Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-21 / 21. szám
10 MAGYAR SZ KESFÖVÁR0S A külső soroksári úttól eltekintve a Ferenczváros egész kültelke helyenként sűrűbben, helyenként szórványosabban immár beépült, s a közönség érdeke, a főváros fejlődése a bűzös telepek felállításának megakadályozását ^egyaránt megkövetelik, A tanács az előterjesztést a mérnöki hivatalnak adta ki, mely megjegyzéseit most leszi meg a IX. kér. választmány javaslatára. A mérnöki hivatal elismeri a felhozott érvek jsulyát, de eleve is kijelenti, hogy a választmány kívánsága alig teljesíthető. A meglevő gyárakat eltüntetni nem lehet, s az a terület, melyen azok fennállanak, erre a czélra a legalkalmasabb. A Ferenczváros érdekében azonban valami segítségről gondoskodni mégis kell. Erre a czélra alkalmasnak mutatkozik az a terv, hogy a bűzös gyárak'.és telepek részére megjelölt övezetet lehetőleg kisebbítsék. Így a Duna jobb partján az összekötő vasúti hídtól a budai belső körútig terjedő részt, a mely a Duna hidak és villamos vasúti vonalak következtében a főváros belsejéhez immájegészen közel jutott, az övezetből teljesen ki kellene szakítani. Az összekötő vasúti hídon túl Budafokig terjedő területet lehetne azután kellő megszorításokkal a bűzös gyárak számára átengedni. A Duna balpartján a kaszárnyák, honvédmenedékház, posta és táviró igazgatóság gazdasági épületei mentén ilyen telepek engedélyezését meg kellene szüntetni, az átengedhető területből pedig ki kellene venni a kőbányai útból'kiindulva a Horog-, Bihari-, Czeglédi- utcza, a gyepmesteri telepre vezető ut (a ferenczvárosi pályaudvarig) a pályaudvar keleti oldalán, valamint a Mester-utcza folytatásában a soroksári határig, a soroksári Duna-ágig és végül a m. kirrállamvasutak összekötők vonala által bezárt területet. A mérnöki hivatal végül különösen figyelmezteti a tanácsot, hogy a kérdést minden szempontból alaposan tárgyal- tassa, nehogy elhamarkodott intézkedésekkel már szerzett jogokat sértsenek meg, és az esetleges sérelmekből a fővárosnak tetemes hátránya, vagy károsodása származzék. Ugyanakkor pedig, amikor a ,Ferenczvárosnak nagyfon- tosságu ügyét tárgyalás alá veszik, nem szabad elfeledkezni a tanácsnak a kőbányai sertésszállásokról sem, melyek ugyancsak teljesen beépített területek és a Népliget közvetlen közelében rontják meg az egész határ levegőjét. A ferenczvárosi bűzös gyárakkal együtt dönteni kell a sertésszállások kérdésében is. A krisztinavárosi plébánia templom uj gondnoka Rostaházy Kálmán krisztinavárosi plébános bejelentette a tanácsnak, hogy a templom eddigi gondnoka, Sólyom Jenő, pénzügyi tanácsos nagymértékű egyéb elfoglaltsága miatt gon- noki tisztéről lemondott. A plébános előterjesztésére a tanács a templom gondnokául Röszler Károly nyugalmazott pénzügyi hivatalnokot kérle fel. A plébános kezelése alatt levő vagyont az uj templomgondnok, még pedig a kegyúri templom-biztos, Herman Béla tanácsos betegsége következtében Lung György tanácsos közbejöttével legközelebb revideálja. 1900. május 2 A budai árkok rendezése. A fővárosi közmunkák tanácsa két hires hegy vízlevezető árok rendezését sürgeti a fővárosi tanácsnál. Az egyik az Istenhegyi árok, a melynek vizét az ördögárokba akarják levezetni. Mintegy huszonöt évvel ezelőtt ugyan olyan határozatot hozott a főváros, mely az Istenhegyi árok vizének ilyen módon való levezetést lehetetlenné akarta tenni, a közmunkatanács szerint azonban ez most már meghaladott álláspont, mivel a határozat az 1875-iki katasztrófa hatása alatt kelt. Akkoriban az óriási felhőszakadások miatt a rohamosan megdagadt, Ördög-árok a hegyivizekkel elárasztotta az egész Krisztinavárost, melyben a rohanó hullámok iszonyatos pusztítást vittek véghez. Az a szerencsétlenség azóta nem ismétlődött, ma már talán lehetetlen is lenne, mivel az Ördögárkot kellő módon szabályozták, kiszélesítették és mélyítették, s ig/ a közmunkatanács véleménye szerint az Istenhegyi vizek tervezett levezetésének akadálya nem lehet. A másik szabályozás az Orbánhegyi ároknál szükséges. Ennek a vizét a Németvölgyi árokba akarná torkoltatni a közmunkatanács a mi annyival is inkább szükséges, mert ha a farkasvölgyi villamos vasutat a németvölgyi utón vezetik, és az Orbánhegyi árok vizét a terv szerint lecsapolnák, ebben az esetben az Orbánhegyi árkot be lehetne tömetni, és ennek testével a rendezés munkálatainak befejezése után a villamos vasút útvonalát lehetne kiszélesíteni. Vitás telek. A fővárosnak a kelenföldi átlós-ut és árok kiépítése alkalmával fel kell használni a környékbeli telkek egy részét. Ezek közül a területek közül 877 négyszögölet a m. kir. államvasutak igazgatósága magáénak követel. A fővárosi tanács a mérnöki hivatalt bízta meg, hogy a követelés jogosságát vizsgálja meg. A hivatal ma tett előterjesztésében kijelenti, hogy a m. kir. államvasutak követelése okmányokkal nincs igazolva s annak jogos alapja igen kétséges. Ha azonban volna is valami igazság a felszólalásban, az is legfeljebb csak 696 négyszögölnyi területre vonatkozik, — a többi feltétlenül a főváros tulajdona. A mi pedig a bejelentett kártérítés igényét illeti, a mérnöki hivatal azt javasolja, hogy ha a főváros a 696 négyszögöl területért kártalanítaná is a m. kir. államvasutakat, ez négyszögölenként 4 írtnál több nem lehet, mivel a főváros is ilyen áron szerezte meg két-három évvel ezelőtt a kelenföldi telkeket. A magyar államvasutak vízszükséglete A fővárosnak a m. kir. államvasutakkal szerződése van, a mely szerint a szüretien vizet köbméterenként 5 fillérért, a szűrt vizet pedig 4 krért bocsájtja rendelkezésére. A vasúti igazgatóság most közölte a fővárossal az 1900. évi vízszükségletét. E szerint a keleti pályaudvaron 18.000, a nyugati pályaudvaron 230.000 a józsefvárosi pályaudvaron 12 ezer a józsefvárosi északi főműhelyen 152 ezer, a kőbányai úti gépházban 200 ezer, a kőbányai hizlaló állomáson 2000., a dunaparti teher pályaudvaron 1000 köbméter szüretien vizj és a nyugati főműhelyben 20000 végre az északi főműhelyben 8000. köbméter szűrt viz szükséges. A m. kir. államvasutak évi összes vízszükséglete tehát 805.000 köbmétere rúg,
