Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-11-19 / 44. szám

1900. november 19. MAGYAR SZEKESFOVÁROS

város a bol a szegények ellátásáról gondoskodva van, ki lesz téve az idegen szegények és csavargók betódulásának, kik származási és illetőségű viszonyaik eltagadása s a hatóság félrevezetése által, illetőségi községük kinyomozását és hazaszállitásuk meghiúsítják és kik e miatt a főváros terhére esnek, mint a me lynek területén kolduláson vagy csavargáson érettek.

E czimen a főváros pénztára, sajnos, igen nagy mértékben van igénybe véve, mert az idegen proletáriátus, "a foglalkozás datai szerint is, nagy mértékben van képviselve és annak apasztásában a rendőrség tevékenysége, megfelelő repressiv hatású eszközök hiányában, (minők a kényszermunkaházak) megfelelő sikert, minden buzgósága mellett sem képes fölmutatni,

Minthogy továbbá azon megyék és községek, melyekben a községi törvény azon intézkedése, mely szerint a községek, ha szegényeik ellátása csak a lakosok rendkívül súlyos terhelteté- sével volna eszközölhető, kivételesen a saját törvényhatóságának s ha ez nem bírná, az államnak segélyét vehetik igénybe gyakorlati alkalmazást is nyerjen s hogy úgy a törvényhatósági mint az állami segély esetei, határozottan körülirassanak, és úgy a törvényhatóságok, mint a belügyminisztérium költségvetései megfelelő dotáczióval látassék el a szegényügyi kiadásokra nézve is, hogy ily módon megszűntethető legyen azon tarthatatlan állapot, mely szerint az egyes szegény megyék minők Turócz, Liptó, Árva stb. évről-évre szaporodó betegápolási árva, lelencz és szegényellátási tartozás mellett" fiizetésképtelen állapotban vezessék adminisztracziójukat.

Ezenkívül a szegényügy országos rendezésének keretébe tartozik s igy állami feladatot képez a kiskorúak számára a javitóházak felállítása és a kényszermunka behozatala.

Ehhez képest felterjesztés volna intézendő a kormányhoz az iránt:

1. hogy az elzüllött vagy büntetett előéletű kiskorúak számára a javítóintézetek száma szaporittassék, és egy ily javítóintézet Budapesten felállittassék ;

2. hogy intézkedés tétessék an a nézve, hogy a kényszer- munka törvényesen behozatván a megrögzött csavargók, a koldulást iparszerüen folytatók és egyáltalán a munkakerülők kényszermunkára szorittassanak. Ehhez képest megfelelő számú kényszermunkaházak volnának felállitandók.

Ezenkívül tekintettel azon körülményre, hogy Magyarországon külföldi munkások nagy számban tartózkodnak és a segélyezés szüksége ezekre nézve gyakran nemcsak beáll, de a fővárosra nézve az előlegezett segélyek nagy része nem térül meg, kell, hogy ezen országok kormányaival ezen költségek megtérítése államszerződésiíeg biztosíttassák, vége vettessék azon köz jogilag tarthatatlan állapotnak, hogy a magyar hatóságoknál osztrák alattvalók részére nyújtott segélyösszegek megtérítése végett külföldi hatóságok előtt, az ottani törvények, rendeletek és közig, bírósági döntvények alapján, felekként perelniük teli ; a mi annál sérelmesebb, mivel Magyarországon a szegényügy országosan rendezve nem lévén, a külföldi hatóságok hasonló természetű követeléseikre nézve ily méltánytalan helyzetbe nem juthatnak s a károsodás, előforduló esetekben egyoldalulag csak a fővárost és a magyarországi községeket ér.

Ily irányban is felterjesztés volna intézendő a kormányhoz.

Feltétlenül szükségesnek tartom ez intézkedéseket azért, mert a főváros közjótékonysági adminisztracziójának ma sem az a baja, mintha a székesfőváros saját szegényeiről nem tudna megfelelően gondoskodni, hanom az, hogy a falai közé mindenünnen korlátozás nélküi beözönlő tömegek nyomában járó pauperizmus ellen egymagában nem képes olyan erővel védekezni, a minővel védekezhetnék, ha országszerte rendezett közrendészeti viszonyokkal és az államhatalom idetartartozó kész intézményeivel találkoznék.

Nem mulaszthatom el itt kifejezést adni annak, hogy az ily irányú intézkedések megtételét nem első ízben hozom javaslatba s a főváros részéről meg is kerestetett annak idején a magas kormány a szegényügy országos rendezése iránt, sajnos azonban, hogy a főváros lépései eredményre akkor nem vezettek.

Nem kétlem azonban, hogy a mostani változott viszonyok mellett az állam sem fog elzárkózni az őt illető feladatok teljesítése elől.

Végül szólnom kell az önkéntes dologházakról, vagyis a munkanélkülieket foglalkoztató műhelyekről. Egyik kerületben 'étesült is egy ilyen s a tanács fel is hívta az összes kerület elöljáróságokat, hogy ilyenek felállítása iránt intézkedjenek.

Az elöljáróságok legnagyobb része azt jelentette, hogy a z ilyen műhelyek felállítása egyrészt nehézségekbe ütközik, s egyelőre nem is tartja indokoltnak, hogy ilyenek — legalább minden kerületben — felállittassanak, s bevárandó volna, hogy az egyik kerületben felállított ilyen foglalkoztató műhely működése mily eredményre vezet.

A tanácsos tehát végül azt javasolja, hogy a tanács a kérdés tanulmányozását bízza újból a közjótékonysági ügyosztályra, s kívánjon ettől újabb értesítést.

Az iparhatósági megbízottak választása.

A főváros tanácsa már évek óta mindent elkövet, hogy az iparhatósági megbízottak intézményét minél életképesebbé tegye, ez a törekvés azonban eddigelé csak mérsékelt sikerrel járt. Bár a kereske- kedelmi kormány igen szépen körvonalazta már több ízben az intézmény hivatását és fontos létjogosultságát, azonban a kereskedők és iparosok az iparhatósági megbízottak dolgával mit sem törődtek, a választás iránt senki sem érdeklődött, s maguk a megbízottak is nagyrészt csak üres czimnek tekintették tisztüket.

Az iparhatósági megbízottakat évről-évre szokták újra választani. Ez a választás az év végén történik meg.

FŐczélja annak, hogy ily korán történt intézkedés abban keresendő, hogy a tanács módot akart