Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-09-10 / 34. szám

1900.szeptember 10. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS A tanács határozatát a legelső közgyűlés napirendjébe is felveszik, mivel a 23000 koroT a többletköltség fedezetére min­denesetre póthitelt kell igénybe venni, a minek az engedélyezése a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozik. Becsukott élesztő műhely. A belügyminiszter végigvizsgáltatta egyik szakközegév el a főváros összes élesztő-kotyvasztó műhelyeit. A miniszter ki­küldött szakembere az élesztő műhelyeket általában rendben találta s csakis egy műhely ellen tett nagyobb kifogásokat. Ez az élesztő készitő műhely magában az elárusitó üzlethelyiség­ben van berendezve s így nincs elegendő biztosíték arra, hogy az élesztő készítmény tisztán maradjon s a beszennyedés ellen biztonságban legyen. Súlyosbítja ezt, hogy ebben a mű­helyben az élesztő kezelésével, formálásával és csomagolásával maga az üzlettulajdonos foglalkozik, a ki a vevőket is kiszol­gálja. A belügyminiszter a vizsgálatot foganasitott emberének jelentése alapján a tanácsot utasította, hogy a tisztátalan mű­hely betiltása iránt intézkedjék. A tanács a miniszter rendele­tére támaszkodva az élsztő-kotyvasztó műhelyt bezáratta s egyidejűleg azt is elrendelte, hogy ezentúl a kerületi tiszti orvosok a hasonló műhelyeket gyakran vósgilják meg és a tapasztaltakról tegyenek jelentést. Születési esetek anyakönyvi be­jelentése. Minden születést, a mi a főváros területén tör­ténik, köteles az újszülött hozzátartozója az anyakönyvi hivatalokban bejelenteni. Ezen kivül azonban a beje­lentés kötelezettsége a szülésznőket is terheli, a kik az illető gyermek születésénél segédkeztek. A szülész­nőknek a kötelezettsége a törvénytelen gyermekekre vonatkozó bejelentéseknél a törvény rendelkezésén, a a törvényes gyermekekre vonatkozó bejelektéseknél pedig a törvényerejű szabályrendeleten alapszik. A szülésznők azonban e kötelezettségüknek nem tesz­nek pontosan eleget, a mi az anyakönyvek megbíz­hatóságát veszélyezteti és megnehezíti annak ellen­őrzését, hogy a felek a bejelentés körüli kötelezett­ségüknek pontosan eleget tesznek-e? Igen gyakran előfordul az is, hogy a bábák a születési bárczát, a melyet az anyakönyvi bejelenté­seknél kell felhasználniuk, az újszülött családjának valamelyik tagjával küldik az anyakönyvvezetőséghez, a mi nem csak az érvényben levő rendelkezésekkel ellenkezik, — a melyek a szülésznőt személyes beje­lentésre kötelezik, hanem illuzóriussá teszi azt a tö­rekvést, hogy a szüiők, illetve családtagok bejelenté­sét a szülésznők jelentésével lehessen ellenőrizni. Ezeket a visszás állapotokat tapasztalva elren­delte most a belügyminiszter, hogy az illetékes alsóbb közigazgatási hatóságok a szülésznőket előirt köteles­ségük pontos megtartására a legszigorúbban utasítsák s ha bármikor azt tapasztalnák, hogy a szülésznő az uj szülött világra jöttét az illetékes állami anya- könyvvezetöségnél szabályszerű huszonnégy óra alatt személyesen be nem jelentené, — minden egyes esetben rójja ki reá a törvényszabta pénzbüntetést, mely esetenként 500 koronáig emelkedhetik. A belügyminiszter rendeletét a tanács hasonló szigorú hangon továbbította az összes kerületi elöl­járóságokhoz ; az elöljáróságok pedig ma a főváros területén működő okleveles szülésznőknek adták ki u komoly utasítást. A templomok belső díszítése. A főváros évenként nagy összegeket áldoz a kegyurasága alá tartozó templomok belső feldíszíté­sére. Rendszerint drága és értékes műtárgyakat sze­rez be e czélra s a felmerülő kiadásokat rendszere­resen a képzőművészek gyámolitására fentartott ösz- szegből vonta el. A képzőművészeti bizottság e miatt legutóbb felszólalt, s helytelennek nyilvánította azt az eljárást, hogy ilyen módon a főváros a képzőművé­szek gyámolitására sokkalta kevesebb összegeket áldoz, mint azt a költségvetés összeállításakor tervezi, s igy a képzőművészek ok nélkül rövidséget szenvednek. A tanács a bizottság javaslatára most elhatározta, hogy ezt az igaztalan rendszert megszünteti, s ki­mondotta, hogy a képzőművészet támogatására szánt összegből ezentúl semmit sem von el. Egyúttal azt is kimondotta a tanács, hogy a templomok belső dí­szítését (nem értve ide a szükséges felszerelvényeket) a főváros 'kegyúri joga kötelességévé nem teszi s igy er­ről gondoskodni nem okvetlenül szükséges. Intézkedik azonban a tanács, hogy a képzőművészek gyámolitá­sára rendelt összeg felhasználásánál alkalmilag legye­nek figyelemmel a templomok szükségletére s igye­kezzenek a képzőművészektől olyan műalkotásokat beszerezni, a melyek x templomok belső feldíszítésére alkalmasak. — Ez az a bizonyos theória, a hol a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. A statisztikai hivatal heti kimu­tatása. Népesedési mozgalom. Az 1900. év közepére kiszámított népesség: polgári la­kos 669.120, katona 16.220. — Összesen : 685.340. Az elmúlt héten élve született 459 gyermek, meghalt 258 egyén, a szüle­tések 201-el múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 337 törvényes, 122 törvényte* en; nemre nézve 233 fiú, 226 leány. Halvaszületett 14 gyermek köztük 8 törvényes, 6 törvénytelen. A születések arányszáma: 1000 lakosra : 34‘8. A halálozások arányszáma 1000 lakosra: 19*5, az egy éven felüli lakosságnál: 13.2, az öt éven felülli lakosságnál 11.7, A halottak közt volt 141 (—) finemü, 117 (—) nőnemű Az elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 8 (A tartózkodás tartama ki nem tudható volt 26-nál). Az év eddigi 34 hetében élve született összesen 15762.

Next

/
Oldalképek
Tartalom