Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-02-25 / 8. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. február 26. jesiti, hol évenkint — a nagyszámú idegbetegeken kívül — mintegy 1000 ambuláns elmebeteg szokott megfordulni. Járó beteg-rendelés híján ide kénytelen küldeni a megfigyelő-osztály azon gyógyultan vagy javultan elbocsátott betegeit is, a kik még további orvosi ellenőrzésre vagy kezelésre szorulnának, de a megfigyelő-osztályt, a hol betegségük tartama alatt kezeltettek, ez osztály távoli fekvése miatt fel nem kereshetik. Az elmebajos beteg lelkületére rendkívül nagy befolyással van az a tudat, hogy bozzátartozóilól, szeretteitől távolabb vagy azokhoz közelebb van. Az öntudatát még el nem vesztett beteg lelkületére bal zsam az a tudat, hogy szerettei közepette, az ő társadalmi körében él, — csak békés helyre vonult, a hol lelke nyugalmat talál és felizgatott idegei lecsendesednek. Ebből a szempontból is egyenesen megkövetelendő, hogy a megfigyelő-osztály közelében legyen ama helynek, a honnan a betegek felvétetnek. Az elmebetegek, ha betegségük csak átmeneti (transita- rius), ideiglenesen, mintegy próbaképen visszabocsáttatnak családjaikhoz, de ép azért, mivel lelki állapotuknak kipróbálása a czél, szükséges, hogy felügyelet alatt tartassanak. Az ily betegeket vagy az orvos látogatja meg vagy ő jelentkezik időről-időre az orvosnál. Ennek a czélnak szigorúan és jól csak úgy felelhetünk meg, ha a megfigyelő-osztály a betegek lakóhelyéhez közel van. Végül nem utolsó jelentőségű, mert par excellence közérdek az egyetemi tanítás érdeke sem, ezt pedig a megfigyelőosztálynak Budára való áthelyezése teljesen tönkretette. A székesfőváros az orvosi tudomány fejlesztésére nyújt módot az által, ha a megfigyelő-osztályon levő betegek az egyetemi tanítással kapcsolatosan bemutathatok és megfigyelhetők á nélkül, hogy ezen jelentékeny, humánus és nemes szolgálata a legcsekélyebb áldozatába is kerülne, sőt ellenkezőleg annál- fogva, hogy az intézet vezetését és az orvosi gyógykezelést az egyetem kötelékébe tartozó tanár és orvosok látják el, a személyzeti kiadásoknál egyenesen megtakarításai vannak. Ugyanis az intézet specziális jellegénél fogva nincsen szükség arra, hogy az valamely székesfővárosi közkórház igazgatása alá tartozzék. Az intézetet vezető egyetemi tanár, továbbá a tanársegéd és két orvosból álló orvosi személyzet révén évi 8000 koronát takaríthatna meg a főváros azon esetben, ha az uj intézet az egyetemi okí tással hozatnék kapcsolatba; a minthogy eddig is 18 év leforgása alatt a főorvos fizetése cziraén 18X^000 = 72,000 korona, az alorvos fizetése czimén pedig 18X1200=21,000 korona megtakarítás volt elérhető azáltal, hogy a megfigyelőosztály főorvosa és az alorvosi teendőket teljesítő tanársegéd az egyetemi tanítás érdekében ingyen szolgálják a székesfővárost. Mint a vallás- és közoktatásügyi kormányzat idézett magas leiratából kitünix, a tanítási érdekek a megfigyelő-osztály Budán való felépítését egyenesen kizárják s az idevonatkozó fontos intencziók csakis a balpartra való felépítés utján érhe- ők el. Térjünk át most a kérdés másik oldalának, a gazdasági résznek tüzetes tárgyalására. E tekintetben a székesfőváros mérnöki hivatalának 1898. évi január 21-én kelt 622 számú jelentésének sorrendjéhez ragaszkodunk, mint a mely jelentés a kútvölgyi kórházzal kapcsolatos építkezés áttekinthető összeállítását tárgyalja az általános elrendezés, az építési költségek, a fűtés a világítás, főző- és mosókonyhai berendezés és ezeknek üzemben tartása, végül a telek árának szempontjából. 1. Általános elrendezés. Ez a kútvölgyi kórházzal kapcsolatos építkezésnél határozottan kedvezőtlennek, sőt — minden túlzás nélkül szerencsétlennek mondható Ugyanis a megfigyelőosztály a többi Szt.-János-kórházi pavillonok közös telektömbjén érthető * okokból már nem kap helyet, miért is az egész telep háta mögött fekvő, abnormális fekvésű rendezetlen, a talajvizeknél fogva folytonos csuszamlásnak kitett talajú telkekre szorittatik vissza. Az egész, 1857 D-ölnyi terület szabálytalan alakú, jobb oldalt és hátul vízmosás metszi, a mi a betegek kertjének, de sőt a jobDcldali épületszárnynak (dühöngő osztály, melyből 2 czellát vesz ti) konfiguráczióját is kedvezőt, lenül befolyásolja. A megközelítés igen körülményes; a Szt.-János-kórházi telep jobboldalát egész hosszában meg kell kerülni; majd jobbkéz felől a temető, balkézről a kórházi halottas ház és bonczoló terem mellett elhaladva, juthatunk el végre a gazdasági udvarhoz vezető útra, mely a megfigyelő-osztály főbejáratául szolgálna. Valóban szomorú szomszédság egy elmebetegkórház számára 1 Valóságos memento móri, mely a kórházat felkereső szerencsétlenek és hozzátartozóiknak nem nagyon épületes látvány leend. Szerencsétlenebb helyet e czélra már aligha sikerülne találnunk, mint épen a tervbe vett 6717 és 6718 h. r. számú telkeket. Ezzel szemben a balparti építkezéshez az Üllői-ut mentén kiszemelt, az Üllői-ut, Delej-utcza, Uj-utcza és Rezső-tér által határolt székesfővárosi telkek krb. hasonló nagyságú (1848 D-öl) szabályos sik területű négyszöget képeznek, mely a kitűnő közlekedésü Üllői-ut felől a lehető legkönnyebben megközelíthető s melynek szomsédsága a fent leirt kedvezőtlen benyomást nem gyakorolja; a betegek kertjei, az épület jobb és ba szárnya (dühöngő osztály) teljesen részarányos elhelyezést nyerhetnek. II. Az építési költségek. A fentidézett mérnöki jelentésből kitűnik, hogy a balparti építkezés 16766'59 írttal olcsóbb mint a jobbparti, kütvölgyi építkezés, a mi természetes is, ha tekintetbe vesszük a telek „abnormális“ fekvése folytán felmerült szabályozási költségeket, melyek a balpartra tervezett építkezésnél — a telek sik fekvése folytán — elesnek. * A kútvölgyi kórház tervezése alkalmával a megfigyelőosztályról szó sem volt, de nem js lehetett 1 (Folyt, köv.)
