Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-28 / 22. szám
1900, május MAGYAR SZ 'KESFÖVÁROS szólitásnak nem tehet eleget a kerület lakosságának általános szegénysége miatt. A józsefvárosi egyesület saját kebelében a jótékonyság különböző ágai szerint több szakosztályt tart fenn. így külön kezelés alatt áll a népkonyha, munkásotthon, felruházó, segélyzö, végre a foglalkoztató és munkaközvetítő szakosztály. A záró kimutatás szerint az egyesület alapítványi tőkéje az 1899-ik évben összesen 23.490 frtra rúgott, mely összegben az 1899-iki újabb alapítványok 738 frt 65 krt testnek ki. — A múlt évi bevételt a zárószámadás 17320 frt 02 krban tünteti fel. Ennek érdekesebb adatai: tagsági dijak : 1338 frt.; adományok : 1918 frt. 06 kr. ; — a vigszinházi előadás tiszta jövedelme : 600 frt, — az elöljáróság dísztermében deczember 2-ikán rendezett hangverseny és buffet tiszta jövedelme : 1264 frt 13 kr., — a népkonyha bevétele: 5276 frt 91 kr. stb. A népkonyha szakosztály 1899-iki forgalmát megvilágítja, hogy 10 kros ebédet ingyen kiosztottak 56065 adagot, a 6 kros gyermek adagokból pedig 8831 fogyott el. Pénzért 48544 tizkrajczáros ebédadagot fogyasztottak. — A foglalkoztató műhelyben 3300 adag 3 kros reggeli, 29ü0 porczió 10 kros ebéd kelt el. Érdekes, hogy egy ilyen 10 kros kiosztott ebédadag mennyi költségébe kerül magának az tgysület- nek. A szükséges hús — adagonként 12 és fél dekagramm, — 5.73 kr. kenyér zsemlye, 1.75 kr., főzelék 0.57 kr., liszt 0.31 kr., zöldség 0.19 kr., fűszer 0.39 kr., dara 0.16 kr. és fa 0.19 kr. Ehhez járul a személyzet fizetése 1.02 kr. és különfélék czimén 0.15 kr. Tehát egy ebéd adag előállításának költsége 10.46 kr., a melyet az ajándékba kapott élelmiszerekből és tüzelő anyagokból az egyes adagokra eső 0.44 kr. 10.90 krra egészít ki. A munkásotthon szakosztályban 21245 adag 3 kros teát fogyasztottak, a miből 637 frt. 05 kr. jövedelem folyt be. Itt különféle könyvek, hírlapok és folyó iratok állanak a munkások rendelkezésére; Írószerek levelezéseik elintézésére, azonkívül, hogy a látogatók kényelmes társalgó helyiségekre találnak benne. Az otthon összes látogatóinak száma 15614 volt a múlt évben, a könyvtárból pedig 3100 kötetet vettek ki. A felruházó szakosztály 352 gyermeket részesített ruhasegélyben. Raktáron van még 105 darab férfi és 2 női ruha. A segélyző szakosztály a népkonyha szakosztály számára 6526 frt 36 krt adott ki, segélypénzek fejében pedig 300 frtot osztott szét. A foglalkoztató és munkaközvetítő szakosztályban a múlt évben újították meg, a körülbelül, száz munkás befogadására berendezett foglalkoztató műhelye, a hol reggel 1:,7 órától délután 1-ig tart a munkaidőt Itt eddig minden jeientkezőt felvettek ; október 14-től deczember 31-ig terjedő 60 munkanap alatt 2389 munkás dolgozott a műhelyben ; — átlag naponként negyven. A műhelyben öt csoportban dolgoztak a munkások, kik fafaragással, kötéltépéssel, kőzuzással, ruhavarrással és tollfosztással foglalkoztak. A jótékonysági egyesület minden jövedelmét kizárólag a Józsefváros lakossága köréből szerzi be. Gyüjtőiveket küld szét az összes kerületbelieknek, — perselyeket állít föl nyilvános helyeken és háztulajdonosoknál, s az ezeken kívül is befolyó önkéntes adakozásokból fedezi összes kiadásait. Az 1900. évi költségelőirányzat az egyesület bevételeit 20500 koronára becsüli, s ennek arányában határozza meg a kiadásokat. A népkonyha szakosztály számára 120.000 ebédadagot szánnak, 24.000 korona költséggel; — a munkás otthon költségeit 3292 koronára irányozták elő, — a felruházó szakosztályét 3000 koronában, a foglalkoztató műhelyét 8000 koronában, végre a segélyező szakosztályét 8308 koronában. A magyar pantheon Széchényi szellemében. Az országos nemzeti szövetség még 1897. évben emlékiratot nyújtott be a képviselőháznak a Szent-Gellérthegyen építendő pantheon ügyében. Ez ugyan nem az első indítvány, mert tudjuk, hogy 1867. óta ez irányban már több oldalról történtek előterjesztések. Van e azonban magyar ember a ki ne tudná, hogy a magyar pantheon eszméjét a legnagyobb magyar indítványozta először ? Én nem hiszem. Figyelemmel kisérve azonban az eddigi indítványokat, alig van egy, mely Széchényi „Üdvlelde“ eszméjét érintette volna. Nem tudom, mi lehet az oka ann ik, hogy ez ügyben Széchényi véleményét figyelmen kívül hagyjuk, bár a legnagyobb magyartól származik, a kinek sokoldalú zseniálitása a műszaki téren is elismerésre talált és a kiről Lipthai Sándor azt mondja hogy a technikai ismereteknek oly tárházát gyűjtötte össze, hogy messze tulemelkedve a dillettantismus rendes színvonalán, világos képet nyert a technika sokoldalú eszközeiről és a műszaki kérdésekben helyes ítéletre tett szert.“ Mérnök és jogász volt ő együttesen, a szónak magasabb értelmében, ekét irány az ő államférfi ui valójában összhangzato- san egyesült. Széchényi a pantheon eszméjét már régebben fölkarolta, először azonban az 1841. évben megjelent „Kelet népe“ czimü müvében említi a hol fölhozza, hogy nem volna-e nemzeti kifejtésünk lépcsőfokozatai közt a teendők során tán az is, hogy a budai hegyekben, honunk közepén és ekképp némileg szivében állitnánk temetőt, egy szabad ég alatti „Üdvleldét“ ? Magát az eszmét bőven kifejti következő czimü könyvében : Üdvlelde. Gróf Desseffy Aurél hátrahagyott némi iromány- töredé/civel, Irta és közli: grf Széchényi István. Pesten 1843. nyomt. Trattner Károlyi betűivel. Nem lesz talán érdektelen, ha a halhatatlan reformátor eszmemenetét e helyen közlöm, annyival is inkább, mert ebben a mai nap már aktuális kérdésben ismét az ő kezdeményezését kell elismerésünk. A bevezetésben elmondja az „Üdvlelde“ czélját, hangsúlyozván : „Mily gyönyörű lelki benyomást tenne az sok, csak most éli tavaszát hazánkfiára ha nemzetünk világa, vagy inkább lelki kivánata legalább te stileg, igy egyesítve és könnyen felke- keresbetőleg lelné nyugtát és az életben félreismert, 'félreértett nem méltánylott, sőt gyűlölt és üldözött, és nemcsak testi nyomorúságtól, de az elszigetelésnek erkölcsi kínjaitól is szive- törött, de még is utolsó leheletig bajnokilag vívott, végre itt
