Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-12-03 / 46. szám
esetleg felesleges, vagy legalább egyelőre kivihetetlen részletek eliminálása után megmaradó magvában alapjául szolgáljanak további megbeszéléseinknek. Lord Albert munkája — talán épen mert kisebb méretű és a felkarolt kérdésekkel csupán felszínesen foglalkozik, — csak bizonyos szükebb körben vált ezúttal ismeretessé, s ez a körülmény csak egy okkal több arra, hogy a benne felhalmozott becses anyagot szélesebb terrénumon ismertessük. Buda fejlesztésének programmja Lord Albert szerint főbb vonásaiban a következő: Szomorú tény : Budapest két város, nem egy. Az Ofen" Pesth-tel csufolkodó bécsieknek annyiban mindenesetre igazuk van, bogy a két part, ha nem is Ofen és Pest, de külön Duda városa és külön Pest városa maradt az egyesítés óta is. Lehetetlen nem látni, hogy az egységes közigazgatás daczára gazdaságilag, kulturálisan, általában nagyvárosias fejlődés tekintetében mily éles különbségek választják el a két részt, még pedig tagadhatatlanul Buda hátrányára. Félmillió ember érzi a pesti oldal lakásmizériáját. Ezek mind szomorú vágyódással tekintenek az egészséges, gyönyörű fekvésű, de elhanyagolt, többnyire lakatlan budai hegycsoport felé. Emitt pedig másfélszázezer lakos nélkühlzi a könnyű bevásárlás kényelmét üzletek, vásárcsarnokok híján. Pesten pcmpás és olcsó a villamos közlekedés. De a mint Budára akar innen valaki átmenni, drága és sok technika; hiányossággal akadályozott utazást kell tennie. Pesten még a kültelkek fele is palotasorok épülnek. Budin pedig a király1 vár fényével bántó ellentétet képez a Krisztinaváros es a Tabán sok kivénhedt viskójának rendezetlen csoportja. Kulturális intézmények sorában — a főváros sok anyag1 visszonyait ismerve — csak azokról akarok szólani, a melyek létesitése közvetlen szükséget képez, s a halogatás a közművelődési állapotoknak egyenesen viszzahanyatlását jelenti. Mert iskolák dolgában, például, lépést kell tartani, ha nem egyébbel, legalább a népesség szaporodásával. A felsőbb tudományos oktatásra vagy szakiskolai kiképzésre Budán egyetlen intézet sincs. A kor jelszava az iparfejlesztése. Budán nincs ipariskola. A főváros egyetlenegy, Pesten levő ipari szakiskolája csak kis részét tudja befogadni a jelentkezőknek. Ez a körülmény amúgy is szükségessé teszi uj intézet alapitását ; Buda elhanyagoltsága pedig nem enged habozást abban, hogy azt a jobb parton, legczélsz^rübben a Buda magvát képező Krisztinavárosba vagy Tabánba kell helyezni. A műegyetem felépitésétől a Kelenföld és Lágymányos környéke vár erős föllendülést. Elkészült a Ferencz József-hid nagy áldozattal. Budai hidfőjének közvetlen szomszédságában meg is vásárolt a 27.000 öl telket a műegyetem czéljaira. Itt tehát diákváros lesz előbb-utóbb. A technikának több szakosztálya most pesti bérházakban nyomorog. A boulevard-élet zaja zavarja az előadások nyugalmát, a sötét rajztermek kínossá teszik a te hnikusok munkáját. Hányszor látni nappal 1900. deczembeK 3. *s a műegyetem bérelt házainak ablaksorait belülről lámpafénytől világítva. Ott az ifjú műszaki generáczió szeme sorvad naphosszant a gázláng mellett való rajzolgatás miatt. Még ha a jobb part fejlesztését nem is méltányolja valaki kellően, magának a műegyetemnek érdeke ép oly hangosan követeli az uj építkezések sürgős végrehajtását, mint a mily helyesnek fogadta el a Budára való visszatelepítés eszméjét. Még a vidéki városoknak is ambicziója, hogy a színművészeinek állandó épületet emeljenek s benne állandó társulat működjék. Budán ma sincs állandó színház, a mikor Pesten sorra minden városrész követel s kap is színháza1-. Most kénytelen a budai valóságos utazásra vállalkozni, ha színpadi művészetet akar látni. Népgyüléseket tartottak mir Budán a színház-ügyben. Telek is van rá kitűnő a főváros tulajdonában : a Horvá h-kert, a Krisztinaváros legforgalmasabb helyén, a hol most egy fabódéban tanyázik a nyári múzsa. A fővárosnak és az államnak egyaránt feladata, hojy Buda társadalmának e kulturális intézményt mielőbb megteremtse. Ipar és kereskedelem, tehát a modern nagyváros gazdasági életének legfőbb tényezői csak akkor fognak Budán igazi jeudületet nyerni, ha a Lágymányoson kereskedelmi kikötő épül. Sokszor hangoztatták ezt már mérvadó körökben s tudtommal a kormány kebelében is kedvező fogadtatásra talált ez az es'.me. Maga Darányi miuiszter foglalkoztatja műszaki osztályát az immár égetővé vált kikö.őépitésnek ezzel a megoldásával. A fennálló helyzet maga utal erre. A hetvenes években végrehajtott dunaszabályozási műveletek folytán egy nagy vizmedencze lett a folyam szétterjengő vizéből kihasítva a Gellérthegy déli lábától az összekötő vasúti hidig és azon túl is. Ez a Lágymányos vizmedonezéje, a mely kellő kiterjedésénél és Budapest forga'mi középpontjaihoz való közelségénél fogva önként kínálkozik egy kereskedelmi kikötő czéljaira. Nemcsak az szól mellette, hogy aránylag legkissebb költséggel, 16—20 millió koronával teremthetjük meg azt a kikötőt és raktározó teret, mely a magyar főváros — sajnos — nem túlságos élénk vizi közlekedését és forgalmát kielégíti; hanem az is, hogy ipartelepek fölállítására megfelelő kiterjedésű szabad és sik terület, továbbá a Kelenföldön egy tetszés szerint fejleszthető pályaudvar áll a közvetlen szomszédságában. így a természetes és gyors fejlődésnek feltételei már meg vannak adva, szemben Szzal a fölmerüU és bizonyos oldalról felkarolásra talált másik tervvel, a mely száz millió k róna költséggel, ennélfogva az ügy halogatásával a fővárostól távol, a Csepelszigeten akar a mi visszonyainkhoz képest pazarlóan nagy kereskedelmi kikötőt építeni. Már az is mellette szól a kikötőnek s azzal kapcsolatosan a budapesti gyár városnak a Lágymányos külső részein való megteremtésére, a mit föntebb az egyes részek arányos fejlesztéséről mondtam. — Jobban még Budának sem volt egyetlenegy pontja elhanyagol a, mint ez a szép, egészséges levegőjű, hegyek lábánál fekvő sik vidék A második kerület ha nem is ipari központtá, de legalább számos középület székhelyévé tette az állam gondoskodás. Helyesnek is talá'juk, hogy az a vidék, 9 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
