Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-02-19 / 8. szám
1900. febru&r«19. a gyümölcstermést, keresztül-kasul gázol az ültetvényeken s nagy károkat okoz. A feljelentés következtében az elöljáróság megkereste a IV-ik kerületi hedtestparancsnokságot, hogy a panaszos ügyben indítson vizsgálatot s az okozott károk megtérítése iránt intézkedjék. A hadtestparancsnokság visszairt, bogy a feljelentésről későn értesült, a vizsgálatnak e miatt alig lehet eredménye annál is inkább, mert a kár sem állapítható meg pontosan. A jövőben előforduló kárasetekről tehát lehetőleg gyors értesítést kér. Erre a rövid katonai nyilatkozatra az elöljáróság indítványt tesz, hogy miképpen lehetne a kárfeljelentéseket meggyorsítani. Ez az indítványa a következő : A katonák részéről elkövetett mezőrendőri kihágásoknál (ha a károsult magánfél) az erdőmester a mezőőrtől átvett feljelentést azonnal két példányban kiállítja s egyiket a károsultnak, a másikat az illetékes elöljáróságunk küldi meg. Az elöljáróság soron kívül értesíti a katonai hatóságot az okozott kár nagyságírói, a végből, hogy a katonaság a mezőőr által felbecsült kár megállapítása és a kárttevő kinyomozása iránt intézkedjék. így, ha a károsult fél később adná is be feljelentését, a a katonai hatóság többé nem állhat elő azzal, hogy későn értesült az esetről, mert a vizgálatot már az elöljáró értesítése után köteles megindítani. A tiszti főügyészség az elöljáróság javaslatával szemben ellentétes álláspontra helyezkedik. Hangsúlyozza, hogy a tényleges szolgálatban álló katona a polgári hatáságok büntető jurisz dikeziója alól ki van véve s igy mezőrendőri kihágás miatt sem ítélhető el. A főváros közigazgatósági bizottsága is, több alkalommal tárgyalt hasonló eseteket s a polgárok magánjogainak megvédése végett a kormányhoz is felirt, de mindeddig eredmény nélkül. Egyelőre, mig a kérdés rendezve lesz, leghelyesebbnek véli a tiszti ügyészség, ha a kerületi elöljáróság, mint elsőfokú mezőrendőri hatóság — az 1894 ; XII. t.-cz. 108 §. alapján a büntetéssel egyidejűleg, a költségek és kártérítés érdemében határoz. Még p. dig, ha a bejelentett kárt rendes gyakorlat közben okozták — elmarasztalhatja a katonai kincstárt ; ha pedig egyes katonák okozták a kárt, azokat az elöljáróság személyesen idézze meg és marasztalja el. A III-ik kerületi elöljáróság részéről tett indítványnak törvényes alapja nincs, a gyakorlatban kivihetetlen. A fővárosi erdőmesternek a magánfelek káraihoz semmi köze. A mezőőr feljelentésére az elöljáróság, csak akkor tehet lépéseket, ha maguk a felek is tettek feljelentést. Teháh sem az erdőmester nem közvelitheti a magánfelek érdekeit az elöljáróságnál, sem az elöljáróság nem járhat közben ugyanebben a minőségben a katonai hatóságnál. Az aj korpótlékok. A főváros 1894-ben tisztviselői számára ötödéves korpótlékot biztosított. A korpótlékot azoknak a tisztviselőknek a javára rendszeresítették, kik öt éven keresztül magasabb állásba nem jutottak. A korpótlék a tisztviselők fizetésének 10 százaléka. Első ízben most vált esedékessé a rendszeresítés ulán s a tanács a számvevőség nyilvántartása alapján a napokban utalványozta először az uj ötödéves korpótlékot. A királyné szobra a Szt.-Györyy- téren. A miniszterelnök kezdeményezésére a közmunka- tanács Erzsébet királyné szobrának elhelyezésére uj tárgyalásokat kezdett a fővárossal, amelynek eredményeképp a mérnöki hivatal a következő javaslatot terjesztette a tanács elé : A királyné nagyméretű szobra, a Szt -György- tér középső részét majdnem teljesen elfoglalja. A szobornak Pest felé eső része elölt félkör alakú díszes parkot ültetnek, alacsony disznövényzettel. A teret a jelenlegi miniszterelnöki palota lebontásával 931 négyszögöllel nagyobbitják meg. Az uj miniszter- elnöki palota a 16 méterre kiszélesítendő Színház utcza, Albrecht-ut és Szt-György-téri uj telekre kerül, a hadtestparancsnokság mostani helyére. A miniszterelnöki palota czéljaira elfoglalandó terület 1 katasztrá- lis hold és 463 négyszögöl. A nagykiterjedésü épület háta mögött levő Király lépcsőt 8 ölre szélesítik ki. A sikló állomása lépcsőzetes kiképzéssel teljesen a Szt-György-tér alá kerül, úgy, hogy a tér összhangját a hegyi vasút favázas pályaháza nem fogja zavarni. Az uj hadtestp^rancsnoksági épületet a Szt- György-utcza és Bánffy-utcza határában kisajátított 1048 négyszögöl területen építik fel. Az uj palota egyik főhomlokzata a József főherczeg kertjére néz, amelytől 5 öl széles élőkért választja el. A hadtestparancsnoksági épülethez a város tulajdonából 4u2 négyszögölet kell kisajátítani. A közmunkatanács egyúttal egységesebb kapcsolatot akar a Disz tér és Szt György-tér között létesíteni. E végből szabályozni kívánja a Szt-György-ut- czát és Bástya sétányt. Az uj szabályozási terv azonban néhány egészen újonnan épült házat is érint s e miatt a mérnöki hivatal a szabályozáshoz nem járul hozzá. A Szt-György-tér szabályozásának kérdésével kapcsolatban, a mérnöki hivatalt legutóbb megtámadták, a tervek késedelmes elkészítése miatt. A hivatal a megtámadásra kijelenti, hogy a terveket, amelyek alapján a szabályozást ki kellett dolgoznia — csak január 26 án kapta s igy a késedelem vádja őt nem terheli. Budapest uj utcz3jegyzéke. A mérnöki hivatal már elkészült a főváros utczáiról és tereiről szóló jegyzék felülvizsgálatával. Az uj utczajegyzékbe 25 uj utczát vettek fel. — Ezek közül nyolez még nincs kiépítve, a többi 17 már elkészült. Ezekben összesen 376 ház van. Az uj utczák jegyzékébe egy régi is került, a meghosszabbított Váczi-utcza, mely azon a réven jutott a újak közé, hogy a meghosszabbítás következtében újra számozták benne az összes házakat. Az uj számozás a Gizella-térnél kezdődik és egészen a Vámház-térig halad. Az utcza teljes hosszán 86 házszám van. A huszonöt uj utcza közül a X. kerületben van 16, az elsőben 5, a II., V. és Vil-ikben pedig egy-egy. Az utczajegyzékbe felvették a báró Lipthay Béla-utczát, mely a Pálffy-tértől a Margit- körutig vezet, ellenben kihagyták a közmunkatanács híressé vált Tanács-utczáját. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
