Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-12-31 / 50. szám
A Budapest—budafoki helyiérdekű villamos vasút téli menetrendjének megállapitása volt az a téma, mely ezt a határozott megnyilatkozást provokálta, minekutána a főváros a kereskedelmi,, kormány előző eljárása ellen valóban ildomos és respektáló hangon kifogást tett. A dolog előzménye az, hogy a kereskedelmi miniszter a Budapest—budafoki helyiérdekű vasút téli menetrendjét a főváros tanácsának meghallgatása nélkül hagyta jóvá. A főváros nem akart kázust csinálni az esetből, hanem a miniszterhez felterjesztést intézett, a melyben kijelentette, hogy a menet' end- hez utólag hozzájárul, azonban kéri, hogy a miniszter a menetrendek jóváhagyásánál ezentúl a fővárost előzetesen hallgassa meg. A miniszter a tanács felterjesztésére most kijelenti, hogy a főváros téved, ha azt hiszi, hogy a helyiérdekű vasút menetrendjének megállapításába beleszólni jogosult. A budafoki villamos vasút helyiérdekű közlekedő eszköz, s mint ilyen közvetlenül a miniszter felügyelete alá tartozik; a közigazgatási hatóságot ellenben az önként értetődő kérelmezésre, illetve j&vaslatté telre szorítkozó j )gán kívül egyéb befolyás meg nem illeti ; miért is a vasút menetrendjéhez való utólagos hozzájárulásra a főváros részéről szükség nem volt és a tanács az előzetes meghallgattatást nem igényelheti. * Az újépület telke ; vagy 2000 helyett 900 korona. A másik nézeteltérés az Újépület telkén támadt terület gondozásának költségei miatt kerekedett még pedig a változatosság kedvéért, ezúttal a főváros pénzügyi kormány között. A főváros a kormány terhére 2020 korona költséget számitott fel a terület fentartásának költségei czimén, minthogy a terület legnagyobb része a kincstár tulajdona a költségek pedig leginkább az öntözés, seprés stb. fejében merültek fel. A főváros fel- terjesztésére a pénzügyminiszter hosszadalmas leirat ban felel s hivatkozik ebben arra, hogy az Újépület területéből a budapesti kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság még 1899. évben 1L 918*20 négyszögölet közterületül lejegyzett. így tehát a kincstár tulajdonában 11532.80 négyszögölnyi terület maradt. Addig az időpontig, a mig a kormány ezt a területet tulajdonába át nem vette, az összes gondozási költségek feltétlenül a fővárost terhelik. Tény, hogy a kormány a saját területét bekerittetni elmulasztotta, mind a mellett azonban a pénzüsrvminiszter el nem 6 ismerheti a fővárosnak azt az igényét, hogv e terület gondozása czimén felmerült költségeket a kincstárra áthárítani jogosult lenne ; legkevésbbé sem hajlandó tehát a felszámított 2020 korona költséget elvállalni. Méltányosságból azonban az egész telek arányában hajlandó a be nem kerített kincstári területre eső fentartási költségeket, vagyis a kívánt 2020 ko róna helyett 993 korona 40 fillért megtéríteni, de csakis azzal a feltétellel, ha a főváros a 993 korona felvételével az Újépület területének gondozásából a kincstár ellen netán emelhető mindé -nemű követeléséről egyszer és mindenkorra lemond. A tanács most az összes iratokat a középitési ügyosztálynak adta ki abból a czélból, hogy a felszántott költségeket pontosan részletezze s különösen állapítsa meg, vájjon a 2020 koronából mennyi tisztán az öntözés költsége. A Hádor-utcza Auer-világitása. Végre kedvező megoldást nyert a Nádor-utczaiak kérelme. Sokáig húzódott a dolog, mígnem a megfelelő formát sikerült kitalálni a kérdés minden oldalról kielégítő eldöntésére Az V. kér. nádor-utezai kereskedők — mint erről annak idején hirt adtunk — közös folyamodásban arra kérték a főváros tanácsát, hogy a Nádor- utcza lámpáit „ Auer“-égőkkel lássa el. A főváros azonban már előzőle" elhatározta, hogy az „ Auer“-világitást a Nádor-utczában csak 1902-ben rendezteti be. A kereskedők erre kijelentették, hogy hajlandók az uj világítással járó költségkülönbözetet megtéríteni, csakhogy az „Au r“-világítást már most megkaphassák. A tanács azonban evvel nem elégedett meg, hanem azt követelte, hogy a kereskedők biztosítsák a költségmegtéritést, necsak 1902-ig, hanem mindaddig, a mig a főváros az „Auer“ égőket fel nem szerelteti. A tanács ugyanis nem tudhatja előre azt, hogy a kormány a megállapított világítási programmot jóváhagyja-e, vagy pedig másrészről annak betartása elé akadályok nem fognak-e gördülni. A kereskedők a bizonytalan időre szóló kötelezettséget nem vállalták el, hanem e helyett most beterjesztették a tanácshoz az „osztr. magyar légszesz társulat“ kötelező nyilatkozatát, a mely szerint a társaság kijelenti, hogy hajlandó a folyamodó kereskedők költségén a Nádor- utczában lévő 24 drb közlámpát „Auer“-égőkkel ellátni és a mennyiben a kereskedők 1902-től kezdve a költségeket tovább viselni hajlandök nem lennének, 1900. deczember 81. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
