Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-11-19 / 44. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. november 19. nyújtani, hogy a iparosok és kereskedők saját jól felfogott érdekükben a választásra készülhessenek s a választás iránt érdeklődést tanúsítsanak. A fővárosi tanács az előző évektől eltérőleg, az iparos körök érdekeit szem előtt tartva, már most intézkedett a jövő évben működendő iparharhatósági megbízottak választása tekintetében. A választást decz. 23. napjára tűzték ki, s reggel 8-tól esti 6 óráig az egyes kér. elöljáróságoknál lehet a szavazatokat leadni. A tanács a kereskedelmi és iparkamarához egyidejűleg megkeresést intézett s ebben külön felkérte, hogy a kamara által kiküldendő bizalmu férfiakat figyelmeztesse, hogy a választásokon tényleg jelenjenek is meg, a mit eddigelé rendszerint nem tettek meg. Különös helyzetben van a hatóság az iparhatósági megbizottakkal szemben. Mindenki egyetért abban, hogy a megbízottak intézménye fontos iparüző tényező, melynek főhivatása az iparhatóság és közönség között a közvetítő szerepet játszani. A megbízottak feladata csaknem tisztán gyakorlati értékű, mégis nem beszélnek róluk másként, mint frázisokban, a melynek veleje meg nem valósult soha. — Ez sajnos, igy van, oka azonban legkevésbbé sem a hatóságban rejlik, hanem elsősorban és kizárólag az érdekelt iparos és kereskedő körök bámulatos közömbösségében. — Mikor csak szóbeszéd kell, akkor nagy a lárma, készülődés és hullámzás, hanem a mint a legkisebb komoly tettről van szó, akkor megszűnik minden igyekezet és akarat s a hangos készülők eloszlottak mint a benzin. Nem kell többet felemlíteni ehhez, minthogy a miképen már mondottuk magára a választásra a kereskedelmi és iparkamara kijelölte bizalmi férfiak nem mentek el. A szavazásoknál alig vesz részt néhány iparos és kereskedő. Természetes, hogy maguk a megbízottak sem veszik komolyan ezek után a feladatukat, s vagy nem tudnak, vagy nem akarnak hivatásuknak megfelelni. Tisztelet a kivételeknek, de általánosságban igy van. Sőt más oldalról az a baj is gyakori, hogy a megbízottak a tevékenységbe belemerülve olyan szélsőségig mentek el, hogy a saját valódi hatáskörüket túllépték s már-már arra törtettek, hogy az iparhatóság hatáskörét nyirbálják meg a saját javukra. Ez azonban éppen olyan hiba, mint a közömbösség. Kíváncsian várjuk, hogy mi lesz az iparhatósági megbízottak dolgával most, hogy megint váló pontra ért. — A tanács megtette a mit tehetett. Jó előre gondoskdott a legnagyobb figyelemmel és előzékenységgel a választások előkészítésén. Teljes elismerés illette érette. Most már azután az iparosokon és kereskedőkön a sor. Hiszen ő érettük, az ő érdekükben van az egész intézmény. Ne ejtsék el önmaguk, ha fentartását akarják, s kifejlődését óhajtják, holott az épen mostanában már az egész intézmény megszüntetését rebesgetik, még pedig nagyon is illetékes helyen. Munkásházak a Vérhalom dűlőben. A „budai munkások házépítő szövetkezete“ már régebben arra kérte a fővárost, hogy engedje meg, hogy a Vérhalom dűlőben 120—160 négyszögöles telkeken mintegy 400 családi házat építhessen. A mérnöki hivatal az engedély megadását javasolta a tanácsnak, azt óhajtotta azonban, hogy ne csak a régi, hanem az áthaladó uj utakat is teljesen kiépíttessék, vízvezetékkel, csatornázással lássák el, még pedig a munkás szövetkezet költségén. Ezenkívül kötelezte a főváros magát a szövetkezetei arra is, hogy a templomról, piaczról, gondoskodjék nemkülömben pedig 2500 négyszögölnyi területet iskola és más közművelődési czélokra biztosítson. Az uj munkástelep telkeinek csak egyharmadrészét lehet beépíttetni, a többit kert czéljára kell felhasználni ; valamennyi épület előtt öt méteres előkerteket kell alakítani, s az épületek csak földszintesek, vagy legfeljebb egy emelet magasságúak lehetnek. Ezek voltak a mérnöki hivatal javasolta feltételek. A középitési bizottság azonban még ilyen szigorú feltételek alatt sem tartotta előnyösnek az uj munkástelep létesítését, s igy javaslatára a főváros kérelmező szövetkezetét elutasította. A „budai munkások házépítő szövetkezete“ a zonban nem nyugodott meg az elutasító határozatban, s kérelmét most azzal újította meg, hogy kész a felsorolt feltételek teljesítését a főváros számára telekkönyviig is biztosíttatni, csak a telek megalakulása elé több akadályt ne gördítsenek. A tanács a megújított kérelmet megint a mérnöki hivatalnak adta ki, mely első javaslatához híven ezúttal is az építési engedetem megadását javasolja, anynyival is inkább, mivel a főváros érdekeit a folyamodó szövetkezet most már feltétlenül biztosítani is hajlandó.
