Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-09-17 / 35. szám

Mert ehhez hasonló határozatot nem igen hozott még a főváros tanácsa az utolsó évtized alatt. A mi czopf, közömbösség, szürkeség és egy­oldalúság a világon megterem: valamennyi bele van sajtolva ebbe a rövid kis akLába. Kell-e magyarázni, mit jelent az, mikor valakinek — százezreket áldozatul hozott, lelkes buzgóságára ilyen száraz, udvariatlan feleletet adn k. Méltó-e a főváros tanácsához, az ügy­höz magához és a folyamodó egyéniségéhez ez az elbánás ? — Nem füxzük tovább ezt a csúnya mesét. Mikor ezt a határozatot meg­hozta a főváros tanácsa — aludt, vagy nem volt jelen, s a „nagy elpudeálást“ most talán maga restelli a legjobban. Jobban tiszteljük, hogy sem komolyan vehetnök tévedését. De a „beamter gondolkodás“ megnyugta­tására nem hallgatjuk el, hogy a tanács hatá­rozata, mint közönséges hivatalos intézkedés sem állhatja meg a helyét még akkor sem, ha a mellékes körülményeketnem is vesszük figyelembe. A muzem a jfío^sa-utczának a Király- ncza és Andrássy-ut közötti szakaszán fekszik. Az Andrássy-utról benyiló összes mellék utczák évek óta zajtalan utczaburkolattal vannak el- láiva, csak épen a Rózsa-utcza maradt ki kö­zülök. Tessék végig menni az Izabella-, Vörös- marthy-, Csengery-, Szív- és Bajza-utczán és számtalan társán, milyen pompás aszfaltot ta­lálunk rajta. Ezek talán fontos forgalmi útvo­nalak, vagy diszséta-utak, ellenben a Rózsa- utcza nem? A Sziv-utczán mindössze egy elemi iskola van, a mely a csendet megkivánja. A többiben még ez Sv.m. Ha akármiféle iskoláról, vagy más hasonló közintézetröl van szó, a főváros soha sem kés­lekedik a szükséges utrendezés munkálataival. Vagy talán a Zichy-muzeum nem ér fel egy normális iskolával ? A fedezet hiánya sem lehet kifogás. Ut- czaburkolásra van előirányzott összeg a költ­ségvetésben; miért nem kísérelték meg a ké­relem kedvező elintézé ét akár valamely kisebb más közmunka rovására, a melylyel néhány hónapig még baj nélkül el lehetne várni. Vagy ha már semmikép sem lehetséges, valamelyik próbaburkolas szinhelyéül nem lehetett volna felhasználni a Rózsi-utczának ezt a szakaszát ? Kevés jó akarattal bizony el lehetett volna hárítani a nehézségeket — a nélkül, hogy ahiva- talos okulárét fel kellett volna tenni és végül kaczér sibolással ütni el ilyen mélyebb hátterű kérdést. Nem ingott meg a tanács hazafiasságá­ban a hitünk most sem. De hogy a jó ízlésén csorba esett — ezt fájdalommal konstatáljuk. 4 A kereskedelmi miniszter a bürok­ratizmus ellen. A hivatalok egymás közötti érintkezésében las­sanként igen sok felesleges udvariassági forma fejlő­dött ki, melyeket a megszokás révén immár minden­hol megkövetelnek, bár alkalmazásuk teljesen felesle­ges és időrabló, s csupán az érdemleges, rövid elin­tézést hátráltatja. Ezek ellen az udvariaskodó czafran- gok ellen legújabban úgy a külföldön, mint Magyaror­szágon is lassanként igen józan irtóháboru kezd meg­indulni. Budapesten a rendőrfőkapitányé e téren az első­ség érdeme. Mintegy két hónappal ezelőtt Rudnay Béla főka­pitány erélyes hangú rendeletet adott ki, melyben az összes alárendelt hivatalainak meghagyta, hogy egy­más között váltott átirataikat minden udvariaskodó ki­fejezés mellőzésével a legegyszerűbb hangon és röviden szerkeszszék meg. Azóta a rendőrkapitányságok átira­taiból és jelentéseiből kipusztult a sok „van szeren­csém“, „tiszteletteljesen“, agyok bátor“ és számta­lan hasonló társa. A hivatalok az uj rend áldását fo­kozatosan mind jobban tapasztalják, s általános az a meggyőződésük, hogy a purifikálás óta a munkaanyag elvégzése könnyebben és gyorsabban történik. Legújabban a kereskedelmi miniszter tette ma­gáévá az egyszerüsités elvét, s most ő is hasonló szellemű rendeletet adott ki. A kereskedelmi minisz­ter rendelete egyelőre csak a posta és táviró- igazgatóságnak, s az ennek alárendelt hivataloknak szól. A miniszter még azt is meghagyta a postásoknak, hogy a hozzá intézett jelentéseket is a legegyszerűb­ben Írják meg, olyan alakban, hogy „jelentem stb. . .“ A postaigazgatóság tisztviselői most kapták kezük­höz a rendeletet, s általános az öröm, mert a posta- és táviróhivatalok gyors és nagytömegű munkájára a legnagyobb sulylyal nehezedett a régi ezopfos rendszer. Szabályrendelet a hullák kezelé­séről. A városházán minden képzelhető dologra készí­tenek szabályrendeletet. A legújabb tervezet ma ke rült a tanács elé. \ belügyminiszter szólította fel nem­rég a tanácsot, hogy a m. kir. tudomány egyetemi törvényszéki boneztani intézttbe hivatalos bonezo- lás czéljából beszállított hullák kezelésére vonatkozó­lag alkosson alkalmas szabályzatot. Dr. Ajtai K. Sándor egyetemi tanár, a törvényszéki boneztani in­tézet igazgatója készített is a mondott czélra egy 25 szakaszból álló szabályrendelet tervezetet s meg- küldötte a további tárgyalások alapjául a fővárosnak. A főváros tanácsa a tiszti főorvosi hivatal véleményét hallgata meg a dologban. Ajtai tanár tervezetéhez Scher mann Alberf dr. tiszti főorvos csak nehány megjegyzés és pótlást fű­zött, egyébként azonban elfogadásra ajánlotta. A ta­nács most a közegészségügyi bízott ágnak adta ki a tervezetet, mely azt móg szeptember hónap folyamán veszi tárgyalás alá. 1900. szept. 17. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

Next

/
Oldalképek
Tartalom