Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-05-28 / 22. szám

6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. májas 28. Nagy Dezsőnek is, aki okirattal igazolta annak idején a Kubinyi szakképpzettségét. Persze a műegyetemi tanár nyilvános dezavuá- lása (amit a tanár ur maga erőszakolt ki), a közokta­tásügyi miniszter figyelmét sem kerülte el. Annyira nem, hogy a miniszter csöndes és békés utón óhaj­totta Nagy Dezső tanár nyugalomba küldését végre­hajtani. A nagy forrongást keltett ügynek ez a nem várt befejezése Nagy Dezső személyes jó barátait állás foglalásra késztette. Rehabilitálni akarták Nagy Dezsőt, hogy megmentsék a műegyetemnek, amelynek hogy kiváló, hasznos tagja : nem tagadta soha senki. A re­habilitálás erőszakos formája azonban nem igen menti meg azt, akit a Tizek menteni akartak. A Tizek nyilatkozata sokkal többet ártott Nagy Dezsőnek, mint a polgármester tavaly elmondott és már elfelejtett beszéde. De ártott a magyar mérnök karnak is, amelynek tiz tagja igazán szerencsétlen módon igyekszik meghurczolni olyan embert, aki ebben az ügyben teljesen ártatlan. A negyedik szakértő. Breuer Ottó m. á. v. főmérnök, a tavaly szere­pelt négy szakértő egyike, nem irta alá a Tizek nyi­latkozatát. Sem igazságosnak, sem helyesnek nem is­merte el azt a formát, amelylyel a Tizek Nagy De­zsőt rehabilitálni akarták. Kijelentette, hogy a köz- épitési igazgató teljesen korrektül járt el s ma is fenntartja mindazt, amit tavaly mondott. Igen fontos pedig a Breuer ur véleménye, amely szó szerint ez: A sertésközvágóhidon létesítendő hütő és vízszolgál­tató berendezésekről a Rock és Nicholson ezégek által ajánlott tervezetek az általános elrendezésre nézve lénye­gesen eltérjek egymástól. Rock az összes gépek és készülékek elhelyezésére a rendelkezésre álló helyiségek földszintjeit használja fel és csak a gőzgépekhez tartozó recievereket és légszivaty- tyukat, valamint a csővezetékek egy részét helyezi el aknákban, illetve csatornákban. Nicholson ezeken kívül az összes szivattyúk, az összes közlőművek és egyéb kisebb berendezések alápinezézett helyiségekben való elhelyezését tervezi, terve ennélfogva aránylag nagyobb építkezést igényel. R( ck tervezeténél az egyszerűségre, czélszerüségre, könnyű kezelésre és főleg a kisebb befektetési kiadásra törekedett, ellenben Nicholson mindenekfelett a zavar­talanabb üzemet akarta biztosítani és e mellett a személy- biztonságra, a helyiségek tisztán tartására, valamint a a tetszetősebb külső kiállításra nagyobb gondot fordított. Ez okokból Rock tervezetének megvalósítása hatá rozottan kisebb befektetési kiadást igényelne, mert mig Rock az ajánlott berendezést ................................ 136,533 frt 65 krral képes volna előállítani, addig Nicholson tervinek létesítése 170.328 frt 75 kr. kiadást okozna. Eltekintve azon eltérésektől, melyek a két terv álta­lános elrendezésében léteznek, a hűtő és vízszolgáltató berendezésekhez tartozó egyes gépek es készülékek közt garantirozott teljesítményeikre nézve kisebb-nagyobb különbségek vannak a két ajánlatban, igy — hogy csak a legfontosabbakat emeljem ki — Rock hűtőgőzgépe csak túlterheléssel képes a követelménynek megfelelni, hűtő compressorai 10.000 caloria teljesítménynek megfelelőleg kisebbek, szivatyuinak vizszolgáltatási képessége csaknem kétharmadával, víztisztító berendezése háromnegyeddel kisebb és ezeken kívül egyéb berendezési tárgyaknál is kisebb-nagyobb eltérések mutatkoznak. Ezekkel szemben Röcknél csak a kazánok és azok gőztulhevitő készülékei bírnak nagyobb fűtőfelülettel. Ha ezeknél fogva a teljesítményekre nézve egységes alapra fektetem a két ajánlati összeget, akkor a fentebb kimutatott befektetési összegek közt csak 5.212 frt 53 kr különbséget találok, mely összeggel Rock olcsóbb mint Nicholson. Ezen összeg azonban elenyésző csekély azon haszonhoz képest, melyet Nicholson berendezése gazdaságosabb üzeménél fogva nyújt és mely haszon számokban kife­jezve ................................, . . . 63.122 frt. 05 kr. tőkének felel meg. Rock gyártmányával, mi a kivitel pontosságát és a kiállítás finomságát illeti, a legszigorúbb követelményeket is képes kielégíteni, — erre vonatkozólag Nicholsonra sem mondhatom az ellenkezőjét — de tekintve, hogy Nicholson terve szerint létesítendő berendezés az üzem­költségekre vonatkozólag lényegesen kedvezőbb, nagyobb teljesítménnyel ajánlott gépei zavartalanabb üzemet biztosítanak, tervezete a sertésköz vágóhíd üzemének fej­lesztésére alkalmasabb és ezen bővítés kisebb költség­gel lesz létesíthető, végre hogy a személybiztonságról, az egyes helyiségek tisztántarthatóságáról és a tetszető­sebb külső kiállításról jobban gondoskodik, mint Rock, mindézeknélfogva Nicholson ajánlatát a fővárosra nézve kedvezőbbnek tartom.“ A negyedik szakértőnek a Tizek ellen való állás- foglalása azért is nevezetes, mert nem a Nagy Dezső rehabilitáczióját ellenezte, amikor a nyilatkozat aláírá­sát megtagadta: Breuer ur a középitési igazgató megrágalmazását kifogásolta. Emiatt nem járult a Tizek nyilatkozatához. Kajlinger Mihály­„A korsó végre addig járt a kútra, mig eltörött“ Mondja a helyettes viz vezetéki igazgató. Addig gán- csoskodott, akadékoskodott, diplomatizált, mig végre nyíltan kirukkolt a középitési igazgató ellen. Persze arra nem számitott, hogy tiz ember kö­zött őt is észreveszik s mindjárt fegyelmit indítanak ellene. Kár érte. Gavallér úri ember; szakmájában igazi tehetség. De túlontúl önérzetes. Makacs, vasfejü. Maga fölött urat, véleménye fölött bírálatot nem tűr. Ez a hibája. Három hónappal ezelőtt erős összetűzése volt egy tanácsossal. Nyomban beadta a polgármesternél a lemondását tartalmazó kérelmét. A polgármester kétségbeesve kapaczitálta engedékenységre. Nem . . . nem .... Kájlinger nem engedett. Végre azzal ha­tottak rá, hogy a főváros kimondhatatlan zavarba jut

Next

/
Oldalképek
Tartalom