Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-01-21 / 3. szám

6. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. január 21. 1) az aranyhegyi árok uj medrének rendezésé­vel kapcsolatos földmunkák, melyek mintegy 50.0^0 korona költségösszeget igényelnek ; 2) a kelenföldi védtöltés rendezése 50.000 ko' róna költséggel ; 3) a IX. kér., So roksári-uttól az uj sertésvágó- hidhoz vezető főút építésével kapcsolatos földmunkák 15.000 korona költséggel. E munkálatokon kívül felsorolja még a középi- tési igazgató 4) a IX. kér., alsó-bikaréten levő uj sertésközvágóhid környékén, nevezetesen a légszesz­gyár és a végleges sertéskonzumvásár közötti töm­bön végrehajtandó földmunkálatokat. A tanács előterjesztést kíván tenni a törvény- hatósági bizottsági t. közgyűlésnek arra nézve, hogy a fönt elősorolt közmunkák közül az első és második csoportban részletezett közmunkák végrehajtását ren­delje el, mielőtt azonban ez iránt érdemleges javas­lattal járulna a közgyűlés elé, az iratokat oly fölhí­vással adja ki, a tan. VI. ügyosztály utján a pénz­ügyi és gazdasági bizottságnak, miszerint 1) az V. kér. újépület telkén folytatólag végre­hajtandó földmunkákra szükséges 3650 korona Költ­ségösszeg, 3) a Duna jobbparti hegyivizeket levezető ár­kokban levő iszapfogók kitisztítására és kisebb föld­munkákra szükséges 20.000 korona költségösszeg fö- dözetének kijelölése iránt tegyen javaslatot. Egyidejűleg utasítja a tanács a tan. III. ügy­osztályt, miszerint a harmadik csoportban fönt elő­sorolt munkálatok végrehajthatása czéljából megszer­zendő magánterek kisajátítása iránt tegyen a mérnöki hivatal közbenjötte mellett sürgősen javaslatot. A mi végül a IX. kerületi alsó-bikaréten levő uj sertés-közvágóhid környékén, nevezetesen a légszesz­gyár és a végleges sertéskonzumvásár közötti töm­bön teljesítendő földmunkákat illeti, — miután az ott levő trágyának és szemétnek vasúton való elszál­lítása alkalmából kedvezményes szállítási dij leszen a kereskedelemügyi m. kir miniszter úrtól kieszköz- lendő, a tanács utasítja a VIII. ügyosztályt, misze­rint a kedvezményes szállítási dij kieszközlése czéljá- bó) a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz inté­zendő fölterjesztésre vonatkozólag, valamint ezen munkálat mikénti végrehajtása tekintetében tegyen külön előterjesztést. 10 000 koronás alapítvány Néhai Flesch Mór végrendeleiileg annak idején 10000 koronás alapítványt létesített oly czélból, hogy annak kama­taiból elszegényedett fővárosi tisztviselőket segélyezzenek. A belügyminiszter az alapitó oklevelet jóváhagyta és visszakül­dött© a, városi hatóságnak. Az Eskü-tér rendezése. A eskütéri híd környékének rendezése alkalmá­val a közmunkatanács megbízásából a főváros haj­totta végre a szükséges csatornázó munkákat. A fő­város mérnöki-hivatala most, hogy e munkálatok im­már teljes befejezést nyernek, összeállította az erre vonatkozó számadásokat. Az uj csatorna az Irányi- utcza, a meghosszabbított Molnár-utcza mentén to­vábbá az Eskü-ut északi oldalán, a Kéményseprő-ut- czán és a Váczi-utczán több mint 500 méter hosszú­ságban vonul végig s egész terjedelmében betonból készült. A földalatti csatorna mentén 17 aknát és 35 siphonnal ellátott vizmerülőt építettek. Az építés nagy nehézségekkel járt és igen költséges munka volt. Különösen sok bajt okozott azoknak a régi föld­alatti építményeknek az eltávolítása, a melyekre ásás közben bukkantak. Több régi belvárosi háznak kemé­nyen épített alapzata vetett gátat a földmunkáknak. Nagy bajt okozott a régivárosháza középső főfalának a lebontása, mely fal éppen a csatorna vonalába esett. Nem kisebb nehézséget okozott annak a végte­len nehéz bástya-kőfal talapzatának az eltávolítása is, a melyet két méternyire a föld alatt, a belvárosi plébánia mellett találtak. Ez a régi bástya még a törökök idejéből származik. A csatornázás költsége 16.000 koronára rúgott. A kibővített fővárosi házinyomda. A főváros nemrég alapított házinyomdáját nagy mértékben kibővítette, úgy hogy a nyomda immár ké­pes a főváros teljes nyomtatványszükségletét előállí­tani s minden nyomtatás alá kerülő füzetet, jegyzé­ket, lapot stb. elkészíteni. A tanács most tehát elrendelte, hogy a főváros mindennemű nyomdai szükségletét a házinyomdával kell kiállíttatni, kivéve a költségvetést, zárószámadáso­kat és a statisztikai évkönyvet, a melyek ezentúl is a Pesti könyvnyomda r.-t. szerződéses vállalkozónál ké­szülnek. A tanács mo^t a változott körülményekhez képest uj szabályutasitást adott ki a nyomda részére, amely szerint a papirosszükségletet az újabban megállapított hivatalos rend szerint kell a pénzügyi és gazdasági ügyosztály közbenjöttével beszerezni és a házinyomda költségeit és jövedelmét külön elszámolják a főváros költségvetésében. A szabályutasitás a „székesfővárosi házinyomda részére szükséges papirosmennyiség beszerzése, keze­lése és felhasználása körül követendő eljárás, nemkü­lönben a házinyomda számvitele és ezekre nézve a központi számvevőség részéről gyakorlandó ellenőrzés tárgyában" tesz rendelkezéseket. - - o. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom