Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-09-17 / 35. szám

1900.szeptember 17. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS hágás elkövetését maga is megerősíti — marasztaló szokott lenni. Az ilyen Ítéleteket azonban a kereskedelmi mi­niszter sorra feloldja s a kezelőtiszt jelentését a fél tagadásával szemben — bizonyítéknak el nem fo­gadja. A legutóbbi napokban egész sereg ilyen feloldó ítélet érkezett a minisztertől a városházára, a hol ért­hető konsternácziót keltett. Abban az esetben ugyanis, ha a kezelőtiszt je­lentését a bizonyító erjétöl megfosztják, a legkisebb ldhágási ügyeket is mindenféle tanúvallomások meg­hallgatása után lehet csak elintézni, a mi rengeteg idő — és munkapazarlást jelent A tanácsnak, mely a harmadfokú Ítéletet az elsőfokú hatósághoz csupán közvetíti, nem igen áll módjában a miniszter eljárását szóvá tenni, — a mint hírlik azonban a kerületi elöl­járók legközelebbi értekezletén fog felszólalás történni az ügymenet ilyen módon való megzavarásának meg­szüntetése érdekében. A Szent-Gellérthegy gondozása. A „Fővárosi egyesület“ arra kérte a tanácsot, hogy a Ferencz József-hidról a Szent-Gellérthegyre vezető utat építtesse ki, az összes környékbeli hegyi utakat helyezze jókarba, az utak fásításáról gzndoskodjék és közkutakat, illemhelyeket állíttas­son fel. A tanács a kérelemre most a következőket válaszolta : A Ferencz-József hídról n Szent-Gellérthegyre felvezető utat ez idősz'.rint nem lehet kiépíteni, mivel a szükséges terü­letek nem állanak rendelkezésre. A Gellérthegyen levő kiépite t makadam utakat az I. kér" sojljáróság a 3ndelkezésére álló hitelösszeg keretén belül rend- azeresen gondozza. A Gellérthegy általános szabályozási terve még nincs megállapítva és igy a pihenőhelyekkel ellátott gyalogfeljárókat és kocs utakat egyelőre még nem lehet létesíteni. Egyébként is azonban a Gelkrthegyre ez idő szerint jó állapotban levő hegyi ul vezet fel, a Tabán felöl felvezető Sáncz-utczát pedig már a közel jövőben rendezik és a czitadelláboz vezető katonai műutat összeköttetésbe fogják hozni, — végre az e^kütéri hid felöl levő feljárót az eskütéri hid budai feljárójával kapcsolatosan a fővá­rosi közmunkák tanácsa fogja létesíteni. A fásításról azt mondja a tanács, hogy azok a gellért­hegyi utak, melyeket már eddig is kiépítettek, fásitva is van­nak, a többieket pedig csak akkor fásithatják be, hogy ha már ki tesznek építve. Legérdekesebb a tanács határozatának a „gellérthegyi rondó“ rendezésére vonatkozó lésze. A „Fővárosi egyesület“ ugyanis a „gellérthegyi rondó“ tel­jes rendezését is sürge.te a tanácsnál. A tanács erre azt feleli, hogy a szükséges intézkedéseket nem teheti meg egyszerűen azért, mert az egyesület nem jelölte meg közelebbről, ho^y milyen helyet ért a „rondó“ elnevezés alatt, s így a tanáes nem tu’jn, bog/ tulajdonképen mit libán reniöztelni az egyesület------------A? Vi zszüke a temetőben. A főváros X. kerületbeli köztemetőjében kiapad­tak a kutak, s a temető jóformán egészen viz nélkül maradt. A vízhiány oka, hogy a temető környékén levő gyárak az üzemükhöz szükséges vízmennyiséget csak olyan módon szerezhetik meg, hogy kútjaikat folytonosan mélyítik. A mély kutak medenezéi a fővá­rosi kutak vizét átszivják, s igy a temető-kutak vize csaknem elapadt, :— A vízhiány miatt a temetőben a gyepező és öntöző munkákat nem lehet végrehajtani, ami nagy veszedelmet jelent már csak azért is, mert a fővárosnak ezekből a munkálatokból tetemes jöve­delme szokott származni. — Ugyancsak nagy vízhiány mutatkozik a kerepesi úti temetőben is, — bár itt a vízhiány oka egyéb — más körülményekben rejlik. A köztemető-igazgatóság előterjesztése a vízhiány kérdését a köztemetői együttes bizottság vette tárgya­lás alá s a bizottság javaslata alapján felhívta a ta­nács a középitési ügyosztályt, hogy a vízvezetéknek a X. kér., köztemetőig leendő meghosszabbítása ügyében folyamatban levő tárgyalások befejezését siettesse. Ad­dig is azonban, mig a vízvezetéket a temetőig kitér jeszthetik, a temetöi-kutak medenezéit mélyítik meg, hogy több vízhez juthassanak. A kerepesi-uti temetőben már van vízvezeték, ott tehát úgy segítenek a tapasztalható vízhiányon, hogy a vízvezetéket a temető egész területere kiter­jesztik. A tanács a költségek fedezetére a költségvetés­ben a temetői vízvezetékek kiterjesztése czimén fel­vett 19164 korona 72 fillért, — a kutak mélyítésének költségeire pedig az „uj kutak létesítése“ czimén fel­vett 18000 koronát jelölt ki. A mérnöki hivatalban már gőzerővel dolgoznak a szükséges műszaki tervek elkészítésén, mert a ta­nács a munkálatokat haladéktalanul el akarja készít­tetni. Az első közgyűlés. A főváros törvényhatósági bizottsága szeptember hónap 19-én, szerdán délután 4 órakor tartja a nyári n ünet után első érdemleges közgyűlését. A közgyűlés napirendjére 109. mondd egyszázkilencz különböző ügyet tűztek ki. Törvény értelmében Héhányat közü­lök a közgyűlés előtt három nappal már a nyilvános­ságra hoztak. Ezek csaknem kizárólag bérleti ügyek. A komoly munka tehát megkezdődik. Az első közgyűlés napirendjét azonban elég elmésen úgy álla­pították meg, hogy az igazi munkához mintegy izeli tőül szolgáljon, s ne vegye túlságosan igénybe a bi­zonyára még eléggé nyárias hangulatú közgyűlés figyelmét, mert a munkaanyag inkább tömegével im­ponál. A tárgyak minősége azonban még nem egészen elsőrangú. Egyébként azonban a legközelebbi törvényható­sági bizottsági ülés napirendjére kitűzött ügyek nem is épen a legkisebb fontosságúak. A legkisebbre tar­tott részüket a bérleti ügyeket sem lehet kicsinyelni. A fővárosnak jelentős érdeke, hogy ingatlan tulaj­donait kedvező feltételek mellett adhassa bérbe. — A bérletek számottevő bevételei forrást képviselnek és a legkevesebb kívánság az, hogy a főváros a bérletek kiadásánál a költségelőirányzatban megha­tározott mértéket elérhesse. Eredménynek azonban ez még igen sovány. — Viszont azonban, ha a

Next

/
Oldalképek
Tartalom