Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-12-03 / 46. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. deczember 'Sa mely nagyszabású ipari telep létesitesére teret nem is igen nyújt, legalább ezen az utón jusson bele elhanyagolt állapotából a fejlődésnek abba a menetébe, a melyen a pesti oldal már régóta rohamlépésekben siet előre. De viszont az első kerület egy részének ipari és kereskedelmi negyeddé varázslása úgyszólván az egyedüli feltétele annak, hogy Budán a teljes pangásban levő üzletélet virágzásnak induljon és Pesttel mielőbb diadalmasan lépést tarthasson.

Csakhogy ennek az aktiv fejlesztési munkának is mindig kerékkötője lesz az a sajnálatos adó, a mivel az állami hidak e két part közti forgalmat megterheli. Lehetetlen élénk közlekedést képzelni addig Pest és Buda között, a mig egyszerű bérkocsi 49 fillért, teherkocsi pedig menet-jövet 1 koronát fizet hidvám gyanánt. Ez oly aránytalan megdrágítása a helyi forgalomnak, a mely budai embernek a kocsitartást s az üzleti for galmat úgyszólván lehetetlenné teszi s Buda és Pest teljes

összeforradásának nagy gátat vet. így hidvámot nem ismernek

külföldön, sem Párisban, sem Londonban, sem Manheimban, a hol pedig a hidak az óriási forgalom lebonyolítására tuczat- számra kötik össze a folyó két partját.

Városrendezési szempontból szólna hozzá Buda fejleszté séhez, nem tudom eléggé hangsúlyozni, mily nagy jelentősége van a budai belső körút szabályozásának és kiépítésének. Ez az útvonal a Margithidtól kiindulva, Margit-köruton, Krisztna- köruton és az Atilla-köruton áthaladva a Gellérthegy dunapart1 tövénél tér vissza a Ferencz József-hidon Pesthez. Ez önmagának záródóvá teszi a nagykörúti vonalat, mely Pestnek már

évtizedek óta fő forgalmi erévé fejlődött. Ez a teljes körút

fogja Budát Pesttel a legegységesebb közlekedési és forgalmi útvonallal egybefüzni, s a városfejlődés menetét egy zárt gyűrű menetére terelni.

Ezen körút mentén ha’adva, lássuk a részleteket, a me Iyek elé Buda fejlődése néz s a melyeknek végrehajtása valóban kötelesség, elmulasztása bűn a rendezés észszerüsége ellen.

Ott az egyik legégetőbb kérdés, a Vérmező megváltása» befásitása, partozása, részben való tervszerű beépítése. Bégóta sürgeti azon környék nem kis számú lakossága, hogy ezeket a munkálatokat hajtsák végre. A főváros tárgyalt is e dologban már többször a katonai kincstárral, s csak a túlzó követeléseken múlt, hogy eddig az áldozatot meghozni nem lehetett. Mindamellett ez a kérdés pillanatig sem kerülhet le a napiB rendről, mert a Vérmező mai puszta, kopár állapotában nemcsak azon városrész rendszeres fejlődésének állja útját, hanem a gyakorlatozás, kora hajnali sortüzelés zaja a lakók nyugalmá zavarja, a fölveri por a levegőt fertőzíeti meg. Sürgős kötelessége tehát az illetékes köröknek, a város vezetőségének s a közgyűlésnek is, hogy a kisajátítás és városszerü rendezés ügyét mielőbb a döntő stádiumába tereljék.

Tovább haladva a körút mentén, a rendezetlen Tabán s a beépítetlen Naphegy az, a mi a szemünkbe ötlik. Ez a hegy reátekint a királyi palotára ; ez a falusias elhanyagolt városrész, melynek egyetlen modern háza a Közmunkák Tanácsának paloti ja, legközelebb összeköttetésbe jut a pazar" fényű uj belvárossal az Eskütéri-liid építése által. Micsoda

aránytalanság a Várpalota remek épülettömege, s a Naphegy néhány árván álló villája, kopár oldala közt. Micsoda szánalmas ellentét a Hadnagy-utcza, Aranykakas-utcza és Kosuth Lajos ulcza közölt. A Naphegyre a legszebb villanegyednek kell épülnie, a Tabánból modern városrésznek kell lennie. Nem maradhat mai rendezetlen állapotában, viskóból összealkotva, a mikor a fény és élet kellő közepébe jut. Mellette az udvar zaja, csillogása, élénk kocsijárása; az uj hídon át előbb-utóbb villamos köli össze Pest szivével, mert a villamos kérdését, bár most elodázták, a közeledés parancsoló szüksége előbb-utóbb meg valósulásra fogja hozni. Itt tehát gyorsan kell cselekedni, hogy annyira, a mennyire csak lehet'égés, már is elsimuljon az ellentét, mire a király palotája megnépesül, a hid átadatik a forgalomnak. Ha mód van rá, középitkezéseket kell ott végezni- de főkép a maganépitkezést kell elősegíteni azokkal a kedvez ményekkel, a melyeket a főváros Pesten sokhelyt még a külső részeknek is megad. Ilyenek a jó utak építése, jó világítás, vízvezeték, csatornázás, de főleg a budai belső kőrúton a har- minezéves adómentesség megadása.

Soha annyi jó és rósz idea nem született városrendezésünk egyes fázisaiban, mint u Gellérthegy dolgában. A mióta a sokat emlegetett erődjelleg megszűnt rajta, s katonák helyet huszonhárom békés rendőrcsalád kap benne lakást, mindenféle józan és kalandos terv szerint akarják a főváros természeti szépségeinek központjává avatni.

Impozáns sziklatömegeivel, szabadon álló homlokfalával

és gyönyörű kilátást nyújtó felső plateaujával a természet kétségtelenül nem fösvényen ruházta ki erre a föladatra. Budapest újabb fejlődése során kétségtelen, hogy alig egy-két évtized múlva a Gellérthegy benne lesz a város kellő közepén, aljában mindenütt, a Tabánban, a Nénietvölgvben s a Lágymányoson ép ügy város fog épülni, mint a hogy szembenéz vele már most is a Duna túlsó partján.

A Gellérthegyet tehát terv szerint és műszaki alkotásokkal bele kell foglalni a főváros aeszthelikai képének egységébe, de úgy, hogy ez ki ne vetkőztesse őseredetü szépségének, fenségesen domináló erejének, szóval természetes jellegének becséből. A csiszolatlan gyémántot is csillogóbbá teszi a csiszo- ás, de gyémántnak hagyja meg.

Elsősorban tehát azt a csodás szépségű kilátást kell könnyen hozzáférhetővé tenni, a mit a Gellérthegy koronája Budapest legtávo'abbi részeire is, egész a környező dombok lánczolatáig szemben és szabadon biztosit, mint bármely más emelkedett pontja a fővárosnak. S.klót kell rája vezetni, más oldalról az eskü-téri hid budai fejétől kényelmes és jól megépített szerpentin utón kell a Belvárossal minél rövidebb utón összekötni.

Mindezeknek a végrehajtása talán nem is messze idő munkája lesz. Legközelebb Széli Kál mán miniszterelnök egyenes kezdőlépésére — végre-valahára — megalakul a város- rendezési bizottság. Ennek egyik legszebb feladatát fogja képezni, hogy Buda rendezését gyors megvalósulás stádiumába terelje. És azt hiszem, hogy azok az általánosabb jelentőségű elvek, amiket itt Buda jövő k épéről megrajzQlni igyekeztem, miodenféle józan városrendezési tervben érv én v" suin' rognak,