Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-02-05 / 6. szám
Í9Ö0. február 5. Akkor aztán beüt az általános és végső nagy zavar, s végre megvalósuláshoz fog közeledni az a szép eszme, amelyért a vásárcsarnokokat tulajdonképpen fölállították : tudniillik, hogy a bevásárló közönséget lehetőleg ne Isten szabad ege alatt, hanem czifra, tágas és drága épületekben fosszák ki, anélkül, hogy ezért cserébe legalább tisztességes élelmi szert kap' hatna. Ez lesz a sok jó tanács és önérzetes követelés követkéz ménye. Mindenki bírál és javasol. Mindenki szakértő. A nagy lármában az illetékes faktorok nem mernek munkába fogni. Nem mernek reformokat létesíteni, mert nem tudják az igazi bajt, az égetően orvosolandó hiányokat kipuhatolni. Nem tudják, mit akar a fogyasztó közönség, mi az elárásilók, mi a nagykereskedők óhajtása. Nem tudhatják, mert a sok alaptalan lárma elnyomja a jogos panaszt. Egy kis csöndet tehát ! Ha komoly reformot akarunk. L. Zs. A törvényhatóság gyásza. A főváros törvényhatóságának múlt heti közgyűlésén jelentette be Márkus József főpolgármester, hogy a közgyűlés egyik tevékeny, általánosan tisztelt tagja maróthi Fürst Jakab nagykereskedő e hónap 25-én Nizzában meghalt. A főpolgármester mély részvéttel emlékezett meg az elhunytról s indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg a halott emlékét, a gyászoló családhoz részvét iratot intézett, a temetésen pedig küldöttséggel képviseltette magát. Maróthi Fürst Jakab halála széles körökben osztatlan részvétet keltett. Magyarország kereskedői a javakorában elhunyt tagtársukban a kereskedelmi ügy egyik legbuzgóbb elő- harczosát, a kereskedelmi érdekek önzetlen, ügybuzgó támogatóját ; a székesfőváros, a melynek igazgatásában mint képviselőtestület tagja tevékeny részt vett, érdemes polgárát, számos közhasznú és jótékonysági intézet pedig áldozatra mindenkor kész pártfogóját veszítette Az elhunyt, a ki 1836-ban Bá- torkeszin született, saját erejéből, egyedül, példás szorgalmú munkásságával s fáradhatat an tevékenységével küzdötte föl uiagát ama fényes polczra, a melyet Magyarország kereskedői osztályában elfoglalt. Szülői földbirtokosok voltak, 12 éves korában elvesztette atyját, kinek vagyonát 18í9-ben a szabadság harcz leveretése után a hazafias ügy lelkes támogatása miatt az osztrák kormány elkobozta. Özvegy anyja az időben Friedmann S. és fia budapesti nagykereskedő czégnél helyezte el, a hol már ifjú korában kitűnt rendkívüli szakértelme által és már alkalmazotti minőségében nagy tevékenységet fejtett ki az ország akkor még kezdetleges állapotban levő kereskedelmének az újabb kor igényeinek megfelelő gyökeres átalakítása érdekében. 1861-ben önállósította magát és Budapesten megalapította a Kanitz és Fürst nagykereskedő czéget, a mely csakhamar egyike lett az ország legvirágzóbb űzlettelepeinek. 1862-ben nőül vette néhai megyeri Krausz Máyer leányát, Idát, a kivel a legboldogabb házasságban élt 1873-ban különvált üzlettársától és üzletét* a melyet mindenkor személyesan vezetett, sikerült annyira fellendíteni, hogy a kézmüáru szakmában a legelsők közé emelkedett. E mellett számos irányban nagy kőzíí hasznú tevékenységet fejtett ki, mert a közügyek iránt a legna gyobb önzetlenséggel minden időben k válóan érdeklődött. Egyike volt a budapesti Kereskedelmi csarnok megalapítóinak, idejekorán meggyőződvén arról, hogy ez intézmény a hazai kereskedelem emelését hathatósan elősegíti. A kereskedőknek e díszes egyesülete az annak érdekében kifejtett üdvös tevékenységének elismeréséül 1891-ben alelnökévé is választotta. 1883- ban meg alapította a hitelezők védő-egyesület-ét, mely intézmény a kereskedők anyagi érdekeit nagy mértékben elömozditotta és alakulásától mindvégig elnöke és legszorgalmasabb támogatója volt Alapitója és elnöke volt továbbá a Kereskedelmi segitő- egycsületnck, melynek czélja a kereskedelmi alkalmazottaknak betegsége esetén való gyámolitása és melynek érdekében tevékenységet fejtett ki. Igazgatója volt a Kereskedelmi Múzeumnak, mely minőségében ernyedetleniil fáradozott a magyar kereskedelmi érdekeknek a Keleten való előmozdításában. Igazgatója volt a Belvárosi Takarékpénztár részvénytársaság nak és cenzora az Osztrák Magyar Bank-nak, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamará nak pedig választmányi tagja. Az 1896- diki millénniumi kiállítás alkalmával egyik szervezője volt a kiállítás kereskedelmi osztályának és az ezen minőségében kifejtett buzgó tevékenységéért ö felsége legmagasabb elismerésében részesítette. 1898-ban magyar nemességet kapott. Az elhunyt betegsége mar régibb keletű, de neje és hozzátartozói gondos ápolása megakadályozta eddigelé a katasztrófát, a mely a hatalmas szervezetű deli férfiút, távol szeretettjeitől oly hirtelen érte. Nagy mértékben siettette ezt legidősebb fiának és üzlettársának Imrének félévvel ezelőtt bekövetkezett elhunyta, akinek elvesztése fölötti nagy fájdalma megrendítette életerejét és tetemesen fokozta szívbaját, a mely hirtelen kioltotta nemes és munkában gazdag életét. Cselédügyi mizériák. — Levél a szerkesztőhöz. — E lapok legutóbbi számában egy figyelemreméltó czikk jelent meg, mely sok megszívlelendő javaslatot tartalmaz a cse- lédügy javítása körül, de a lényeget mégis vajmi kevéssé érintette. Kétségtelen, hogy a mai közvetítői rendszer és a cselédkönyvekben levő személyleirások általános alakja mellett a háztartó sohasem bizonyos a felől, nem e valamely rovottmultu tagot fogadott családja beléletébe. Mindazon javaslatok, melyek e bajok kiküszöbölését czé- lozzák, eléggé beválhatnak, mint praeventiv módozatok, de a lényeget az a kérdés érinli, miként lehetne a gazda és a cseléd közötti viszonyt bensőbbé, állandóbbá tenni s miképpen lehetne az egész kétségtelenül züllésnek indult cselédanyagot megjavítani, Nemcsak háztartási, de fontos, társadalmi kérdést bolygatunk meg akkor, midőn a belső családi élet osztályosaival imigyen törődünk, kiket még a régi és retrográd eszmékkel telt cselédtörvény is a háztartás tagjává avatott. Hacsak hatósági ellenőrzéstől és retorsiótól függne ezen mindenekfelett nehéz kérdés megoldása, az már régóta lekerült volna a napirendről. De midőn látjuk, hogy az újabb cselédügyi javaslatok is MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
