Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-09-10 / 34. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS leesnék a másik oldalon ! Ezért vagyunk mi itten, uram, és írjuk és jelentjük föl azokat, akik a tilalom daczára föl mernek jönni ide. Kérem a nevét! . . Mit tehettem egyebet, megneveztem magamat. Ő pedig csakugyan fölirta a nevemet, s miután ünnepélyesen tudtomra adta, hogy példásan meg fognak büntetni, szelíden tette hozzá — Mert uram, a fővárosnak szent kötelessége, hogy polgárai életére vigyázzon. A melyik polgár tudniillik egyszer meg hal, azon sohasem lehet többet behajtani az adót. Ezzel engem kihajtott a bekerített helyről. Vidéki. Jégügyek a városházán. A tiszti főorvos megkezdette az akcziót a főváros terütetén forgalomba hozott jég ellenőrzése tárgyában s a hólabda kezd lavimává hizni. A főváros nagy buzgalommal esett neki a jég-kérdés rendezésének s legújabban csakugyan több irányú e téren kifejtett tevékenységéről adhatunk számot. Ismeretes a Rákos-patak mentén levő jéggyárak ellen megindított irtó háború. A tiszti főorvos egészségtelennek nyilvánította az alsó-rákosi réteken csaknem az összes jégmütelepeket, mivel ott a patak vize fertőzött anyagokkal van tele. A főváros erre kimondotta a halálos Ítéletet a a rákosi jéggyárakra s megkezdődött a hivatal és a tulajdonosok között az élet-halál harcz. Több jéggyárat végleg be is szüntettek hatósági intézkedéssel, több tulajdonossal szemben azonban még folyamatban van az eljárás, melynek során néhány kártérítési perre is akad a fővárosnak kilátása. így az utóbbi időben merült fel a sok panasz, hogy a szomszédos községekből a fővárosba behozott nagy mennyiségű jég igen gyakran közegészségi szempontból kifogás alá esik. A munkában levő jégtermelésekről szóló szabályrendelet életbe lépése előtt többféle nehézségekbe ütközik, hogy a jégbehozatalt az érintett köztekinteteknek megfelelően korlátozzák s a legteljesebb ellenőrzésről gondoskodjanak. Egyelőre is azonban, hogy a folytonosan megújuló panaszoknak elejét vegye a polgármester, a vidéki jég behozatalát külön rendelettel szabályozta. A rendeletben megszabja a polgármester, hogy ezentúl csak olyan jeget szabad a fővárosba szállítani, a melyről a szállító hatósági orvosi biznyitványnyal igazolja, hogy a tisztátalan, vagy fertőzött anyagokat nem tartalmaz s igy közegészségi szempontból kifogástalan. Jubből a czélból minden jégszállitmányhoz a kiindulás pontján illetékes hatósági orvos bizonyítványát kell kisérőlevélképen csatolni. Ebben a bizonyítványban a kiállító hatósági orvos köteles feltüntetni azt is, hogy a jeget a főváros melyik helyére szállítják. A jéghordó kocsikra pedig mindezeken kívül táblákat kell alkalmazni, a melyeken a tulajdonos neve és lakása legyen olvasható, és az a figyelmeztetés hogy ah szállított jég csak ipari és hűtési czélokra használató fel. A jégtermelést, jégbehozatalt és jégárusitást legközelebb szabályrendelettel fogják megrendsza- nályozni. Ez a szabályrendelet még nem készült el, s a jégkérdésnek közegészségügyi szempontból való és gyökeres rendezésére addig, mig a szabályrendelet előkészítésének munkálatai be nem fejeződnek, kilátás nincsen. Egyelőre is azonban igyekezik a főváros egyes felmerülő kérdést időközben hozott általános érdekű határozattal egyelőre is úgy, a hogy rendezni, hogy ilyen módon legalább is a közérdekből legszükségesebb óvó intézkedéseket biztosítsa. Ugyancsak a jégárusitás kérdésével áll kapcsolatban az a szabályr ndeleti utasítás, melynek értelmében minden kerületben éjjel nappal hatósági felügyelet alatt álló jégkereskedéseknek kell a közönség rendelkezésére állani, hogy annak közegészségügyi szempontból teljesen kifogástalan és belsőleg is használható jeget kaphassanak, úgy közhasználatra, mint orvosi és gyógyczélokra. A tanács most lelkiismeretesen gondoskodik e rendelkezés pontos betartásáról és utasítására a kerületi elöljáróságok egyes jégtermelőkkel szerződéseket kötöttek, hogy ezek a szükséges jégkészletről mindenkor gondoskodjanak. A VII. kerületi elöljáróság most tette közhírré, hogy a szerződéses jég szállító Erzsébet-körut 23. sz. a. levő tejcsarnok üzletben szolgáltatja ki a szűrt vízből előállított jeget, — 5 kilogrammos mennyiségben, kilogrammonként nappal 10 és éjjel pedig 12 fillérért. A főváros tehát, még pedig minden illetékes fóruma, — mint látható — különös figyelemmel ápolja ezt a közegészégi szempontból elsőrendű kérdést, s az az alaposság, melyet az aprólékosságig elmenő intézkedéseiben e téren tanúsít, — mindenesetre csak teljes elismerést érdemel. A sertésszállások burkolata. A főváros a sertésvágóhidi és a sertésvásári sertésszállások nyitott részeinek és a vasúti rakodóknak burkolatát legközelebb elkészítteti. A munkálatokat már előbb vállalatba adták volna, de a mérnöki hivatal és az építésre felügyelő bizottság egyértelműig azt a javaslatot tette, hogy burkoló anyagul ne recsézett betont, illetőleg a vasúti rakodóknál kemény géptéglát használ janak, — mint azt eredetileg tervezték, — hanem a burkolást mindenütt bazalt téglával készíttették el. Ez a bazalt tégla uj, hazai gyártmány, mely az említett anyagoknál fagyállás, keménység és tartósság szempontjából sokkal kiválóbb és tökéletesebb. — Az eredeti terveknek ilyetén való megváltoztatása, a munkálatok eredetileg 57734 koronában megállapított költségeit 80411 koronára rugtatják fel, az uj anyag tartóssága azonban a különbőzetet bőségesen ki fogja egyenlíteni. A tanács a javaslatot elfogadta, s utasította a pénzügyi és gazdasági ügyosztályt, hogy a 23000 kői ona költség többletre keressen fedezetet, s az erre vonatKozó javaslatát a pénzügyi és gazdasági bizottság utján terjessze elő. A burkoló munkák vállalatba adása tárgyában az árlej* tést azonban mindamellett is alternative írják ki, vagyis az ajánlatokat, úgy bazalt téglára, mint keményre égetett téglára (Klinker) meg lehet tenni, s a tanács fentarlja magának a jogot, hogy a két anyag között az árlejtés eredménye alapján szabadon választhasson. 1900. szept. 10.
