Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-09-08 / 31. szám

4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1901. szeptember 8. hogy igy lesz. De hát csak várjuk meg. Minek előre izgatni magunkat is, a közönséget is Rá­érünk, ha a baj egészen a nyakunkon lesz. S igy történik. Szeptemberben vagyunk, de még egy tollvonás sem történt a zilált viszo­nyok komoly rendezésére. Hivatalosan is meg­várják, hogy mekkora deficzittel tudják össze­csapni a budgetet s ahoz mérik majd a javí­tás módját is. Ha meg les a bugettervezetben a számszerinti deficit, az illetékes ügyosztály egyik alkalmazottja megfogja kapni az utasítást, hogy huszonnégy óra alatt dolgozzon ki valami adójavaslatot, amelyet azután a budget deficit­jének a fedezete gyanánt fognak előterjeszteni. Hogy jó-e a javaslat, mellékes. Huszonnégy óra alatt nem lehet különbet csinálni. Vagy elfogadja a közgyűlés s akkor rendben van, vagy nem fogadja el s akkor csináljon ö oko­sabbat. Huszonnégy óra ideje neki is van. Az ügyosztály és a tanács megtette a magáét, a többi a közgyűlés dolga. így volt ez eddig. így született meg az a szerencsétlen bicikliadó, amely egy csapásra agyonütött egy hatalmas fejlődésnek indult sportot és ipart s amiből egy fillér számbave- hetö haszna sincsen a városnak. így termett a lakásadó, amely ugyan elbukott, de a közgyű­lés sarokba lévén szorítva, nem tehetett mást, az összes könmunkákat kénytelen volt tö­rölni. Ilyen előzmények után kevés reménynyel nézünk a megpihent törvényhatóság munkája elé. Egyetlen bizalmunk, hogy a két hónapi vakáczióban talán megmozdult valamelyik vá­rosatyában a lelkiismeret, hogy egy város pénz­ügyeit nem lehet huszonnégy óra alatt ren­dezni s meg fogja követelni, hogy a rendezés munkáját azonnal megkezdjék s ne várják meg a budget számszerinti eredményét. Hisz az olyan mindegy, hogy a pénzügyi osztály mű­helyében négy millió, vagy négy millió két­százezer koronára szabják a deficzitet. A Halászbástya p ndezése. Schulek Frigyes tanár tervei szerint az állam és a székesfőváros közös költségén létesülő s a köz­munkatanács végrehajtására bízott rendészeti műve­letnél, mely tudvalevőleg a Mátyás-templomhoz méltó környezetet s keretében egyszersmind a Szent István szobornak is helyet adni van hivatva, a munkálatok a múlt évben programmszerüleg főkép a déli bástya­kar és a főherceg Albrecht útról felvezető monumen­tális nagy lépcső megépítésére voltak irányozva. Jelesül, minthogy a régi Jezsuita-lépcsőt kibőví­tés és ujjáépités céljából el kellett bontani. Mindenek­előtt a nagy szabad lépcső elhelyezési munkálataival siettek és gondoskodva megfelelő kandeláberek fel­állításával annak légszeszvilágitásáról is, a nagy sza­bad lépcsőt múlt év Julius havában megnyitották és átadták a forgalomnak. A déli bástyakar építési munkálatai, kivéve a Jezsuita-lépcsőt és annak csatlakozását a bástyához, szintén elkészültek, a bástya alatt fekvő, a nagy tám­fal uj burkolásához szükséges munkák tartamára rész­ben elfoglalt Lutse-Fábry-féle ingatlan már felszaba­dult és úgy rendezték, hogy a bástya támfalával össz­hangba jusson. A déli bástyakarnak stylszerü szobrászi díszítése is legnagyobb részben kész és változatosságával kel­lemesen élénkíti az erőteljes kőépitmény határát. Ugyané szempontból a nagy szabad lépcsőnek a déli bástyába való torkolásánál jobbról és balról 3—3 régi magyar vitézeket ábrázoló féldomboru kőszoboralakot alkalmaztak, mintegy kapuőröket. A déli bástyánál múlt évi október hó 27-én tar­tották meg a szokásos falegyenünnepélyt. A további munkák, ezek közt a folyosó földszinti talajának bur­kolása, a belső felületek vakolása és festése, a vilá­gítás berendezése ez évre maradtak. A Jezsuita-lépcső régi boltozata, valamint lépcsői elbontattak és külső fala a többi b styafalhoz ha­sonlóan, újonnan burkoltatott, egyúttal a lépcsőnek a bástyából kivezető alsó nyílásához a réginél tágasabb és díszes kiképzésű oromzatos kaput létesítettek. Maga a lépcső és az annak felső kijárását ma­gában foglaló toronyépítmény még nem készült el, mert a munkának nehéz sziklabontással kellett meg­küzdenie, úgyszintén későbbre maradt a bástya déli falsikja által érintett területek csatlakozásának ren­dezése is. Megindult az északi bástya alapozási munkája is. Itt mindenekelőtt a bástyaterületet kellett leásással egyengetni, a mi nem tartozott ugyan az építési munkák programmszerü keretébe, de a minek esz­közlésére célszerűségi okokból a székesfőváros felké­rése folytán a közmunkatanács vállalkozott. A munkák ily haladása mellett bízvást remél­hetjük, hogy a monumentális mü nem sokára teljesen elkészül és keresett kedvenc helye lesz mindazoknak, kik a vár e pontjáról nyiló festői kép gyönyörűségeit élvezni óhajtják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom