Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-10-27 / 38. szám
1901. október 27. MAGVAU SZÉKESFŐVÁROS már nem fognak, úgy a közterhek emelésének a viszonyok és körüln^ények között leghelyesebbnek mutatkozó s a lakosságra legkisebb sulylyal nehezedő módját fogja alkalmazni. Kétségtelen dolog, hogy egy 30 millió koronás budget még eleven fejlődés mellett sem bírhat meg évi 2.6 millió törlesztési és kamatfizetési többletet és a mint a 100 millió koronás kölcsön fölvétele megtörtént, az ezt követő legelső költségvetésben (1897) nyomban megjelent az első nagyobb deficzit 725.266 K.-val íés azóta évről-évre állandóan helyet foglal abban és pedig mindinkább fokozódó mértékben. A közgyűlés és a tanács utasítására a pénzügyi osztály még az 1897. év őszén a közjövedelmek szaporítása ügyében közrebocsátott előterjesztésében részletesen kifejtette azokat a körülményeket és oko kát, a melyek a főváros pénzügyi helyzetének megrontására vezettek és egész programmot terjeszteti elő arra nézve, hogy mi módon véli a főváros pénzügyi egyensúlyát a krónikus deficzit veszedelmétől megóvni. A háztartás rendezésének egyedül célravezető eszközeként a pénzügyi osztály az okszerű takarékosság mellett, már akkor a közjövedelmek fokozását jolölte meg. Kifejtette és számszerű adatokkal igazolta annak sürgős szükségességét és a közjövedelmek fokozására javaslatokat tett. A javaslatok sorsa ismeretes. Az egyenes adózás térién a (közgyűlés úgy az uj adónemek behozatalának, mint a meglevők fölemelésének következetesen ellenállott, a főváros közjövedelmeinek fokozását olyan bevételi czimeken, amelyekért ellenszolgáltatást is nyújt az ingatlantulajdonosnak, a közgyűlés helyeselte ugyan, de csak elvben; a gyakorlatban azonban az áremelkedés megadóztatására irányzott ez a törekvés is meghiúsult. A vizdijszabályzat, a burkolási járulék szabályzata, a városrendezési szabályzat revisió alá vették ugyan, de oly megszorításokkal állapíttattak meg, hogy azok a székesfőváros háztartására nézve számbavehető eredménynyel járni sem fognak. A kölcsönpénzek felhasználása pedig minden változtatás nélkül folyik tovább úgy, miként eddig. Mindezek teljesen ismeretes dolgok a Tekintetes tanács előtt js és ha mégis újból és újból előadjuk, tesszük ezt azért, mert a miként azt ismételve kijelentettük, minden évvel, amely elmúlik, a jövedelmi források szaporítása, avagy uj források nyitása nélkül, súlyosabbá fog válni a pénzügyi helyzet és liglen közel van az az időpont, amikor a teljes fennakadás be fog állani. Hogy a főváros köz jövedelmének fokozása már évekkel ezelőtt mennyire szükséges volt és hogy a pénzügyi osztály nem idő előtt szükségtelenül követelte a főváros lakossága viselte közterhek emelését, azt ma már bizonyítani nem szükséges és hogy a főváros pénzügyi helyzetét nem tüntettük föl a valónál kedvezőtlenebb színben, azt az eddig bekövetkezett fejlemények — fájdalom — tökéletesen igazolták. A székesfőváros 1901. évre szóló költségvetési előirányzatát a Tekintetes Tanács 2,047.750 korona hiánynyal állapitotta meg. A pénzügyi és gazdasági bizottmány e hiányt 6.649 koronára szállitotta le, a törvényhatósági bizottság közgyűlése pedig a költségvetési mérleget teljes egyensulylyal állapitotta meg. Pénzügyi gazdálkodásunknak már évek óta egyik sarkalatos hibája volt, hogy az utak építésére, uj kövezésekre s egyéb utczai burkolatokra a költségvetésbe sohasem vettük fel a tényleg szükséges összegeket, hisz ez a körülmény okozta azt is, hogy már évek óta áll tárgyalás alatt egy kövező programm, amelyben számos nagyforgalmu útvonalnak kiépítése évek óta halaszthátátlannak van jelezve és amely a maga 10 millió forintos szükségletével — régi mulasztások következménye. És amikor e czimen az évenkiut rendesen visszatérő kiadások todözéséről már a múltban sem gondoskodtunk eléggé, a közgyűlés az 1991. évről szóló költségvetésben még ezt az elégtelen összeget is nemcsak redukálta, de úgyszólván egészen törülte. A közgyűlés maga is érezte, hogy az útépítések és burkolások ily módon való megszorítása, úgyszintén a visszatérítési összegek törlése nem helyes, azzal is tisztában volt, hogy az ilyképpen megállapított költségvetés nem felel meg a főváros reális szükségleteinek, ámde az adott viszonyok között a közgyűlés a valóságos közszükségleíek ily nagyméretű törlését kisebb bajnak tartotta annál, mintha az akkori mostoha viszonyok között a közterheket kellett volna emelni, avagy a hiány fedezésére a kölcsönpénzekhez kellett volna nyúlni. Az 1901. évet és annak költségvetését a közgyűlés átmenő jellegűnek kívánta tekinteni, és a főváros háztartására irányuló tárgyalások megindítására a saját kebeléből 30 tagú bizottságot küldött ki. E bizottság feladatává tette a közgyűlés a következőket : 1. a főváros egész közigazgatását és háztartását minden részletre kiterjedő tüzetes vizsgálat alá venni, 2. tájékoztató pénzügyi tervezetet készíteni a főváros háztartásának a legközelebbi évekre várható alakulásáról, 3. egy városi programmot készíteni. A költségvetés kormányhatósági jóváhagyása után a bizottság nyomban hozzáfogott működéséhez és azt az eddig lefolyt idő alatt serényen folytatta. Az ő javaslatára a közgyűlés még f. é. április hó 17-én a miniszterelnök úrhoz az állami közigazgatás közvetítéséből származó terhek és a székesfőváros anyagi helyzete tárgyában részletesen megokolt terjedelmes feliratot intézett. A miniszterelnök ur a hozzá intézett és küldöttség átnyújtott feliratra mindezideig nem válaszolt, a 30-as bizottság pedig működését be nem fejezte, javaslatainak sorsa el nem dőlt és azok jpg- érvényes határozatokká még nem váltak. A tájékoztató pénzügyi tervezet és a városi programm sem készült még el és igy a pénzügyi osztály a jövő 1902. évi költségvetési előirányzatot, amelyet szabály- rendelet alapján kell egybeállitania, a 30-as bizottság javaslatára a jövőben esetleg megállapítandó megtakarítások figyelembevétele nélkül és bárminő újabb jövedelmi források, avagy az egyes bevételek foko zása nélkül csakis az eddigi keretben a most rendelkezésre álló bevételi források alapján állíthatta össze. Az 1.899. évi 547. sz. a. alkotott szabályrendelet értelmében köteles a pénzügyi osztály az egyes
