Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-09-17 / 35. szám
Mert ehhez hasonló határozatot nem igen hozott még a főváros tanácsa az utolsó évtized alatt. A mi czopf, közömbösség, szürkeség és egyoldalúság a világon megterem: valamennyi bele van sajtolva ebbe a rövid kis akLába. Kell-e magyarázni, mit jelent az, mikor valakinek — százezreket áldozatul hozott, lelkes buzgóságára ilyen száraz, udvariatlan feleletet adn k. Méltó-e a főváros tanácsához, az ügyhöz magához és a folyamodó egyéniségéhez ez az elbánás ? — Nem füxzük tovább ezt a csúnya mesét. Mikor ezt a határozatot meghozta a főváros tanácsa — aludt, vagy nem volt jelen, s a „nagy elpudeálást“ most talán maga restelli a legjobban. Jobban tiszteljük, hogy sem komolyan vehetnök tévedését. De a „beamter gondolkodás“ megnyugtatására nem hallgatjuk el, hogy a tanács határozata, mint közönséges hivatalos intézkedés sem állhatja meg a helyét még akkor sem, ha a mellékes körülményeketnem is vesszük figyelembe. A muzem a jfío^sa-utczának a Király- ncza és Andrássy-ut közötti szakaszán fekszik. Az Andrássy-utról benyiló összes mellék utczák évek óta zajtalan utczaburkolattal vannak el- láiva, csak épen a Rózsa-utcza maradt ki közülök. Tessék végig menni az Izabella-, Vörös- marthy-, Csengery-, Szív- és Bajza-utczán és számtalan társán, milyen pompás aszfaltot találunk rajta. Ezek talán fontos forgalmi útvonalak, vagy diszséta-utak, ellenben a Rózsa- utcza nem? A Sziv-utczán mindössze egy elemi iskola van, a mely a csendet megkivánja. A többiben még ez Sv.m. Ha akármiféle iskoláról, vagy más hasonló közintézetröl van szó, a főváros soha sem késlekedik a szükséges utrendezés munkálataival. Vagy talán a Zichy-muzeum nem ér fel egy normális iskolával ? A fedezet hiánya sem lehet kifogás. Ut- czaburkolásra van előirányzott összeg a költségvetésben; miért nem kísérelték meg a kérelem kedvező elintézé ét akár valamely kisebb más közmunka rovására, a melylyel néhány hónapig még baj nélkül el lehetne várni. Vagy ha már semmikép sem lehetséges, valamelyik próbaburkolas szinhelyéül nem lehetett volna felhasználni a Rózsi-utczának ezt a szakaszát ? Kevés jó akarattal bizony el lehetett volna hárítani a nehézségeket — a nélkül, hogy ahiva- talos okulárét fel kellett volna tenni és végül kaczér sibolással ütni el ilyen mélyebb hátterű kérdést. Nem ingott meg a tanács hazafiasságában a hitünk most sem. De hogy a jó ízlésén csorba esett — ezt fájdalommal konstatáljuk. 4 A kereskedelmi miniszter a bürokratizmus ellen. A hivatalok egymás közötti érintkezésében lassanként igen sok felesleges udvariassági forma fejlődött ki, melyeket a megszokás révén immár mindenhol megkövetelnek, bár alkalmazásuk teljesen felesleges és időrabló, s csupán az érdemleges, rövid elintézést hátráltatja. Ezek ellen az udvariaskodó czafran- gok ellen legújabban úgy a külföldön, mint Magyarországon is lassanként igen józan irtóháboru kezd megindulni. Budapesten a rendőrfőkapitányé e téren az elsőség érdeme. Mintegy két hónappal ezelőtt Rudnay Béla főkapitány erélyes hangú rendeletet adott ki, melyben az összes alárendelt hivatalainak meghagyta, hogy egymás között váltott átirataikat minden udvariaskodó kifejezés mellőzésével a legegyszerűbb hangon és röviden szerkeszszék meg. Azóta a rendőrkapitányságok átirataiból és jelentéseiből kipusztult a sok „van szerencsém“, „tiszteletteljesen“, agyok bátor“ és számtalan hasonló társa. A hivatalok az uj rend áldását fokozatosan mind jobban tapasztalják, s általános az a meggyőződésük, hogy a purifikálás óta a munkaanyag elvégzése könnyebben és gyorsabban történik. Legújabban a kereskedelmi miniszter tette magáévá az egyszerüsités elvét, s most ő is hasonló szellemű rendeletet adott ki. A kereskedelmi miniszter rendelete egyelőre csak a posta és táviró- igazgatóságnak, s az ennek alárendelt hivataloknak szól. A miniszter még azt is meghagyta a postásoknak, hogy a hozzá intézett jelentéseket is a legegyszerűbben Írják meg, olyan alakban, hogy „jelentem stb. . .“ A postaigazgatóság tisztviselői most kapták kezükhöz a rendeletet, s általános az öröm, mert a posta- és táviróhivatalok gyors és nagytömegű munkájára a legnagyobb sulylyal nehezedett a régi ezopfos rendszer. Szabályrendelet a hullák kezeléséről. A városházán minden képzelhető dologra készítenek szabályrendeletet. A legújabb tervezet ma ke rült a tanács elé. \ belügyminiszter szólította fel nemrég a tanácsot, hogy a m. kir. tudomány egyetemi törvényszéki boneztani intézttbe hivatalos bonezo- lás czéljából beszállított hullák kezelésére vonatkozólag alkosson alkalmas szabályzatot. Dr. Ajtai K. Sándor egyetemi tanár, a törvényszéki boneztani intézet igazgatója készített is a mondott czélra egy 25 szakaszból álló szabályrendelet tervezetet s meg- küldötte a további tárgyalások alapjául a fővárosnak. A főváros tanácsa a tiszti főorvosi hivatal véleményét hallgata meg a dologban. Ajtai tanár tervezetéhez Scher mann Alberf dr. tiszti főorvos csak nehány megjegyzés és pótlást fűzött, egyébként azonban elfogadásra ajánlotta. A tanács most a közegészségügyi bízott ágnak adta ki a tervezetet, mely azt móg szeptember hónap folyamán veszi tárgyalás alá. 1900. szept. 17. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
