Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-01-21 / 3. szám

Jószivü emberbarátok. Az idei télen valóban derék divat kapott lábra a fővárosban A jótékonyság, a szükölködők támoga­tása lett egyszerre közszokássá. Elérkezett az az idő, hogy a módosabb emberek megértik a sanyargó nép kérőszavát és ki-ki tehetsége szerint igyekezik rajta, hogy szűkölködő embertársain segítsen. A hatóságok­hoz, s általán a közjótékonysági ügygyei foglalkozó minden testülethez özönével érkeznek a különféle adományok a szegények számára. A jótékonyságnak az a módja azonban, a melyet most három úri család megkezdett, nem csak szokatlan és eredeti, hanem egyszerűsége mellett is oly igen áldásos, hogy méltó lenne rá, hogy követőket szerezzen. Dr. Herczegh Mihály egyetemi tanár, Antal Fe- rencz kir. mérnök és dr. Gotthard Zsigmond bejelen­tették a IV. kér. elöljáróságnál, hogy egy-egy szűköl­ködő családnak a tél idején, tehát körülbelül márczius hónap végéig naponkint ingyen ebédet adnak. Kérték az elöljáróságot, hogy a kerület szegényei közül a leg­érdemesebbeket válassza ki, s utasítsa hozzájuk. Az elöljáróság természetesen teljes készséggel tettt ele­get a felhívásnak s ma már a három legszegényebb belvárosi család tisztességes élelme a nehéz téli na­pokra biztosítva van. A nemesszivü jóltevők abból az igazságból in­dultak ki, hogy a megtérített asztalnál egy-egy ven­dég külömbséget alig tesz, mégis milyen segítség a három Ínséges családnak a biztos élelem. Ha minden úri háznál egy egy szegényt látnának vendégül, a szegényügy kérdésének kissebbik fele milyen egysze­rűen megoldást nyerhetne. Az úttörő emberbarátok méltán rászolgáltak arra a köszönetre, a melyben Pesti Ferencz elöljáró a szegények nevében részesítette őket, meg arra is, hogy tettüket példaadásul emlegethessék fel. 8 A székesfővárosi szeretetház deczember hónapi ki­mutatása. A fővárosi szeretetház igazgatósága bemutatta a tanács­nak a szeretetház 1900. évi dtcze bér hónapjáról szóló rész­letes kimutatását. A kimutatás szerint deczember hónap végén a növendékek létszáma 49 volt. Egészségi állapotuk általában kielégitő. Az egész hónapi kiadás összesen 3057 korona 97 fillért tett ki, melyből írószerekre és könyvekre 483 kor. 97 fillér, ruházat és ágyneműre 768 kor. 66 fillér, mosásra 18 kor. 60 fillér, élelmezésre 908 kor. 02 fillér, termesztmények és anyagokra 21 kor. 98 fillér, világításra 150 92 korona, tüzelő szükségletekre 20000 korona, bútorok és szerekre 7962 ko­rona, épületfentartás és tisztításra 41550 korona és külön­élőkre pedig 10 korona 70 fillér esett. Rendelet a prostitutió szabályo­zására. Nemrég 49465/1900 fk. szám alatta főkapitány rendelettel szabályozott egy fontos ügyágat, a melyről kényességénél fogva a nyilvánosság előtt csak elvétve esik szó — azonban kétség­telenül fontos feladatokat ró a közigazgatási hatóságra s meg­érdemli közérdekénél fogva a legteljesebb figyelmet. A főkapitány most a mutatkozó hiányok pótlására ki­adta ama rendelkezéseket, melyek a napisajtó hasábjain azóta sokszor megvitatásban részesültek. A társadalom minden sebére kötelességünk figyelmünket ráirányítani, — ez a körülmény, de még a dolognak másik oldala is, melyet majd később fogunk érinteni, késztet arra, bogy a főkapitány rendeletével, bár csak rövid kivonatban, mi is fog­lalkozunk. A székesfőváros törvényhatósága 837/1884 közgy. sz. a. alkotta meg a prostitutióra vonatkozó szabályrendeletet, mely azonban másfél évtized után már nem felel meg a tényleges viszonyok követelményeinek. Az egyre rohamosabb arányban fejlődő nagyváros a mily mértékben bámulatba ejt a maga fényoldalaival épen oly mérv­ben tükrözteti fel amaz árnyoldalakat is, melyek specifikus keze­lést követelnek meg a közrend és közerkölcsiség őreitől. A Thaisz-éra végső napjai különben sem voltak alkalmasak arra, hogy a mindenkor kényes ügy radikális szabályozást nyerjen. Hisz épen e kérdés vetette fel a rendőrség összes szennyesét, újabb bizonyságul annak, hogy minden rossznak meg van a maga jó oldala. Jött azután a tisztakezü és erélyes Török János, de sem ő, sem utóda nem nyúlhattak e kérdés érdemben való megjavításához. A bajok azóta annyira elha­rapóztak, oly sok különleges intézkedést igényeltek, hogy addig is, mig miniszteri vagy törvényhatósági utón rendezés alá nem­kerülnek, sürgős policziális szabályozást igényeltek. Tekintsük már most e rendelkezéseket kissé közelebbről. Fontos ez ügykörben az oly igen gyakori kihágások meg­torlása, vagyis a dolog büntető része. Nagy hiánya volt az eddigi megtorló eljárásnak, bogy a büntető szankczió csak a szerencsétlen, világba kidobott nőre vonatkozott. Az uj rendelet 1 §-a az alanyi tényálladék körét kitágítja, a mennyiben immár minden nő személy, akár enge" délylyel akár a nélkül űzi keresetképen a — „mesterségét“ — eljárás alá esik és az uj rendelet összes határozmány linak alá van vetve. A szabadalmazott nimfák pedig ezentúl kétfélék úgy mint 1) nyilvánosak vagy igazolványnyal bírók, és 2) egészségi-lappal bírók. Az első sorban említettek háromfélék, úgy mint, nyilvá­nos avagy magánbázbeliek és futó-igazolványnyal rendelkezők. Érdekes újítás, hogy a nyilváftos üzletek tulajdonosai a rendelet életbeléptét követő 15 nap alatt a főkapitánysággal közölni tartoznak a nálunk megszedhető dijak maximumát, melyből Va rész mindenesetre a tulajdonos rendes alkalmazottait illeti melyről adóskönyveket is kötelesek vezetni. 1901. január 21. Cfi MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

Next

/
Oldalképek
Tartalom