Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-19 / 12. szám
190.1. márczij^s 19. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 termét foglalták el, leghatásosabb Rauscher tanár óriás vizfest- ménye, amely madártávlatból mutatja be a fővárost. A kép a mai Budapestet ábrázolja rendkívül gondos kivitelben. Majd minden része látható a városnak hatalmas palotái, templomai, a hidakkal átszelt Duna, a budai csodásán szép hegyvidék, a Gellérthegy a bomladozó citadellával, a melylyel szemben méltóságteljesen emelkedik ki — mintegy uralkodva a város fölött — az uj királyi várpalota. A Rauscher kép határozottan a kiállítás legérdekesebb tárgya, mert egységes, vonzó formában ismerteti meg mindenkivel Budapestet. Nem kevésbbé érdekes a négy Brüggemann fele látkép, amelyek egyes inpozánsabb útrészeteket ábrázolnak a földalatti közmüvekkel. A közélelmezési intézmények közül a tanács a marhavásártéri közvágóhidat, a sertés közvágóhidat képben és grafikonokkal mutatja be. A sikerült vizfestményekről látható a két közintézmény nagysága, a grafikonok elmondják az érdeklődőknek a főváros állatforgalmát, a behozatalt, kivitelt és a tényleges fogyasztást. Utánuk következnek a vásárcsarnokok. Ezek közül a legsikerültebbek a központi vásárcsarnok kereszt és hosszmetszetü képei, a melyek a szerkezeti részeken kivül a forgalom elevenségét láttatják. A központi vásárcsarnokot egy kis egészséges hainisitással ábrázolja az egyik akvarell. ameny- nyiben a vámpalota hátra van tolva a közraktárak helyére, a vásárcsarnok pedig szabad téren áll. Ugyancsak ehhez a csoporthoz tartozik egy hatalmas térkép is, a melyen erős színekkel vannak megjelölve a vámvonalak, közélelmezési intézetek, fogyasztási szövetkezetek, népkonyhák és más rokontárgyak. Külön csoport — bár amahhoz tartozik — a vízmüvek képsorozata. A káposztásmegyeri végleges vizmü óriás telepe sokakat fog érdekelni még az idegenek közül is. A nagy gépház, amelynek egyik hatalmas szivattyúja, mint a magyar gépipar produktuma, természetben lesz a kiállításon látható, továbbá a nagy viztelep teljes beiendezése, a dunakeszi kutcso- port, a Duna alatt épült vizszállitó alagutak a vízellátás érdekesebb tárgyai. Közbe vegyül a köztisztaság néhány szerény képe, a melyek azonban egyáltalán nem fogják bizonyitanii, hogy köztisztaságunk legjobb a kontinensen. Pedig igy mondják az itt járt külföldiek. Azután következnek a közegészségi intézmények. A kórházak, a melyek közül nagy olajos képen a Szent János kórházat mutatják be remek fekvésével. Ott van a Szent László-kórház modern berendezésű pavilonjaival; az uj fertőtlenítő intézet, a melynek tökéletes működése versenyez a külföld bármely hasonló intézetével. A polgármesteri volt fogadó szobában van a Nadler tanár festette Szent István bazilika, továbbá a Laposdülői tüzérkaszárnya csinos vizfestménye, a melyet Böhm János tanár készített. Az első lóvasut régi képe 828-ból, kissé primitiv dolog a téglát hordó kis lóvasut, a mely Pestről Kőbányára ’járt g amelynek minden kezdetlegessége mellett óriási nézőközönsége akadt a régi Pest czilinderes gérokkos, magyar csizmás lakosságából. Szerényen itt vonul meg néhány fénykép a kerületi köz- igazgatás életéből. A VIII. kerületi elöljáróság, a minta elöljáróság, mutatkozik be a franczia világtárlaton két hatalmasan fejlődő jótékony intézményével : a VIII. kér. népkonyhával és a munkásotthonnal. Igen érdekes a közoktatás kiállítása is. Itt már a képeken és grafikonokon kivül modelleket is találunk. Az iskolák közül külön adják a kültelki, külön'a beltelki iskolát, azután jön tetszetős kézi munkákkal a női ipariskola, egy kisdedóvó modellje, a községi szeretetház faipari kiállítása. A grafikonok közül érdekes az, a mely mutatja, hogy a főváros Í873-ban mindössze 830.000 koronát költött a közoktatás fentartására, 1899-ben pedig e czimen 5.370.000 koronára rúgott az évi kiadása. A közoktatás tárgyain kivül igen sok nagy érdekű térkép, szabályozásokat, építkezéseket, kulturális és egyéb viszonyokat feltüntető grafikonok, a statisztikai és mérnöki hivatal munkálatai, a központi csatornázást ábrázoló nagy modell és sék egyéb fontos tárgy kerül Párisba. Röviden és hézagosán ez a főváros közigazgatási hatóságának a franczia tárlatra szánt kiállítása. Komoly, érdekes, kedves, nem kiabáló, az igaz, de tanulságos és vonzó. Megalkotói és’lelke az egésznek Halmos polgármester és Almády Géza tanácsjegyző meglehetnek elégedve az eredménynyel, a melynél többet, szebbet, jobbat az adott viszonyok keretén belül senki sem alkothatott volna. Az egész kiállítás e héten utazott Párisba óriás ládákban, külön vasúti kupéban. Künn a frank fővárosban már várják a főváros kiküldöttei, hogy megkezdjék a rendezést, amelynek befejező munkálatain maga Almády is részt vesz. Április 5-én utazik a tárlat rendezésére és két hétig marad oda. M. S. A kövezés! járulék felemelése* A törvényhatóság, a mikor 97 szóval 94 ellen, tehát csak három szótöbbséggel fogadta el a Polónyi Géza indítványát, a polgármester intelmének hatása alatt cselekedett. A szabályrendelettervezet előnyeit—a közpénztárra nézve belátták, de a kültelki, nem jövedelmező és az adókkal túlterhelt egyéb ingatlanok aránytalan meglerheltetését nem akarták, a az el nem fogadott tervezetnek csakugyan hátránya az, hogy egyformán terheli a belső városrész tömött házsorait a kültelkek házaival. Persze ezt a hátrányát a tervezetnek az előkészítésnél kellett volna észre venni. De hát nem vették észre, inig az érdekeltek tömör csapata a közgyűlésen vétót nem mondott. A te> vezetet igy csak általánosságban fogadták el s a tanács az előkészítést kezdheti újra. De milyen alapon ? Az építési övezet szerint. Ez nagyon bajos lesz. Az övezetek határvonalai ellen az építkezésnél is minduntalan panaszkodnak. Járulék kivetéshez kulcs gyanánt, azt hiszem, még kevésbbé alkalmasak. Az építésügyi szabályzatot 1893-ban állapította meg az építési övezeteket. Szám szerint négyet. Nem épp a legnagyobb szerencsével, de ez most nem kérdés tárgya. Fontos az, hogy a majdnem nyolcz-tiz esztendővel ezelőtt készült beosztás lehet-e ma irányadó ? Az utolsó tiz esztendő alatt a főváros fejlődése túlnőtt minden előre kigondolt keretet Uj városrészek, uj utak, uj utc'zák keletkeztek s az építési övezeten a csodás fejlődés rést rés után tört. Ma már nincs építési övezet, mert a közmunkatanács határvonalait a főváros benépesedése elérte, átlépte, túlhaladta. Ahol a régi beosztás nagy kertes házakat kontem- plált, ott három négy emeletes bérpaloták állanak Tiz
