Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-01-21 / 3. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 Kimondja, hogy a házinyomda a papirszükség- letét rendszerint a szerződött papirszállitótól a szerződéses árak, illetve engedmények mellett, eseti-g pedig a gazdasági hivatal közbejöttével s a tanács pénzügyi és gazdasági ügyosztályát vezető tanácsnok, vagy helyettese hozzájárulásával kötött alku utján szerzi be. A beszerzés akként történik, hogy a szükséges papirosmennyiség beszerzése árán a házinyomda igazgatója a pénzügyi és gazdasági osztályt vezető tanácsnok, vagy helyettese által is láttamozott Írásbeli megkeresést in*éz a gazdasági hivatalhoz, mely erre a szabályszerű megrendelési utalványt kiállítja és a szükséges papiros szállítása iránt nyomban intézkedik A szabályutasitás, mely 12. pontból áll, ezek után részletesen intézkedik a papiros átvétele, elhelyezése, kezelése, a felhasznált mennyiség elszámolása, a megfelelő nyilvántartások összeállítása, a nyomda mérlegének — a kiadások és bevételek külön összegént k egybeállítása és az eredmény-kimutatások szerkesztése tárgyában. A nyomdában a legfőbb funkeziókat s minden irányban a teljes felelősséget az igazgatóra ruházza, a kinek eljárásait a számvevőségnek egy-egy kiküldött közege s részben pedig maga a számvevőség ellenőrzi. A számvevőség egyébként is nyilvántartó könyvet vezet a papirosmennyiségről, úgyszintén a nyomda üzemforgalmáról. A házinyomda az összes teendőket egyébként a saját keretében végezheti el. Ott történik a szedésen és nyomáson kívül a fűzés, vágás és minden kapcsolatos mellékmunka is. A főváros nagy áldozatokat hozott a házinyomda felállítása érdekében, ha azonban az olyan eredményesen fog feladatának megfelelni, mint a minő reménynyel biztat, talán nem is lesz oka megbánni az áldozatokat, a melyeken — valljuk meg — bizonyára takarékoskodhatott volna valamennyire, kissé több előrelátással és meggondolással. Ma még természetesen a nyomda maga kiforrás alatt van s igy működéséről majd csak később adhatnak bírálatot, a mikor nyugodtabb belső élete is alkalmasabbá teszi erre. 1901. január 21. Az ellopott Széchenyi szobor. Nagy feltűnést kellett a nyáron az a felfedezés, hogy a svábhegyi Széchenyi-szobrot ellopták. A rendőrség, mint tudjuk, nem sokára kézrekeritette a tetteseket Weisz József rovott múltú egyén és több czin- kostársa személyében. A kissé elnyúlt vizsgálat a szobor-lopás ügyében immár befejezést nyert, és a budapesti büntető törvényszék a bűnügyi főtárgyalást január 22-ére tűzte ki. A „Főv árosi Egylet veszedelme. A „Fővárosi Egyesület“ hosszas vajúdás után eljutott abba a veszedelembe, hogy fenmaradása forog immár koczkán, egyszerűen azért, mert tagjai közömbösekké váltak s az egyesület dolgával mit sem törődnek. Az egyesület vezetősége az uj év alkalmából a következő körlevelet intézte tagjaihoz, mely teljes világot vet az egyesület meg nem érdemelt szomorú álapotára: * Igen Tisztelt Tagtárs Ur I Az uj évforduló alkalmából indíttatva érezzük magunkat, hogy a „Fővárosi Egylet“ közhasznú czéljának minél teljesebb mérvű megvalósítása érdekében tisztelettel kérjük a tagtárs urak fokozott közreműködését. Úgy a most lefolyt év alatt, valamint az utóbbi években általában egyre csökkent az <. gylet ügyei iránti érdeklődés, az értekezletek mind kevesebb tag részvétele mellett folytak le s- természeUzerüleg az egyleti működés intensivitása is ezzel arányban apadt. Egyletünk közérdekű czélját tekintve e részvétlenség valósággal a közjó hátrányára vezet, ha pedig az egy et negyedszázados fenállását s számos nagynevű tagjának ügy buzgó fáradozása mellett e hosszú idő alatt elért sikerei lán- czolatát veszszük figyelembe, akkor nemcsak a visszaesést vagyunk kénytelenek sajnosán konstatálni, de egyszersmind ha tározott előtérbe nyomulását még a további fennállás kérdésének is. Teljesen áthatva egyletünk hézagpótló hivtásának, közhasznú voltának s méltán mondhatjuk: fényes múltjának érzetétől, köteleségszerüleg emeljük fel szavunkat, mikor azon tiszteletteljes kérelemmel fordulunk a tagtárs urakhoz, hogy a közügyek önzetlen szolgálatában álló egyletünket hathatós közreműködésükkel jóakarólag támogatni *és tovább fejlődését minden irányban a lehetőségig elősegíteni méltóztassanak. Sz. Ágotha László s. k. Dr. Hus-ár Kálmán s. k. jegyző. elnök. * A „Fővárosi Egylet“ valóban nem érdemli meg ezt a sorsot s nem tudjuk magyarázatát adni, mi az oka, hogy az egylet működése iránt a tagok érdeklődése megcsappant. Olyan tájékozatlan és közömbös a mi közönségünk a községi ügyek iránt, hogy őszinte örömmel kell fogadnunk minden egyes tényezőt, mely az érdeklődés ébrentartását és a közvetlenség fen- tartását tűzi ki czélul maga elé. Az egyesület derék múltján kívül tehát ez az oka, hogy melegen óhajtjuk, vajha az élesztgető kísérletek teljes sikerrel járnának s megszereznék az egyesületnek a múlthoz hasonló jövőt. Az egyesület értekezletei annál is inkább megérdemlik az érdeklődést, mert azokon a tagokon kívül mindenkor vendégeket is szívesen látnak
