Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-11-03 / 39. szám
IV. évfoyam. Budapest, 1901. november 3 39. szám. KÖZIGAZGATÁSI HETILAP ^löfizetesi ára; Egész évre ........ V& Kor. Félévre.....................................6 Kor. Szerkeszti és kiadja : DR- BARTHA SÁNDOR. ßz E R K. ESZ TŐSÉG jís KIADÓ; IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. A jövő esztendő. A tanács elfogadta a pénzügyi osztály budzsettervezetét, amelyre a pénzügyi osztály kijelentette, hogy nem azonositja vele magát, A tanács is hozzájárult, hogy a jö\?ö esztendő még átmeneti év legyen s állapítsák meg a költségvetést úgy, a hogyan lehet, de deficit nélkül. Sikerült is a tanácsnak a hiányt 180145 koronára leszorítani. Tehát nem lesz deficit, nem lesz adóemelés, nem lesz semmi. Vegetálunk még egy esztendeig, hátha beteljesedik a fővároson is, hogy időt nyerve, életet nyert. Ha csak a költségvetésről lenne szó, ha a büdzséiben mutatkozott deficit teljesen független volna a főváros közgazdasági viszonyaitól, akkor helyeselni is tudnánk a tanács állásfoglalását. Fájdalom azonban, a dolog nem úgy van. Budapesten a közgazdasági élet csaknem teljesen megszűnt Nincsen semmiféle vállalkozás s a kilencvenes évek végén ide sereglett és azután itt rekedt ezer és ezer munkáskéz hiába vár munkát, kenyeret. A kerületi elöljáróságok, a jótékony egyesületek s az egész társadalom rettegve gondol átél bekövetkezésére, hogy nem tud száraz kenyeret sem adni a sok ezer éhezőnek. Olyan állapotok következhetnek, aminö a fővárosban még nem volt. A kormány nagyobb beruházásokat akar eszközölni. A kormány gondja az egész ország s fájdalom az egész országban nagy az ínség s a nyomor. Megdöbbenve kérdezzük, hogy ki fog munkát, kenyeret adni a fővárosban az éhezőknek, A főváros nem. Budapest a múltban tizennyolc—húsz millió koronát adott egy esztendőben közmunkára. A jövö évre a köl- csönprogramm összegét hatodfél millió koronára redukálta, de ebben nagyon sok más tétel van s nagyon kevés marad belőle közmunkára. A költségvetésben pedig semmi közmunka nincsen. Nem is azt kérdezzük, hogy helyes-e ez a politika, hanem hogy keresztülvihetö-e. Vájjon a főváros törvényhatósága ellent tud e majd állani a munkátalanok panaszának s nem lesz-e kénytelen az éhség csillapítására valami sürgős közmunkáról gondoskodni. Valószínűleg igen. De honnan fogja venni a pénzt. Ez nagy és komoly kérdés. Meggyőződésünk szerint az adott viszonyok mellett a tanács helytelenül cselekedett, amikor a deficit eltüntetése érdekében belement a közmunkák teljes törlésébe. Ismerjük az ellenvetést, de hát hol vegyen a város pénzt. A városnak nincsen pénze s pénz nélkül nem lehet dolgoztatni. A föszámvevö a tanácsülésben tett javaslatot a megoldásra. Azt indítványozta, hogy állítsák vissza a költségvetésbe a közmunkákat s a deficitet a kölcsönpénzből fedezzék. Az indítványt leszavazták. Jól tették. Pénzügyi gazdálkodásunkra veszedelmesnek tartjuk, hogy a háztartási hiányt kölcsönpénzből fedezzék, amig csak egyetlenegy mód van annak az elkerülésére. S van rá mód. Igenis föltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a közmunkákat állítsák vissza a búd* zsetbe. Tudjuk, hogy az eredmény harmadfél millió deficit lesz. Azzal is leszá > oltunk, hogy Magyar Székesfőváros
