Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-02-18 / 7. szám

1901. február 18. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 terjesztették elő, hogy a tanács a fővárosi inségmun- káknál munka-felügyelői vagy irnoki minőségben al­kalmazza őket. A tanács azonban kénytelen volt a kérelmet a napokban elutasítani, mert a fővárosnak rendes alkalmazásban levő felügyelő közegek állnak rendelkezésére, a munkáknál pedig Írnokokra, jobban mondva írásbeli teendőket végző alkalmazottakra szükség egyáltalán nincsen. A budai külső körút megnyitásának fennakadása. A budai külső körút megnyitásához tudvalevőleg nagyobbszabásu kisajátítások szükségesek. A farkas­réti temetőhöz vezető villamos vasúti vonal engedé­lyezési tárgyalása alkalmával olyan megállapodás jött létre, hogy a kisajátítások közül az külső körútra eső rész a fővárost, a külső körúttól a temetőig terjedő rész pedig a vasút társaságot terheli. A fővá­ros a maga terhére jutott kisajátítások sürgős vég­rehajtásával a mérnöki hivatalt bizta meg. A vasút társaság terhére eső kisajátítások végrehajtásának feladata pedig a fővárosi közmunkák tanácsának ju­tott. A közmunkák tanácsa arról értesíti a fővárost hogy a vasúttársaság megbízottját többszöri felszólí­tásra sem küldötte el s igy feladatának megfelelni nem tud, hanem azt kell hinnie, hogy a vasút tár­saság eredeti szándékát megváltoztatta és a kisajátí­tástól elált. A Gizella-tér szabályozása. A Gizella-tér parkozásával kapcsolatosan a fő­város elhatározta, hogy a teret szabályozza. Az ere­deti szabályozási terv a teret főbb vonalaiban mos­tani állapotában hagyja. A rendezés csupán a Haas palotával szemben levő háztömbre, a LyTca féle há­zakra akarja szorítani. E szerint e házcsoport front­ján két rizalitot építenének, hogy a tömb szimmet­rikus legyen a szemben levő Haas-palotával. A Har- minczad-utcza az északi rizalitnál megtörve vezetne ki a Gizella-térre. A szabályozási terv a minapi ta­nács ülésen került a tanács elé. A tanács azt a vál­toztatást tette a tervben, hogy a két rizalit megépí­tését feleslegesnek mondotta ki s azt elvetette. A Harmmczad-utczát pedig félkör alakban kívánja a ta­nács átvezetni a Gizella-térre olyanformán, hogy a sarokház szegletét levágnák és félkör alakban építe­nék ki. Erre azért van szükség, hogy a földalatti villamos vasútnak erre haladó vonala jmellett a szük­séges vízvezetéki és gázcsövek lerakására elégséges hely maradjon. A tanács határozatát a tervekkel együtt most a közmunkák tanácsához teszi át, hogy az a maga részéről is hozzájáruljon azokhoz. Beteg elöljáró Pesti Ferencz IV. kerületi elöljáró, mint részvéttel értesülünk több nap óta komoly beteg. Az elöljáró márna­erős influenzával küzdött, azonban hivatalos buzgó- ságból ügyet sem vetett reá, hanem betegen is ellátta pok óta hivatalát. A láz ennek következtében fokozódót s ágyba döntötte a beteget. Pesti elöljáró állapota a kiállott tüdőgyuladás után ma már kedvnzőbbre fordult, de még előreláthatólag hosszabb ideig szobá­jához köti. A belvárosi elöljáróságot ezidő szerint Gorecky Zsigmond jegyző vezeti, ki maga is nagy fokú influenzában szenved s csakis teljes önfeláldo­zással és erőfeszítéssel teljesítheti feladatát. Uj evezős klub. A belügyminiszter a Pannónia evezős club alap­szabályait jóváhagyta. Az uj evezős klub elnöke gr. Károlyi Mihály s czélja, hogy tagjainak az eve­zés vagy esetleg a testedzés egyéb módjainak rend­szeres és sportszerű gyakorlására módot nyújtson. Az Ördög árok tulajdonjoga. A főváros a budai Ördög-ároknak a Vérmező szélén végigvonuló szakaszát beboltoztatta. A bolto­zással mintegy 2000 négyszög-öl használható terüle­tet nyertek. Ezt a területet most úgy kerítették el, hogy vérmezőhöz a csatolódott. A Vérmező azonban nem a főváros, hanem az államkincstár tulajdona s igy most a városházán attól tartanak, hogy idővel a főváros tulajdonjoga feledésbe merül s a kincstár az Ördög-árok boltozatának a vérmezőhöz csatolt terüle­tét elbirtokolja. A tanács tehát most felirt a kormány­hoz, hogy az úri jog elismerésének jeléül évenként 2 koronát fizessen a terület használatáért a fővárosnak* A főváros határának védelme Gyakori eset, hogy a főváros határát jelző határköveket a szomszédos községek lakosai helyük­ből kimozditják, megrongálják, sőt saját czéljaikra eltávolítják. A mérnöki hivatal most azt a javaslatot terjeszti a tanács elé, hogy intézzen megkeresést valamennyi szomszédos elöljárósághoz, hogy a la­kosságot szigorúan figyelmeztessék a határsértések büntetendő voltára és felügyeljenek a határkövek ép­ségben tartására. Számos határkövet az illetékes ke­rületi elöljáróságok már eddig is visszahelyeztek régi helyükre, a miben az a veszedelem van, hogy a ha­tárvonal a tényleges állapottól habár csak kis mér­tékben is, eltér. A mérnöki hivatal most arrays kéri a tanácsot, hogy a kerületi elöljáróságokat utasítsa, hogy hasonló esetekben a mérnöki hivatal közben­járását mindenkor vegyék igénybe, hogy a határkö­veket pontosan a megillető helyre állíthassák vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom