Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-02-25 / 8. szám
1901. február 25. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 elhelyezve van. Az elhelyezés, illetve berendezés mikéntje még sokkal elviselhetetlenebb a betegekre, orvosokra, hozzátartozókra nézve egyaránt, mint a régi, rókusi elhelyeztetés. Az egész kórház ugyanis 4 közös kórteremből és az ezekkel szomszédos, velük egy folyosón elhelyezett, dühöngő betegek részére szolgáló czellákból áll. Mi sem természetesebb, mint hogy ily berendezés mellett a ház minden egyes lakója éjjel-nappal kénytelen a dühöngő betegek lármáját hallgatni, beteg, orvos, ápoló egyaránt még éjjeli nyugalmat sem találhat a folytonos orditás, lármázás közepette. A kórházba belépő idegen vagy beteglátogató füleit azonnal megüti a dühöngő elmebetegek orditása s könnyen elképzelhető, mily lélekkel hagyja ott elmebeteg gyermekét az a szülő, ki az intézetbe belépve, a nagy zajban még beszélni sem tud az ügyelő orvossal; minő benyomásokkal távozik onnan az a beteglátogató, a ki betegével beszélni óhajt s látogátását a dühöngök czellái előtt kénytelen elvégezni, ha ugyan egyáltalán el nem utasittatik, mert a lárma oly fokú, hogy a látogatás teljesen kivih tetlen. Külön, kisebb betegszobák hiján, a jobb mrsadalmi osztályhoz tartozó betegek kénytelenek a többiekkel egy közös kórteremben tartózkodni; a 4 kórterem mindegyikében 20—25 beteg a legkülönbözőbb társadalmi osztályokból, zsúfoltan, a lehető legrosszabb hygienikus viszonyok közt van elhelyezve. Együtt találjuk itt a miniszteri tanácsost a bérkocsissal; orvost, ügyvédet a disznóhajcsárral; papot a napszámossal stb. Az orvosok ablak nélküli helyiségben vizsgálják betegeiket, fogadják a látogató, érdeklődő feleket; ugyanitt reggeltől estig — a folyosón tartózkodó betegek zajától kisérve — végzik ezernyi hivatalos teendőiket. A betegek a folyosón, hideg kövön állva mosakodnak ; napközben ember-ember hátán a szűk folyosón tolakodik; a tisztátalan, elgyengült fekvő betegek bűzében kénytelenek az intézet szerencsétlen lakói tartózkodni, enni és aludni. Ilyenek a megfigyelő-osztály mostani viszonyai. A székes- főváros tanácsa — e tarthatalan állapotok tudatában — már 1892 óta foglalkozik a megfigyelő-osztály végleges elhelyezésének kérdésével, mely azóta minden irányban a legbehatóbban át lett tanulmányozva, tüzetes jelentésekben ismertetve, pénzügyi, * gazdasági s egyéb szempontokból tárgyalva — sajnos — a nélkül, hogy még csak a hely megválasztásában is megegyezés jött volna létre. Az immár nyolcz éven át húzódó tárgyalásokból két, egymással merőben ellentétes terv kristályosodott ki, melyek egyike a budai oldalon, a kútvölgyi kórházzal kapcsolatban, másika a pesti oldalon e czélra kiszemelt telken óhajtja az uj megfigyelő-osztályt létesiteni. Mindjárt itt meg kell azonban jegyeznünk, hogy e tárgyalások lényegesen és első sorban — lehet mondani kizárólag — gazdasági téren mozogtak és a tárgyalási jegyzőkönyvek és jelentések argumentumai között * Székesfővárosunk költségvetésében az 1896. évi 32,830/VI. t.-sz. alapján, 1897 óta, a 100 milliós koronás kölcsön terhére I. függelék A) végleges kiadások VI. czim 7. pontja alatt 500,000 korona van felvéve az elmebeteg-megfigyelő osztály építésének czéljaira. Lásd 1901. költségvetést I. 118. oldal. sajnálattal kell nélkülöznünk a magasabb, közérdekű szempontokat, melyek az ily messzire, évtizedekre kiható projektomnál, mint a milyen egy kórház épitése, első sorban kell, hogy megfontolás tárgyává tétessenek. Ily szellemben fogja tel a tárgyat azon, már fentebb emlitett 1888. évi 50,159. számú belügyminiszteri leirat, mely az elmebeteg-osztály végleges szervezését a közérdek szempontjából tartja kivánatosnak és felhívja a főváros közönségét, „hogy a kérdés mentői rövidebb idő alatt végleges és minden jogos érdeket kielégítő megoldást nyerjen.“ Hogy e „jogos érdekek“ között a főváros anyagi érdekei is bennfoglaltatnak, az természetes; de viszont, hogy az anyagi érdekek szemmeltartása és a lehetőségig gondos megóvása mellett a „közérdek“ ezen kérdés megoldásánál elsőrangú fontossággal bir, azt ismét elvitázni nem lehet. S ily szempontból ítélve meg a dolgokat, mindjárt eleve ki kell jelentenünk, hogy a megfigyelő-osztályt helyesen és a czélnak megfelelőleg csakis a balparton lehet és szabad felépítenünk. Az emlékirat itt részletesen bizonyítja a balparti építkezés előnyeit és szükségességét. A megfigyelő-osztály gyüjtőkórház jellegű intézmény, mely aránylag csekély beteglétszám mellett nagy évi betegforgalmat mutat fel s igy oda való, a hol legtöbb a beteg és a kórház legkönnyebben megközelithető. Legtöbb a beteg a pesti oldalon, a mennyiben a megfigyelő-osztályra felvett betegek — évek hosszú sora óta tett tapasztalatok szerint 80—86 százalékban a pesti oldalról érkeznek oda s csak 14—20 százalékban budaiak. A pesti betegek legtöbbjét azon kerületek szolgáltatják, melyekben nagyobb kórházak, klinikák vannak. Ezen statisztika egyenesen ráutal a környékre, a hol a megfigyelő-osztály legczélszerübben volna elhelyezhető. Eltekintve azonban a direkt betegfelvétel statisztikájától, székesfővárosunk most megejtett népszámlálási adatai is a fent kifejtett álláspont mellett szólanak. Vagyis 729,383 lakosból ép a VI—X. kerületre, 521,431 lélek esik, a mi szintén a mellett bizonyít, hogy a megfigyelő-osztály a lakosság zömének közepette a balparton legyen. Az elmebetegek beszállítása tekintetében igen nagy előny, ha a betegek rövid utón, könnyen helyezhetők biztonságba. Rendkívül terhes körülmény, sőt mondhatjuk, valóságos csapás volna az intézet távoli fekvése a betegek hozzátartozóira nézve. Azoknak a szegény elmebetegeknek, a kik állapotuknál fogva, elmekórházi elhelyezésre nem szorulnak, az elmekórházzal kapcsolatos ambulanczia (rendelés szegény járó betegeknek) valóságos áldás volna s bőven igénybe is vennék azt, ha az elmekórház könnyen megközelithető helyen épülne fel. Budán nem volna ambulanczia, a minthogy jelenleg sincs, mert a megfigyelő-osztálynak még jelenlegi fekvése sem alkalmas ambulanczia létesítésére. Ezen feladatot most az elme- és idegkórtani klinikának Budára átköltözése alkalmával a pesti oldalon visszama- maradt része, az üllői-uti (26. sz.) klinika ideg-ambulanczia tel-
