segítséget szavazzon meg. A tanács a kérelmet a mérnöki hivatal javasla­tára tegnapi ülésén elutasította, mert már számtalan hasonló rendszerű mentőkészüléket próbáltak ki s valamennyi alkalmatlannak bizonyult, mert az elgá­zolt alak csak a legritkább esetben esik a mentőhá­lóra, hanem rendszerint a mentőszerkezet alá kerül s az úgy maga alá gyűri, hogy még menthetetleneb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom