Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-29 / 17. szám
4. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. április 29. arról, hogy a javaslatot tevő albizottság maga is megdöbbent saját javaslatának a hatásától. Biztos tudomásunk van arról is, hogy az albizottság tagjai között is akad oly au, aki a javaslatokat nem fogja megszavazni. A többi albizottság helyesebben fogta föl a föladatát. Nem azt kereste, hogyan lehet valamit a papiron produkálni, hanem van-e olyan kiadás, a melyet meglehet szüntetni, vagy legalább redukálni lehet a nélkül, hogy az a főváros fejlődésének a rovására történnék. Egyikmásik albizottságnak sikerült kimutatnia, hogy itt vagy ott egy napidijast szélnek lehet ereszteni. Egyik-másik intézkedéssel 2—3000 koronát meglehet takarítani. A bizottságnak eddig ismeretes összes komolyan vehető megtakarítása százezer korona sincsen. Pedig több mint négy millió kellene. Ma tehát tisztában vagyunk valamennyien, tisztában kell lennie vele a bizottságnak is, hogy munkája a számokat illetőleg kudarczot vallott. Azért nem tartjuk hiábavaló munkának, a mi eddig történt, mert legalább har- mincz városatya alaposan megismerkedett a íöváros háztartásával. De hát a szerzett tapasz- tolatokat nem lehet beállítani a jövö évi budget tételei közé a deficzit fedezéséül. A kérdés, hogy mi lesz a deíiczittel, a bizottság működése után is nyílt kérdés marad. Csak az bizonyos, hogy a deficzit fedezéséről más utón kell gondoskodni. S itt kezdődik a bizottság működésének a veszedelme. Ha sokáig folytatják még a számbelileg eredménytelen működést, a tanács kénytelen lesz majd a tizenkettedik órában a lakásbér adóhoz hasonló javaslattal elöállani s a töivényhatóság kényszer- helyzetbe jutván, kénytelen lesz még olyan örült javaslatot is, mint a lakásbér adó komolyan venni s esetleg meggyőződése ellenére beleharapni. A tanácsnak nem szabad tétlenül néznie a bizottság működését, hanem idejekorán gondoskodnia kell a deficzit fedezetéről, hogy a törvényhatóságnak ideje s módja legyen a javaslatok higgadt és lelkiismeretes megfontolására. A királyi palota. A budavári királyi palota építkezése a befejezés felé közeledik. Nehány hónap múlva leszedik az uj palota kupolacsarnokának állványait és akkor a maga teljes szépségében lesz látható az a remekmű, melyet halhatatlan müépitészünk, néhai Ybl Miklós tervezett. Annak idején, mikor a királyi palota kibővitésé- nek terve felmerült, úgy akarták megvalósítani, hogy a régi épülethez a várhegy nyugati lejtőjén építsenek egy uj szárnyat, de ez technikai nehézségek miatt elmaradt. Ugyanis Ybl úgy tervezte az uj szárnyat, hogy mesterséges támasztófalakon épült volna ki a palota a hegy tetejénél nagyobb hosszúságban. Ez a terv 1.260,000 forintba került volna. 1891-ben, Ybl Miklós halála után az építést Hauszmann Alajos műegyetemi tanárra bízták, kinek terveit a király jóváhagyta és 5.224,000 forint költséggel az építkezés megkezdését megengedte. A régi palotának trónterme amúgy is szűk volt, tehát ki kellett bővíteni s ezért a régi rész pesti homlokzatát kellett részben lebontani és újjáépíteni. Ezen kibővítés munkálatai 340,000 forintot emésztettek meg. A trónterem berendezése és belső díszítése hasonló marad a régihez. Teljesen uj berendezésük lesz azonban a palotának a Dunára néző részében a tróntersmhez mintegy 200 méter hosszúságban csatlakozó uj termeknek. A palota ezen része 304 méter hosszú. A jelenlegi dunai rész tehát a Mária Terézia korabeli régi épületből és a vele egybeépített uj palotából fog állani, melyeket a nagy kupolacsarnok, mely most épül, fog összekötni. A Habsburgi-teremhez csatlakozó dísztermek, melyek legnagyobbika 724 m2 térfogatú, modern, de magyar motívumok szerint lesznek berendezve. A termek berendezése fejedelmi pompával, a többi szobáké pedig egy előkelő uriház jellegével készül. Történelmi múltjának megfelelően lesz az uj palotában a Habsburg-termen kívül Szent István- és Mátyás-terem is. Ezek berendezése és bútorai a párisi világkiállításon is nagy diadalt arattak. A Szent István-terem belső díszítése román stylusban készült s mennyezete gazdagon aranyozott fafaragványokkal van beborítva. A király használatára megrendelt házikellékek, mint: ezüstnemü, poharak, porczellán es szőnyeg- nemüek mind csakis magyar minta szerint és magyar gyárakban készülnek. A palota kertjét szintén rendezni fogják és pedig oly módon, hogy a kupolacsarnok közepéről és a homlokzat két végéről serpentin alakú lépcsők vezetnek le a falakkal három részre osztott kertbe, mely terasszszerüleg ereszkedik majd le a várbazárig. A várbazár épületét, mely már kicsit elhanyagolt állapotban van, szintén renoválni fogják. Ezek a munkálatok egyszerre készülnek el a palota építkezésével. Uj gyógyszertár. A fővárosban egyre szaporodnak a gyógyszertárak, pedig a hatóság százával utasítja vissza a gyógyszertár nyitásra engedélyt kérő folyamodókat, a mig valamelyiknek a javaslatát elfogadja. Az a ritka eset történt meg most a fővárosban, hogy a közgyűlés maga határozta el uj gyógyszertár felállítását. A törvényha- • tóság ugyanis elhatározta, hogy a III. kerületben sze- mélyjogu gyógyszertárt állít fel. A határozatot a belügyminiszter is jóváhagyta s igy most már a polgár- mester kiirta a pályázatot az elnyehrető patikára.
