Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-10-27 / 38. szám
6. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1901. október 27. előirányzati részleteket beható bírálat tárgyává tenni és a költségvetés előirányzatát a bizton várható föclö- zelre való tekintettel elkészíteni. E kötelességének a pénzügyi osztály lelkiismeretesen meg is felelt és arra az eredményre jutott, miké])]) — jóllehet a közmunkák, nevezetesen: bel- és kültelki utak épilése, továbbá uj kövezések és egyéb utczai burkolatok czimén csakis a közgyűlés részéről a folyó évre engedélyezett minimális összegeket vette fel —- a jövő 1902. évi költségvetésének mérlege 2,811.594 kor. hiányt tüntet fel. Bár a háztartási hiánynak ezt az emelkedését a pénzügyi osztály az 1901. évi költségvetési tervezel bemutatása alkalmával előre megjósolta és az csaknem számszerű pontossággal be is következett, a fcn- forgó viszonyok között és az adott kényszerhelyzetben el kellett attól állania, hogy a költségvetési tervezetet eme hiány nyal terjeszsze be. Hogy tehát a hiányt a jövő 1902. évre kiküszöböljük, a költségvetési tervezetet, amely 2,811.594 korona hiánynyal a kiadások szempontjából még normálisnak sem tekinthető, ismételten átdolgoztuk és a közgyűlés múlt évi útmutatását követve, mechanikai művelettel állapítottuk meg azt a költségvetési tervezetet, amelyet a Tekintetes Tanácsnak ezennel bemutatunk és amelynek eredménye a következő: Ezt csak úgy tehettük, hogy az 1901. évben számot vetettünk az előző évről fentartott hitelösszegekből év- ről-évre ismétlődő elejtésekkel, amelyeknek legnagyobb rész jut a háztartási fölöslegek keletkezésében; továbbá, hogy a folyó év póthiteleit a végletekig korlátozni óhajtjuk; 100.000 koronával emeltük a m. kir. államvasutak városi vámbevételeinek előirányzatát, 184.000 koronával a vízvezeték, 63.160 koronával a közvágóhíd bevételeit, még pedig a közvágóhíd házi bizottmányának a 3 évi átlagokon alapuló javaslatára, melyekkel szemben már az 1900. évi eredmények is jóval kedvezőtlenebbek voltak; 30.400 k.-val emeltük a vegyészeti és élelmiszervizsgáló intézet bevételeit az igazgató specziális javaslatára, noha ez a többlet eddig soha sem folyt be; 23.000 koronával emeltük a vásárcsarnokok jövedelmeit, végül a rendkívüli kiadások közé felvettük a kisajátítási alap egy régi tartozásának kiegyenlítése fejében 233.865 koronát. Ezeknek az emeléseknek összege 1.134.425 korona, a kiadások 1,221.221 korona csökkenésével együtt tehát 2,355.646 koronával javult a mérleg. A két mérleg között még ezenfelül mutatkozó 17.019 korona különbözet kisebb leszállítások és emelések eredménye. A költségvetés tervezetének megjelenését is ez az ismételt átdolgozás késleltette, de úgy véljük, hogy Kiadás. Bevétel Hiány Rendesek .... 35,420.262 K. 35,189 907 K. 230.355 K. Rendkívüliek . . _.________1,208.504 „ _________965.892 „ 242.612 “ Eg yütt . . . 36,628,766 K 36,155.799 K. 472.967 K. Nehogy azonban a költségvetési hiánynak ez a nagyarányú leszorítása azt a téves hitet ébressze bárkinél, hogy a pénzügyi osztály első tervezetének 2,811.594 korona hiány nagyon is túlhajtott volt, fölsoroljuk a nevezetesebb tehertételeket, úgyszintén a bevételi tételeket, amelyeknek leszállításával, illetve fölemelésével eljutottunk a 472.967 korona hiányhoz. Mindenekelőtt elhagytuk az 1892. évi kolerajárvány költségek törlesztésére az 1896. évi 1.132. kgy. és 91.998. belügyin, sz. a. évenként fölveendő 200.000 korona minimális törlesztési részletet; a kórházi alapok hiányainak megtérítésére, a lipótvárosi templom kiépítésére és a nagyobb útvonalak burkolására a 100 millió koronás kölcsönből kamat nélkül fölvett előlegek visszafizetési részlete fejében fölveti 698.651 koronát; az útburkolásoknál a városház-ut- czának és az egyetem-térnek zajtalan burkolattal való ellátására, a várbeli Szt. György-tér rendezésének végrészletére és néhány iskola előtt szükséges zajtalan burkolatra fölvett 170.000 koronát, az ártézi lürdőnek olyannyira szükséges jókarbahelyezésére bejelentett 38.750 koronát. A kövezetfentarlási átalány oO.OOO korona, a háromszögelésre bejelentett nagyobb szükséglet 20.000 korona, a kaszárnyák fen tartása 20.000 kor., az iskoláké pedig 24.000 kor. leszállítást szenvedett. Ezek összege 1,221.221 korona. A bevételeknél az 1900. évi zárszámadás szerint jelentkező 622.663 kor. háztartási fölöslegből csak 122.663 koronát tartottunk fenn az 1901. évben póthitel utján engedélyezendő kiadásokra, 500.000 koronát pedig átvittünk az 1902. évi budget támogatására. ezzel lényegesen megkönnyítettük a pénzügyi és gazdasági bizottság munkáját. Ki kell azonban jelentenünk, hogy a székesfővárosra háruló kötelezettségeket. tekintve ezekkel a leszállításokkal, illetve emelésekkel a pénzügyi és gazdasági ügyosztály nem azonosítja magát, de a maga részéről csakis ezekhez a tételekhez nyúlhatott, hogy a háztartás nagyobb ráz- kódtatását elkerülje é,s a számszerű háztartási hiányt a lehetiő legkisebb összegre leszorítsa. Az iskola erkölcse. Rösteljük leírni, hogy Budapesten a pálinkás pulik, s az iskola egy födél alá került, hogy van Budapesten egy iskola, melynek tanítványai egész nap a részeg tót-napszámosok trágár dalaiban gyönyörködhet" nek, sőt egy a tanácshoz beadott panasz szerint az iskolás gyerekek az iskola udvaráról becsúszhatnak pálinkás holtba egy kis cigarettára, vagy egy kis pálinkára. A panaszlevél elmondja, hogy a furfangos gyerekész kitalálta, hogyan jusson pálinkához, ha a boltos nem is akar adni. Kimossa a tintás üvegjét, s a tintára kicsalt néhány fillérért a tintásüvegbe vesz pálinkát, mintha hazulról küldenék, az apjának vinné. Borzalmas és hihetetlen dolgok ezek. Az egyetlen büszkeségünk volt, hogy elemi iskolánkat erőnkön felül fejlesztettük, hogy a tanfelügyelő is mindenkor a legnagyobb elismeréssel volt kénytelen nyilatkozni iskolánkról. S íme egy szerencsétlen dolog, legnagyobb büszkeségünkre sötét árnyékot vet, s a bécsi lapoknak alkalmat ad arra, hogy egy ilyen eset miatt
