Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-09-15 / 32. szám

1901.- szeptemhör 15. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7. jelentékeny exportot űznek. Az előállott árutorlódás csak abból magyarázható, hogy hiányzott a téli hideg időjárás, mely lehetővé tette volna a termelési felesleg­nek a külföldre való veszélytelen exportálását. A központi vásárcsarnokba az 1900 ik esztendő­ben 44.235 métermázsa élő és vágott baromfi érke­zeit (1889 : 42.204 és 1898 : 35 058 mm.) legnagyobb jogyasztónk baromfiban Ausztria és Németország, hová állandóan szállították kereskedőink a vágó t és élő baromfit. Franciaországban pedig főképen libamájat exportáltak. A székesfőváros husszükséglete egyrészt a vas­úton és hajón érkezett 28.350 métermázsa hús által, (1899 : 24.173 mm.) de nagyobbr6szt a helyi vágású húsok által — melyek naponkint frissen hozattak be a csarnokba — nyert fedezetet. A budapesti piacnak meg vannak az állandó husszáliitói, kik a főváros ez irányú szükségletének kielégítésében nagyterie- delmü leolt marha , borjú-, sertés- és bárány-szállít­mányokkal vesznek részt. A vidéki gaz Iák és mészá­rosok a minőség, valamint a helyes kezelés tekinteté­ben mindjobban alkalmazkodtak az itteni piac igé­nyeihez. Növendékmarha, fejletlen. 4 hétnél fiatalabb oorjuk húsa, valamint silány minőségű husküldemé- nyek a hnsvizsgálo állomás által minden e-etben h.- vatalból utasittattak vissza. A szigorú husvizsgálatnál különös súlyt fektetnek arra,hogy silányabb minőségű húsok egyáltalán ne kerüljenek a csarnokokba. A főváros vaj- és tejszükségletét nem a közvet­len körülötte fekvő, hanem első sorban Tolna és Ba­ranya megyék tejszövetkezetei látják el, honnét fő­képen édes tejszínből készült teavajat küldenek első­rendű minőségben. Más megyék tejszövetkezetei nem szállítanak rendszeresen és ezek ellen állandóan meg­újulnak a régi panaszok, hogy a legnagyobb vajfo­gyasztás idején nem küldenek, vagy ha küldenek is, jóval kevesebbet, mint egyébkor, a mikor kisebb mennyiség is elegendő volna. Áltálában nagyobb té­telekben érkezik a közvetlen fogyasztásra szolgáló (thae) asztali vaj, mig a konyhai célokra szolgáló főzővajban az egész télen át hiány volt érezhető. A főzővaj letűnése a budapesti piacról főkép annak tulajdonítható, hogy az e téren mutatkozó sérelmek és bajok {orvoslást mindezideig nem nyertek, más­részt a mindenütt keletkező tejszövetkezetek a főző­vajat mii dinkább kiszorítják. A központi vásárcsarnokba vasúton és hajón 7744 métermázsa tej és tejtermék érkezett (1899-ben 6.267 mm.), melynek javarészét a nagykereskedelmi cikket képező vaj teszi. A hatósági közvetítői intéz­ményhez fűzött várakozások e cikknél is teljesen megvalósultak. A fogyasztó közönség könnyen és ol­csón jut minőségileg kitűnő vajhoz és a tejszövetke­zetek is a hatósági közvetítők utján biztos és igen szép jövedelmi forráshoz jutottak. Az egész éven át rendszeresen szállító tejszövetkezetek érik el termé­szetesen a legkedvezőbb eredményt, mert érdekükben a piac nyújtotta kedvező konjunktúrák mindenkor teljesen kihasználhatók voltak. Vadakban igen élék volt az üzletmenet, különö­sen nyulakban és szarvasokban, melyeket Ausztria és Csehország igen nagy mennyiségben vásárolt. Nyúl darabját átlag .2 kor. — 2 kor. 20 fillérrel, szarvas kilóját 70—75 fillérrel, őzét 0'80—1,— koronával fizették. Örvendetes jeienség, hogy főuraink egy része már nem a bécsi, hanem a budapesti közvetítést veszi vadjai értékesítésénél igénybe. Kívánatos volna a fo­gyasztási adó-visszatérítéseket megkönnyíteni. Ugyanis ilyen visszatéritésnek jelenleg csak 3 napon belül van helye, mely idő gyakran rövid a kellő minőségű és mennyiségű vad összeállítására. Legalább 5 napra kellene ezen visszatérítést kiterjeszteni. Az elmúlt év­évben 13.954 métermázsa vad érkezett a központi vásárcsarnokba, ami az 1899-ik évi 2.597 métermá­zsához képest valóban rendkívüli emelkedés. Budapest jelöltjei. A választások jegyében él ma minden széles Magyarországon. Az alkotmányos küzdelmek tarka kavarodása tölti be a közélet palesztráját. Valóságos hullámjáték ez. Feltűnnek a régi ismeretek tömegében uj nevek, uj alakok, hogy aztán újra másoknak és másaknak adjanak helyet. Minden nap uj kombi­nációkat hoz. Pezseg az alkotmányos élet. Szóval ezekben a napokban boldog a magyar a — fuvardíjak jegyében. A főváros tiz kerülete jelentős szerepet ját­szik ebben a küzdelemben. Egy*egy választási iroda az ő nyüzsgő ember­seregével azt a benyomást teszi, mintha egy nagy export üzlet komptoireját látnók, s ezek az export üzletek — bizalomban dolgoznak. Ma még csak jóslatokban lehet szólni a kampányé esélyeiről, de eléggé érdekes a kép, hogy róla meg­írjuk, az ellenfelek erőviszonyait ismertetve — hadi tudósításunkat. Az első kerületben Fáik Miksa és Bernáth István állanak egymással szemben. Mind a kettő liberális — az egyik a kereskedelmi érdekek régi kipróbált zászló­tartója, a másik az agráriusok régi vezére. Falkot elismert érdemei tárno^ják. Bernáth István háta mögött pedig a hivatalnokok fallanxa sorakoz k. És mert az első kerület valóságos minisztériumi tiszt viselő-telep érdekes lesz a tiszta választások első szinjátéka a vár emléktáblás ódon házai között. A második kerület már nyugodtabban néz a választások elé. Itt befejeződött a forrongás kémiai folyamata és a bizalom Darányi Ignácz miniszter személye körül jegeczesedett ki. Ö az egyetlen ko­moly jelölt.. A harmadik kerületben Vészi Józseffel szemben a polgárság egy töredéke Nagy Dezső ügyvédet lép­teti föl. Nőm kell nagy jóstehetség hozzá, hogy tippelni merjünk. Vészi József oly igaz szeretettel s oly eleven rgitálással védte mindig Ó-Buda érdekeit, hogy a kerületnek nincs oka mandátumát uj kezekre bízni. Meglehet elégedve eddigi követével, aki bizonyosan meg is kapja újra mandátumát. A negyedik kerület Podmaniceky Frigyesnek biztos domíniuma. Az ő tekintélyes úri alakja szinte

Next

/
Oldalképek
Tartalom