Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-07-28 / 28. szám

1901. julius 28^ MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 város viseli. De hivatkozik a tanács a rendőrség szer­vezéséről és államosításáról szóló 1888. évi XXI. t.-cz. 1. §-ára, mely azt mondja: „Budapesten „fővá­rosi rendőrség“ elnevezése alatt, egységes szervezet­tel rendőrség állittatik fel, valamint az 1872. évi XXXVI. t.-cz. 30. §-ára, mely szerint • A fővárosi tör­vényhatóság területén a rendőrséget az állam a „fővá­rosi rendőrség“ neve alatt saját közegei által kezeli. A főváros tanácsa tagadásba veszi, hogy a rendőrsé­get a magyar kir. államrendőrség czim megilletné, mert e czimzést sem a törvényben, sem erre vonat­kozó rendeletben nem kapta meg, hanem lörvénysze- rüleg megillető czimzése tisztán csak „fővárosi rendőrség.“ A Vörösmarty-szobor. Megírtuk, hogy a Vörösmarty-szobor végrehajtó bizottsága nevében Rákosi Jenő, a bizottság elnöke, a szobor számára a Gizella-teret kérte a fővárostól. A tanács fölhívta a mérnöki hivatalt, hogy javaslatát tegye meg. Hogy az ügy meg ne akadjon a külön­böző fórumok tárgyalásain s különösen, hogy a város és a közmunkatanács hamarosan megegyezésre jut­hasson, a tanács megbízta a mérnöki hivatalt, hogy a közmunkatanácscsal rövid utón állapodjék meg. A mérnöki hivatal megfelelt az utasításnak s már meg is tette javaslatát. A mérnöki hivatal s a közmunka- tanács alkalmasnak mondják a Gizella-teret. A meg­állapodás könnyű volt, mert már régebben alaposan tanulmányozták a kérdést, amikor a királyné szobrát tervezték a Gizella-térre. Valószínű, hogy az első őszi közgyűlésen már előterjeszti a tanács a szoborbizott­ság kérelmét s a bizottság még az idén megteheti az intézkedéseket a szobor megszerzésére. A mérnöki hivatal a szobor ügyében a következő javaslatot ter­jesztette a tanács elé. Tekintetes Tanács ! Az V. kér. Gizella-térnek a Vörösmarty-szobor részére leendő átengedése tárgyá­ban — az utasításnak megfelelően — a fővárosi köz­munkák tanácsa műszaki osztályával történt, rövid utón folytatott megbeszélés alapján a mérnöki hiva­tal a következőket jelenti: Az V. kér. Gizella-tér a szobor czéljaira ez idő szerint csak elvileg enged­hető át, miután a terület átengedésére nézve, nem ismervén a szobor közelebbi méreteit s az elfogla­landó terület nagyságát, határozott műszaki kikötések jelenleg nem tehetők. A hatóság, javaslatunkban fog­lalt intézkedése, illetve állásfoglalása által a Vörös- marty-szobor-bizottság beadványában foglalt kérelem­nek ezzel eleget tettünk, ugyanis a fönt említett szo­bor-bizottság már most abban a helyzetben van, hogy a szobor helyének megjelölésével írhatja ki pályáza­tát a szobor megalkotására nézve. A szobor fölállí­tása a Gizella-térnek megállapított szabályozását, va­lamint a most folyamatban lévő parkozási munkála­tokat, mely utóbbit a közmunkák tanácsának költsé­geire a főváros hajtja végre, nem befolyásolja. A tér közepén egy nagy virágágy létesittetik, a melynek he­lyén a szobor minden nagyobb átalakítás nélkül eset­leg fölállítható lesz. A szobor fölállításával járó eset­leges kisebb átalakítások csak a tényleges kivitelkor eszközölhetők, mivel mint föntebb is említettük, a szobor alaprajzi elrendezése ez idő szerint még is­meretlen. A király átírási dija. A király a legfelsőbb alapítványokból tudvalevő­leg díszes palotát épit a Kigyó-téren. Érdekes pőre támadt ebből kifolyólag a fővárosnak a császári és királyi házzal. Az állam ugyanis a legfelsőbb alapítványokból most épülő k.gyó-téri palotának telekvételára után ki­vetette a maga 4 és háromnegyedszázalékos vagyon­átruházási illetékét s ugyanezt tette Klotild kir. her- czegnő eskü-uti két palotájával is. De miután a telek­eladó a közmunkatanács volt, tehát maga a kincstár, a 4 és háromnegyedszázalékos illetéknek úgy ő fel­sége, mint Klotild kir. herczegnő csak a felét fizették. A fővárosnak ellenben joga van egyszázalékos átírási dij szedésére s ezt a város ki is vetette úgy ő felsé­gére, mint Klotild kir. herczegnőre. E czimen a leg­felsőbb alapítványnak körülbelül 17.000, Klotild kir* herczegnönek pedig 25.C00 koronát kell fizetnie. Azon­ban a császári és királyi ház javainak kormányzója: Kertek lovag, a főváros átiraíási dijának kivetése ellen fölebbezést adott be a tanácshoz, azon a czimen, hogy a fővárosi átiratási dij csak járuléka a kincstári vagyonátruházási illetéknek s miután a legfelsőbb ala­pítvány csak felét fizette a kincstári illetéknek, a vá­ros is csak a felét követelheti az átiratási díjnak. A tanács nem fogadta el az érvelést s a csá­szári és királyi ház javainak kormányzóját kérelmé­vel elutasította, azzal a megokolással, hogy a fővárosi átiratási dij nem járuléka a kincstári vagyonátruhá­zási illetéknek s ettől teljesen függetlenül az egész vételár egy százalékában szabandó ki. Kertek lovag e határozatban nem nyugodott meg s azt megfölebbezto a közigazgatási bírósághoz. Klotild kir. herczegnő, aki már befizette a város pénztárába az egész 25.000 ko. ronás átiratási dijat, ugyanazon a czimen, a melyen a király javainak kormányzója, visszaköveteli a befize­tett dij felét. A tanács azonban ezt a kérelmet is vissza fogja utasítani, a pénzügyi osztály legalább ezt javasolja. A nyugati pályaház parkja. A nyugati pályaház mellett a Podmanitzky-utcza és Teréz-körút sarkán az államvasutaknak szép parkja van. A közönség már gyakrabban kérte, hogy nyissák meg a parkot. A közönség kérelmének azonban eddig nem volt foganatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom