Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-02-19 / 8. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. február 19. Szegény emberek harcza. I. A városligeti mutatványosok Os-Budavára ellen. Ós-Budavára részvénytársaság a mulatóhelynek a Népliget felőli negyedik kapujánál az idén uj vendéglőt akar nyitni, hova belépődij nélkül engednék be a közönséget s a társaság variété előadásából egyes látványosságokkal szórakoztatnák. Az igazgatóság már folyamodott is a tanácshoz az uj terv engedélyezéséért. Alig vették neszét ennek a népligeti mindenféle mutatványos bódék tulajdonosai, ők is sietve fordultak a tanácshoz védelemért. A népligeti mutatványosok exisztencziáju- kat féltik Ös-Budavára konkurrencziájától s arra kérik a tanácsot, hogy ne teljesitse a „germanizáló és erkölcstelenséget terjesztő“ részvénytársaság kérelmét. A népligeti mutatványosok elpanaszolják, hogy az 1885. és 1896-iki kiállítási terület elkerítése jóformán egészen elzárta őket a kölső világ elől, majdnem teljesen tönkre jutottak s azóta is alig tudják összeszedni magukat. Ha most az Üs-Budavára nagyhangú reklámokkal megnyitandó uj ingyen mulatóhelyére engedelmet adnak, az az újdonság ingerénél fogva magához vonná a Népliget igy is megfogyasztott közönségét s a drága bért fizető mutatványosok most már komolyan tönkre mennének. II. Mutatványos bódék a Városmajorban. Egész sereg kérvény érkezett a fővárosi tanácshoz, melyek mindegyike a Városmajorban kér mutatványos bódék felállítására engedelmet és helyet. A Városmajor környékének lakossága köréből pedig, éppen úgy, mint előző években történt egyre-másra érkeznek a kérvények a mutatványos bódék felállítása ellen, mert a lakók nyugalmát rendkívül zavarja a meglehetős kis területre összeszoritott komédiás-bódék verklijei hangjának összekeveredett éktelen zagyvaléka A tanács, mint eddig is tette, a lakosság kérelmét pártfogásába akarja venni, ámde a mutatványosbódékat azért egészen ki nem küszöbölheti a Városmajorból, a budai nép egyetlen szórakozó helyéről és a köznépet nem foszthatja meg szokásos vasárnapi szórakozásától. Elhatározta tehát, hogy a majorban az idén is engedélyezi a mutatványos bódék felállítását, számukat azenban a minimumra szállítja le s felhívja a mérnöki hivatalt, hogy a területek kijelölésénél különös figyelmet fordítson arra, hogy a sok verkli különféle zaja lehetőleg beleveszszen a Városmajor erdejébe. A sok jelentkezővel pedig úgy bánnak el, hogy az engedélyezendő bódék bérletére nyilvános árverést fognak tartani. Ezek szerint az idén a Városmajorban két hajóhinta, két körhinta, egy büvészeti színház, két lövölde, egy ütőgép, egy gyorsfényképező bódé és egy graphofon fogja a közönséget szórakoztatni. Bérletükre már legközelebb kiírják az árverés határnapját. Elkészült a kőbányai ref. templom. A kőbányai uj református templom tető alá került s a tavaszszal megnyitják a hivőközönség számára- A templom építéséhez a főváros 30000 frt segélyt szavazott meg. A segély utolsó részletét, 20000 koronát a tanács a budapesti ref. egyház kérelmére kiutalványozta. Ennek az összegnek a hiánya akadályozta meg eddig az építkezés teljes befejezését, a min most már kettőzött erővel fáradoznak. uj villamos vasutak. A főváros törvényhatósága legutóbb tartott közgyűlésében három igen fontos uj vasúti vonal építésére hozott végleges határozatot. Az első ezek között, a Petöfi-tértől az Akadémiáig vezetendő villamos-vasút. A közgyűlés a terület használati szerződést megállapította. Az uj vonal engedélyideje, a többi vonalakéval egyidejűleg 1940. január 1-én jár le. A vasutat viaduktszerüleg építik, a viaduktok alatt a vasúttársaság raktárhelyiségeket köteles berendezni, amelyeket a székesfőváros kezel, de a jövedelem 80%-a a társaságot illeti. Ha az uj vonal az eskütéri-hid építésének befejezése után teljesen elkészül a társaság körforgalmat köteles életbeléptetni, amelynél a szakaszhatárok: Eskü-tér; Podmaniczky-utcza és Te- réz-körut keresztezése; Kerepesi ut; Boráros-tér. Egy szakaszjegy 6 krajezár, 2 szakasz 8 kr. 3 vagy 4 szakasz 10 kr. A másik két vasút a sertésközvágóhidhoz épül. Az egyiket a városi villamos vasúttársaság, a másikat a közúti vasúttársaság építi. Az első a sertésköz- vágóhíd nyugati főhomlokzata, a második a sertésköz vágóhíd főkapuja előtt fog megállani. A pcage jogot a városi villamos vasúttársaság kapta. Katonai gyakorlatok pusztításai. Érthetetlen és majdnem hihetetlen dologról szá mólunk be alább. A katonaság gyakorlatai közben pusztítja a polgárság tulajdonát, ültetvényeit, vetéseit és tetemes károkat okoz mindenütt, a hol háborúsdit játszik. A polgárság panaszszal megy a maga polgári hatóságához, a mely jó magával tehetetlen, meghallgatja a panaszt, jegyzi a kárt, részvétet nyilvánít, de segíteni nem segít a bajon, mert a törvény furcsa, kerülő utjai vannak s igen nehéz igazságot tenni a katonai kincstárral szemben, a mely nem szívesen fizet. A Ill-ik kerületi elöljáróság és a tiszti főügyészség javasfatai vannak előttünk. Mind a kettő azzal foglalkozik, hogy a játékcsatározások alkalmával a katonaság részéről okozott károk miképpen téritendők meg a károsultnak. Az elöljáróság és a tiszti ügyészség véleménye merőben ellentétes. Hisszük, hogy mind a kettő jót akar, a baj csak az, hogy mindegyik mást akar. S a mig ők veszekszenek, a károsult felek igénye elévül s mire uj károsultak jelentkeznek, uj veszekedés fog kitörni a kártérítés módja fölött s az eredmény megint csak semmi lesz. Értjük, hogy keztyüs kezekkel bánnak a polgári hatóságok a katonasággal, de nem értjük, hogy előzékenységük mellett miért nincsenek tekintettel azokra a szegény emberekre, a kiknek a katonaság néha majdnem elviselhetetlen károkat okoz. A törvény mó dot nyújt a hatóságnak erélyes fellépésre. A polgárság jogosan elvárhatja, hogy érdekeinek őre, a hatóság, a mikor az érdekek megvédéséről van szó,, ne hunyja be a szemét a csillogó egyenruha előtt. Ezeket ajánljuk a polgári hatóságok figyelmébe. Az eset, a melyről itt szó van, a következő: A Hl-ik kerületi elöljáróságnál a mait év őszén számosán panaszt emeltek, hogy a gyakorlatozó katonaság megdézsmálja
