Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-09-15 / 32. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1901. szeptember 15. panaszkodik s ha panaszkodik is, nem hallja meg senki. A jóléti bizottság, a járványos időkre apellál. Ez csakugyan komoly dolog. Ámde éppen járványos időben tarthatatlan a mai állapot. Tessék elgondolni, hogy járványos időben a fertőzőbeteg órajárásnyira menjen a kerületi orvoshoz s egy utjával fertőzze meg a fél várost. S ezért fizet a város évenkint több mint hetvenezer koronát. Hát ez nincsen rendén. Sem a közönség, sem a közegészségügy érdekének nem felel meg ez az állapot. A betegsegitő pénztáraknál is mind nagyobb erővel követelik a közönség és a szakemberek a szabad orvos választást. Elismerem, hogy ennyire a hatóság nem mehet, hogy a hatóságnak szüksége van orvosokra, akikkel szükség esetén mint alkalmazottjával biztosan rendelkezhetik. Az én meggyőződésem szerint azonban egészen más tormában kellene a fővárosnak a szegény orvos ügyet elintézni. Megvagyok győződve, hogy Budapesten a hatóság elegendő számú orvost talál, aki szivesen vállalkozik arra, hogy a szegény betegeket évi ezerkétszáz korona honoráriumért kezeli. így a mai Hadás mellett hatvan orvossal rendelkezhetnék a főváros. A hatvan orvost úgy lehetne megválogatni, hogy a tőváros minden részébe jusson, hogy minél kisebb kerülete legyen egy-egy orvosnak, vagyis hogy a szegény beteg minél közelebb megkapja az orvosát. Ha a jólétif bizottság kimutatását vizsgálom, azt látom, hogy ha hatvan orvost alkalmaz a főváros, akkor átlagban minden orvosra négyszáz beteg jut, vagyis naponkint körülbelül egy vizit. így is átlagban három korona jut egy vizitre. Ami még mindig megfelelő honorárium. Járvány esetén pedig hatvan orvosra számithat a város. M. D. Budapest élelmezése és a vásár* csarnokok. Az élelmiszerkereskedelem a múlt évben az általános gazdasági viszonyok behatása alatt állott. A fogyasztás mögötte maradt az előbbeni évek fogyasztásának s a gyengébb kereslet okozta élettelen- ség nem egy cikknél több Ízben jelentékenyebb áresést eredményezett. Vájo m, tojásban, vadakban nem egyszer a budapesti fogyasztás mérvét meghaladó mennyiségek érkeztek piacunkra s a hatósági közvetítők az exportban, a külföldi piacok felkeresésével, találták meg a levezető csatornákat, melyek hirtelen áreséseket feltartóztatni voltak hivatva. Ez irányú hathatós működésűkben azonban gátolva vannak a vásárcsarnoki szabályrendelet azon rendelkezése által, hogy saját számlára nem vásárolhatnak. Ezen paragrafus tehát módosításra szorulna. Az élelmiszer-kereskedelem, igen kevés kivétellel, még mindig kevés tőkével rendelkező és nem képzett kereskedők kezében van. A kevés képzett élelmiszerkereskedö exporttevékenységre serkentendő s ezért az érdekelt körök véleménye szerint a vásárcsarnok-szabályrendelet meg- bövitendő volna azon rendelkezéssel, hogy a hatósági közvetirök export-céljaira saját számlájukra is vásárolhassanak élelmi cikkeket. A bizományosi jelleget szerintük pz nem igen változtatná, mert az élelmi cikkek export időleges s csak a beküldők érdeke hogy a midőn Budapesten árutorlódás van, külföldre vigyék a beküldött árukat, hogy ne kelljen azokat potom árakon eladni, vagy a megromlás veszélyének kitenni. Exportra csak egész kocsirakományok kerestetnek. Ha tehát a bizományosnak pl. csak fél kocsi- rakománynyal küldenek árut, akkor a másik felét az árunak meg kell vennie, hogy exportálhasson. A kül földi vevőnek nem magyarázhatja, hogy a budapesti Vásárcsarnokszabályrendelet ezt tiltja ; az elvállalt szállítást a pontos időben teljesítenie kell. Bizományba beküldött árukra azonban, ilyen kötelezettségek elvállalásánál, bizton nem számithat. A főváros intéző körei, áthatva az exporttevékenység szükségességétől, de szem előtt tartva a vásárcsarnokok és a hatósági közvetítők intézményének rendeltetését is, foglalkoznak ezen kérdés megoldásával, minek folytán a hatósági közvetítők jövőben esetleg szabadabb kereskedelmi tevékenységet fogná >ak kifejthetni. Más oldalról azonban kívánatosnak tartják, hogy ez által a helyi piaci árak esetleg meg ne drágittassanak. Tojás a központi vásárcsarnok állomására az elmúlt 1900-ik évben 38.428 mm., azaz körülbelül 39.000 láda érkezett (1899-ben 31.8.3 mmázsa), a józsefvárosi pályaudvarra pedig még jóval nagyobb mennyiség. A tavaszi tojásexport élénken alakult; rossz ha tással volt azonban reá a budapesti tojáskereskedők kartellje, mely árak lenyomásával és minél nagyobb pillanatnyi haszo n elérésére alakult, melyet azonban az egyik hat ósági közvetítő czégnek sikerült külföldi összeköttetései révén sakkban tartani s leszerelni. Ilyen erőszakos kartellek is felettébb szükségessé teszik a hatósági közvetítők szabadabb mozgását, hogy az árak alakulására, a külfölddel paritásos árak fentartásával megbízhatóbbá tegyék a budapesti piacot. Budapest a na*y fogyasztó piacok közül úgyszólván egyedül áll, mint olyan, a hol túlnyomóan élő baromfit vásárolnak, a mi annyiban hátrányos, hogy megakadályozza a fővárosnak jobb minőségű hízott vágott baromfival való ellátását. Az élőbaromfiárak a kereslet és kínálat aránya szerint gyakran nagy változásokat szonvedtek és előfordult, hogy a nagy kereslet következtében az ár élöbaromfiban hirtelen felszökött, mig ugyanakkor a tisztitott baromfi - készletek eladatlanul hevertek. Élő, minőségileg gyengébb szerb származású baromfi mindinkább nagyobb tömegben érkezik és sok esetben a hazai baromfi hiányát pótolta. A vágott baromfi iránt mutatkozó csekélyebb érdeklődés folytán a baromfihizlalók nem a belfogyasztás, hanem csakis a külföld számára hizlaltak és csak a gyengébb minőségű árut juttatják a székesfőváros fogyasztó közönségének. A vágott baromfifélék közül a vágott ludnak, kacsának és pulykának volt nagyobb fogyasztása. A vágott-lud-üzlet október hóban vette kezdetét és mindvégig mozgalmasan alakult. A kedvezőtlen gaz * dasági viszonyok hatása e cikknél is érezhető volt, a mennyiben magas, a termelőknek kedvező árak csak rövid ideig voltak érvényben. Az időjárás is észrevehető befolyást gyakorolt a vágott áruk üzletmenetére, így pl. figyelemre méltó jelenség volt az, hogy különösen vágott lúd nagy tömegekben került itteni piacra november hóban oly helyekről is, a honnan
