Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-12-01 / 43. szám
V. évfolyam. 44. szám. Budapest, 1901. deczember I, Magyar Szí KÖZIG A ZGA TA Pl HETILAP ^lofizetesi ára; Egész évre ................................ Fé lévre..................................... 12 Kor. 6 Kor. Szerkeszti es kiadja : DR- BARTHA SÁNDOR. JSZER KÉSZTŐSÉG £s KIADÓI IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. A kormány ellen. Budapest törvényhatósága óriási többséggel olyan indítványt fogadott el, amely nyíltan és világosan bizalmatlansági nyilatkozat a kormány ellen. Szinte hihetetlen dolog, de azt bizonyítja, hogy a nyomorúságos viszonyok nagyobb önállóságra bírták a városatyákat. Két indítvány volt a büdzsét tárgyalás alkalmával. Az egyik a tanács és polgármester ellen bizalmatlansági nyilatkozat, a másik a kormány ellen. A törvényhatóságnak tehát mód- jában volt, hogy nyilatkozzék, melyik faktort tartja bűnösnek Budapest tönkre tevésében. A közgyűlés nyilatkozott A tanács ellen irányult bizalmatlansági nyilatkozat mellett parányi kis töredék állott föl, a kormány ellen pedig a mindig taktikázó erzsébetvárosi városatyák ki vételével, csaknem egyhangúlag nyilatkoztak. A közgyűlés szavazatának súlyát és jelen, tőségét még növeli, hogy határozata nem ötletszerű volt, nem egy ügyes szónoklat hatása alatt nyilatkozott meg, mert huszonnégy órai idejük volt a városatyáknak, hogy alaposan megfontolják, hogy melyik indítvány tolmácsolja a Közönség gondolatait. Mi örömmel üdvözöljük a törvényhatóságot, hogy végre megemberelte magát s férfias őszinteséggel nyilatkozott a kormány ellen is. Mi már több alkalommal, legutóbbi számunk vezető cikkkében is rámutattunk, hogy Buda pest mai válságos helyzetét nagy részben a kormány mindenkor tanúsított eljárásának köszönheti. Igaza volt Vázsonyi Vilmosnak, hogy a kormány a fővárossal szemben mindig maliciózusan és roszakaratulag járt el. Itt volt már az ideje, hogy a kormánynak is őszintén megmondják, hogy a főváros közönsége tisztán lát. ( j; A“bücLzset vita^foiyamán is történt olyan dolog, amely mindennél fényesebben illusztrálja, hogy Vázsonyinak igaza volt. A polgármesler bejelentette a közgyűlésnek, hogy átiratot kapott a főpolgármestertől, amelyben a főpolgármester egy hozzá érkezett miniszteri leirat alapján tudatja, hogy a kormány tanulmányozza a főváros memorandumát. Mivel azonban a tanulmányra hosszabb idő kell, érdemileg még nem nyilatkozhatik. Érdemes ezzel a bejelen téssel kissé bővebben foglalkozni. Ha a formáját tekintjük, nagyon szokat lan. Még nem volt rá eset, hogy a főváros föl iratára a kormány a főpolgármester közvetítésével válaszoljon. Szinte bántó ez a forma dolog- ha figyelembe vesszük, hogy ebben a konkrét esetben a főváros törvényhatósága küldöttség utján adta át a kormánynak a föliratot. A dolog magyarázata pedig ez: A főpolgármester hivatali kötelességének megfelelően bizonyosan figyelmeztette a belügyminisztert, hogy a büdzsetvita alkalmával hevesen megfogják támadni a kormányt, mert a főváros memorandumára még csak nem is válaszolt. A városnak adott minden válasz pedig világossá tette volna, hogy akar-e a kormány komolyan segíteni a fővároson vagy nem. Vagy szabatosabban kifejezve, meg akarja-e a kormány hallgatni a fővárost vagy nem. A kormány pedig még ezt sem akarta elárulni, amiből nagyon kevés jóra következtethetünk. Szinte hihetetlen, hogy a minisztertanács már ne foglalkozott volna a főváros memorandumával. Hogy n^ilyen eredménnyel bizonyítja az a kitérő válasz, amelyet egészen szokatlan módon, a főpolgármester közvetítésével adott a törvényhatóságnak. MertJ mit kért a főváros. Nem milliókat