Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-03-19 / 12. szám

10

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

1900. márczius 19.

éves a villamos vasút s ez a tiz év a főváros életében a virágzás legszebb kora. S most térjünk vissza a már meghaladott álláspontra ? Alig lehetséges. Vagy igen, ha a kövezési járulék czéljaira egészen uj, a mai állapotnak megfelelő építési övezetet alkotunk. Hiszen egy futó pillantás a statisztikába, rögtön meggyőz bennünket arról, hogy uj járulék a régi övezetek alapján nem vethető ki. A fejlődés kimutatását az építési övezetek megállapításának idejétől veszem.

Uj ház épült a főváros területén:

1894: 638; tisztán

lakóház : 459

1895 : 595:

„

444

1896: 773;

581

1897: 863;

652

Kerületek szerint tisztán lakóház :

1894.

1895.

1896.

1897.

I.

35

20

31

13

11.

12

6

10

11

III.

12

11

13

16

Kültelek (budai oldal)

44 |

1 85 |

1 75 1

1 99 |

IV.

4

4

11

8

V.

10

9

18

20

VI.

45

40

55

53

VII.

62

64

78

78

Vili.

62

40

40

88

IX.

18

31

39

42

X és kültelek (pesti oldal) 157 j 11341 | 211) | 225 |

A főváros a számok tanúságaként az építési övezetek megalkotása óta kétezer egy százharminczhat lakóházat kapott 1897-ig. Ehhez az összeghez az 1898 és 1899-iki építkezéseket csupán 474 lakóházzal véve, hat esztendő alatt 2600 uj lakóházzal gazdagodtunk. Ezekből igen tekintélyes szám jut a kültelkekre. A számok eléggé világosan beszélnek s nem kell sokat kommentálnom az építési övezetek tarthatatlanságát. A hat esztendő előtti üres területek megteltek s a benépesedett, forgalmas, jövedelmező ingatlanokra bizony más járulék kulcs kell, mint aminő esetleg az övezetbeosztás alapján jutna rájuk.

Ha a kövezési járulék kivetésénél az építési övezet szerint akarunk eljárni, mint mondtam, uj beosztás kell. Az uj beosztásnál az övezet határok lehetőleg a mai állapotnak megfelelően állapitandók meg. óriás munka ez, mert teljesen uj feltételek szerint kell az uj övezetet megállapítani. De még az uj övezetbeosztásnál sem lehet mellőzni a bel és kültelek megjelölést s végül megkülönböztetendő mind a két telekcsoportnál a fő és mellék útvonal. így — föltéve, hogy az övezetes beosztás alapján állapítja meg a törvényhatóság a kövezési járulékot, a kivetési kulcsok mértéke :

a lelteik i fővonalakon : 50 százalék

„ mellékutakon: 40 „

a kültelki fővonalakon : 40 *

„ mellékutakon: 30 „ az uj kövezéseknél.

Átburkolásoknál, vagy ha rosszabb burkolatot

jobb minőségűvel cserélnek, ki a már fizetett járulék

és a jobb anyag után fizetendő százalék ^közötti kü- lömbözet vethető ki uj járulék gyanánt.

Az építési övezet szerint kivetendő járulék azon- ben nem lehet minden házra egyenlő. Mert az adómentes és jobban lakott uj ház nagyobb terhet tud elviselni, mint az adóval túlterhelt s többnyire üresen

álló régi ház. A járulék megállapításánál tehát erre a körülményre is tekintettel kelK'lenni.

2. Az ingatlanok jövedelmezősége szerint.

Szükségtelen mondanom, hogy az ingatlanok jövedelmezősége szerint — amely az igazságosságot leginkább megközelítené — járulékot alig lehet kivetni. Olyan nyilvántartással, a mely napról-napra, hónapról-hónapra megerőltetés nélkül tudná minden egyes ingatlan jövedelmezőségét a valósághoz hűen kimutatni, nem rendelkezünk. Ennek a nyilvántartásnak a berendezése maga fölemésztené a haszon nagy részét. Csak úgy átlagban pedig nem lehet a jövedelmezőségre adót vetni. Nem vehető alapul maga az adó sem, a mely változik a jövedelmezőség arányában s amelyből épp akkor Írhatnak le egy sereg üres lakás miatt tekintélyes részt, a mikor az illető ingatlanra kövezési járulékot akarnak kivetni.

Fölötte nehéz 16—18.000 épület (ebből egy-két ezer kivételével majd mind lakóház) jövedelmezőségét nyilvántartani. De hogy mennyire nem szabad a jő vedelmezőséget alapul venni, dokumentálom egy kis összehasonlítással. Egymás mellé állítva adom 1898-ról a fővárosi bérházak jövedelmezőségét, adószolgáltatását és a kövezési költségeket. A három számcsoport megmutatja, lehet-e s ha igen, mennyiben lehet a jövedelmezőség a kövezési járulék kulcsa.

Házbér jövedelem koronákban :

adómentes házaké : adóköteles házaké : ez utóbbiak összes adója : 54.102.188 42.587.591 14.340.466

a kövezési költség :

1.581.901.

Az összes jövedelmet szolgáltató 15.397 ház között felosztva az 1.581.901 koronát egyre-egyre nem jut sok. De túlságos nagy teher arra az 1—200 házra, vagy mondjuk 500 házra, a melyek előtt köveztek s a melyekre jövedelmezőségük szerint vetnék ki a kövezési adót. Hisz megtörténnék számtalan esetben, hogy egyes utczák kövezésénél épp azok a házak szenvednék a terhet, amelyeket amúgy is terhel a nagy adó. Igazságosan — a mi szintén nehézkes, mert sok babrával jár — úgy lehetne eljárni, hagy az adóköteles házak járuléka jóval kisebb legyen, mint az adómenteseké. Vagy pedig a kövezési költségek bizonyos szolgálatával, mondjuk felével meg kell terhelni a jövedelmezőség arányában az összes ingatlanokat.

Rendkívül nehéz a választás. Az ingatlanok fele adómentes házakból áll, a melyek alig bírják a rájuk nehezedő bankterheket. A másik fele adóval van túlterhelve. Ezek jövedelmének több mint 30 százalékát az adó nyeli el s a mellett lakatlanok, mert adómentes, modern társaikba vonul a lakosság. Hisz a múlt év harmadik negyedében már 6595 helyiség állott üresen (1.009 el több, mint az előző negyedben) s az elveszett negyedévi bérösszeg 1.099.936 korona. S az üres lakásokról szóló kimutatások szerint legtöbb lakót a régi házak vesztettek : az adót fizetők.

Ilyenformán az ingatlanok újabb megadóztatásánál, akármilyen magasságban tervezik is a járulékot, nagyon óvatosan kell eljárnunk. S épp erre való tekintettel, elmondok még néhány formulát, a melylyel egyesek a kövezési költségeket fedezhetőnek vélik.

A kövezési járulék az érdekelt ingatlanokra az adó alapján lenne kivetendő. Azt hiszem nehézkes és igazságtalan.

A kövezési költségből uj kövezésnél csupán a felhasznált anyag értékének 40—50 százalékát kellene megtéríttetni; a munkabért nem. Az újból való búr-