Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-09-17 / 35. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. szeptember 17.

ér-szelvény nélkül érvénytelen. A szelvényt csak a kalauz tépheti le, s az kivána'ra az ellenőrnek átadandó.

másik oldaláról tekintjük a dolgot, nem lehet deke a fővárosnak, hogy polgáraival szemben bizo nyos mértékig a megérdemelt méltányosságot ne éreztesse. Ennél a jó indulatnál és méltányosságnál van pedig az a bizonyos sarkpont, a hol a legkönyeb- ben és leginkább ellenőrizhetetlenül előtérbe léphet a protekczió, a meg nem érdemelt támogatás és az a jóindulat, mely nem az erkölcsi igazságban, hanem a közös érdekek szorosan összefüződő lánczolatában leli magyarázatát

A közbérletek ügyének elintézése tehát nem ki- csinylendő fontosságú kérdés, sőt annyira kényes, hogy épen ezért különös figyelmet és meggondolást követel meg.

A tanács, mely az ilyen kérdésekben általán a kívánatos körültekintéssel szokott eljárni, ezúttal is jól előkészített javaslatokkal járul a közgyűlés elé. Egyáltalán nincs okunk tartani tőle, hogy a törvény- hatósági bizottság szintén nem találná meg az igaz utat, mely czélhoz vezet. S ebben a tudatban csak szívesen üdvözölhetjük — újabb akczióba léptekor — azt a tekintélyre és számra egyaránt hatalmas testületet, melynek a magyar székesfőváros kormányzásának kiváló feladata jutott szerencsés osztályrészéül.

Az uj munka cziklust megnyitó első közgyűlésnek előre kiadott hivatalos napirendje, mely az előre kitűzött tárgyakat foglalja magában a következő :

1. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés az V. kér., Lipót körúton 1130 és 1140. hrsz a. fekvő telkek eladása czéljából tartott árverés eredményéről.

2. A tanács előterjesztése : Radvánszky és társa czég ajánlatára a soroksári Duna ág részbeni kibér lése iránt;

3. Niklesz János kérvényére, az Erzsébetkirályné- ut 1959—1961—1962—1963. a—c. 8. hrszámu teleknek bérbeadása iránt;

4. Szukupp József kérvényére, az I. kér., Fehér- sas-tér 1. sz. ház bérbeadása iránt;

5. . z I. kér., Fehérsas-tér 2. sz. ház bérbeadása ügyében ;

6. A IX. kér., Ipar-utcza 9531. hrsz. alatt fekvő telkek bérbeadása iránt;

7. Nest Ede I , , . , , . . ,

8. Bernfeld Mór kérvényére, helyiség

9. Wurglits Antal | bérbeadása iránt.

10. Egyéb ügyek.

U] bérletjegy a villamos kocsikon.

A villamos közúti társulat igazgatósága szept. 1-től kez- dödöleg uj bérletjegyet bocsájtott ki, mely az eddigi csereje^ye- ket helyettesíti.

Az uj jegyek használatával megegyszerüsitette az igazgatóság a kalauzok dolgát. Uganis eddig a kalauz a cseiejegyet elhelyezte a táskájában s u;yan úgy a jegykőnyvecskéjéből jegyet adott az utasnak, mintha ezt pénz ellenében tette volna. Most a bérleti jegy szelvénynyel bir, melyet a kalauz egyszerűen leszakít és elteszi, a jegyet magát pedig visszaadja az utasnak. így a kalauz eljárása kétségtelenül egyszerűbbé vált.

Az uj jegy erős papírból készült s valamivel hosszabb az eddiginél, a mi az utazóra nézve némileg kényelmetlen, mígnem meg van az az előnyös oldola, hogy könnyen nem veszíthető el. A jegy mint eddig is volt, másra át nem ruházható és

Szeptember el ején az iga-gatóság már csak az ujmó ti jegyeket adta ki, a közönség birtokában levő régi c;erejegyek azonban egyelőre még nem vesztik el érv nyességüket.

Az újításról azonban már most, használatának első két hete után panaszokat hallunk. A villamos vasúti kalauzok gyű lölték meg, már most, csecsemő korában. A bajoskodó emberek a miatt elégedetlenek, hogy az uj fajta jegyeken akkor is ki kell lyukasztani az utazás napját, óráját és czélját a mikor az u as csupán egyenes irányban használja a kocsit és átszállásra nem tart igényt. Ez a lyukasztgatás nagyobb forgalom esetén igen hátráltató, lassú és mindenek felett kellemetlen munka. Az ellenőrök pedig roppant szigorúan követelik meg a jegylyukasztás pontos e végzését, s ha a kalauz valami hibát követ el — a mi igen könnyen megtörténhetik, — könyörtelenül feljelentik a kalauzt, aki ilyenkor keserves büntetést ben r> szesül.

Az első napokban olyan rendeletet is adott ki a budapesti közúti villamosvasút társaság igazgatósága, hogy az elszedett szelvényeket a kalauzok feltűnő helyen kötelesek tartani. Nagy fejtörést okozott ez a kalauzok között, mert sehogysem tudták megtalálni a kívánt „feltűnő helyet“. Némelyikük a jegyes táskájának a szíjjá csatja mellé dugdosta be nagy ügygyel-baj jal a szelvényeket, a türelmetlen utazó közönség hosszússágára — Ujj abban azonban megelékszenek az ellenőrök azzal is, ha a kalauz kívánatra fel tudja mutatni a szelvényeket, — a mi különben szintén elég alkalmatlan műtéttel szokott járni

Az újítás tehát, — bár czélja egészen jóravaló, erősen küzd a kezdet nehézségeivel.

Afiuk és leányok értelmi tehetsége.

A tanügyi kapaczitások, de sőt maga az intelligens közönség is világszerte sokat foglalkozik a tanuló fiuk és leányok értelmi tehetségének tudományos alapokon való összehasonlításával. A kérdés nemcsak ön i agában véve rendkívül érdekes, hanem mindenek- felett tanulságos a nőemanczipáczió szempontjából.

A nők a tudományos pályákat és egyéb olyan irodai foglalkozásokat, melyeket eddig kizárólag férfiak folytattak az utóbbi időben tömegestől lepik el. A különben is nagy nyomorúság és munkahiány miatt a férfi — nem kiszo itása a megélhetés sokféle ágából — komoly következéseket von maga után. A nők az őket szintén megillető emberi jogra hivatkoznak az erősebb nembeliekkel szemben, ezek viszont a természet rendelkezésére támaszkodva küzdenek a nők ellen, kiket természetadta kisebb tehetségük más irányú tevékenységre utal.

A tudósok és laikusok egyaránt két párton állanak a nőknek a tudományok terén val > érvényesülése kérdésében, s épen mivel a kérdés még teljesen nyílt, — különösen figyelemre méltó minden tudományos értékű fejtegetés, mely megvilágításához hozzájárul.

Ilyen érdekes fejtegetéseket és statisztikai adatokat közöl dr. Körösy József a Székesfőváros köz- oktatásügyi statisztikája czimü munkájában a fiuk és leányok értelmi tehetségének tudományos összehasonlítása köréből.