Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-09-08 / 31. szám
4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1901. szeptember 8. hogy igy lesz. De hát csak várjuk meg. Minek előre izgatni magunkat is, a közönséget is Ráérünk, ha a baj egészen a nyakunkon lesz. S igy történik. Szeptemberben vagyunk, de még egy tollvonás sem történt a zilált viszonyok komoly rendezésére. Hivatalosan is megvárják, hogy mekkora deficzittel tudják összecsapni a budgetet s ahoz mérik majd a javítás módját is. Ha meg les a bugettervezetben a számszerinti deficit, az illetékes ügyosztály egyik alkalmazottja megfogja kapni az utasítást, hogy huszonnégy óra alatt dolgozzon ki valami adójavaslatot, amelyet azután a budget deficitjének a fedezete gyanánt fognak előterjeszteni. Hogy jó-e a javaslat, mellékes. Huszonnégy óra alatt nem lehet különbet csinálni. Vagy elfogadja a közgyűlés s akkor rendben van, vagy nem fogadja el s akkor csináljon ö okosabbat. Huszonnégy óra ideje neki is van. Az ügyosztály és a tanács megtette a magáét, a többi a közgyűlés dolga. így volt ez eddig. így született meg az a szerencsétlen bicikliadó, amely egy csapásra agyonütött egy hatalmas fejlődésnek indult sportot és ipart s amiből egy fillér számbave- hetö haszna sincsen a városnak. így termett a lakásadó, amely ugyan elbukott, de a közgyűlés sarokba lévén szorítva, nem tehetett mást, az összes könmunkákat kénytelen volt törölni. Ilyen előzmények után kevés reménynyel nézünk a megpihent törvényhatóság munkája elé. Egyetlen bizalmunk, hogy a két hónapi vakáczióban talán megmozdult valamelyik városatyában a lelkiismeret, hogy egy város pénzügyeit nem lehet huszonnégy óra alatt rendezni s meg fogja követelni, hogy a rendezés munkáját azonnal megkezdjék s ne várják meg a budget számszerinti eredményét. Hisz az olyan mindegy, hogy a pénzügyi osztály műhelyében négy millió, vagy négy millió kétszázezer koronára szabják a deficzitet. A Halászbástya p ndezése. Schulek Frigyes tanár tervei szerint az állam és a székesfőváros közös költségén létesülő s a közmunkatanács végrehajtására bízott rendészeti műveletnél, mely tudvalevőleg a Mátyás-templomhoz méltó környezetet s keretében egyszersmind a Szent István szobornak is helyet adni van hivatva, a munkálatok a múlt évben programmszerüleg főkép a déli bástyakar és a főherceg Albrecht útról felvezető monumentális nagy lépcső megépítésére voltak irányozva. Jelesül, minthogy a régi Jezsuita-lépcsőt kibővítés és ujjáépités céljából el kellett bontani. Mindenekelőtt a nagy szabad lépcső elhelyezési munkálataival siettek és gondoskodva megfelelő kandeláberek felállításával annak légszeszvilágitásáról is, a nagy szabad lépcsőt múlt év Julius havában megnyitották és átadták a forgalomnak. A déli bástyakar építési munkálatai, kivéve a Jezsuita-lépcsőt és annak csatlakozását a bástyához, szintén elkészültek, a bástya alatt fekvő, a nagy támfal uj burkolásához szükséges munkák tartamára részben elfoglalt Lutse-Fábry-féle ingatlan már felszabadult és úgy rendezték, hogy a bástya támfalával összhangba jusson. A déli bástyakarnak stylszerü szobrászi díszítése is legnagyobb részben kész és változatosságával kellemesen élénkíti az erőteljes kőépitmény határát. Ugyané szempontból a nagy szabad lépcsőnek a déli bástyába való torkolásánál jobbról és balról 3—3 régi magyar vitézeket ábrázoló féldomboru kőszoboralakot alkalmaztak, mintegy kapuőröket. A déli bástyánál múlt évi október hó 27-én tartották meg a szokásos falegyenünnepélyt. A további munkák, ezek közt a folyosó földszinti talajának burkolása, a belső felületek vakolása és festése, a világítás berendezése ez évre maradtak. A Jezsuita-lépcső régi boltozata, valamint lépcsői elbontattak és külső fala a többi b styafalhoz hasonlóan, újonnan burkoltatott, egyúttal a lépcsőnek a bástyából kivezető alsó nyílásához a réginél tágasabb és díszes kiképzésű oromzatos kaput létesítettek. Maga a lépcső és az annak felső kijárását magában foglaló toronyépítmény még nem készült el, mert a munkának nehéz sziklabontással kellett megküzdenie, úgyszintén későbbre maradt a bástya déli falsikja által érintett területek csatlakozásának rendezése is. Megindult az északi bástya alapozási munkája is. Itt mindenekelőtt a bástyaterületet kellett leásással egyengetni, a mi nem tartozott ugyan az építési munkák programmszerü keretébe, de a minek eszközlésére célszerűségi okokból a székesfőváros felkérése folytán a közmunkatanács vállalkozott. A munkák ily haladása mellett bízvást remélhetjük, hogy a monumentális mü nem sokára teljesen elkészül és keresett kedvenc helye lesz mindazoknak, kik a vár e pontjáról nyiló festői kép gyönyörűségeit élvezni óhajtják.
