Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-21 / 21. szám
ii Ajánló-levél. Minthogy a „Magyar Székesfőváros“ egyes számaiból arról győződtem meg, hogy e lap a főváros közigazgatási életével és általában a főváros községi ügyeivel tüzetesen és behatóan foglalkozik és igy a közigazgatás ismertetése és a tárgyalás alatt álló kérdések megvilágítása körül úgy a nagy közönségre, mint a közigazgatásra nézve hasznos szolgálatokat van hivatva teljesíteni: a lapot az érdeklődők figyelmébe szívesen ajánlom. 1900. május 21. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS Budapest, 1899. évi május hó 31-én. Hírek a városházáról Heti krónika— Botot a közgyűlés hálára. — A főváros szegény törvényhatósági bizottsága fura elbánásban részesült a kiadó hivatal bürokratikus sablonja révén. Egy közgyűlési határozatot kellett sokszorosítani, s a mérges nyelvű kiadó az eredeti határozat hátiratát a következő utasítással látta el: „5-ször a közgyűlés hátára húzandó, azonnal — Rvpp Imre sóhaja. — Bupp Imre miniszteri tanácsos, a közmunkatanács alel- nöke fáradtan ődöngött a nagy franczia fővárosban. Sok mindenféle utczán keresztül kiért egyszer csak Páris hires terére, a Place de la Concorde-ra. Tágra nyitott szemmel állt meg az öreg úr az óriás tér egyik sarkában, s annak impozáns méreteibe csaknem beleszédült. Pillanatra azt hitte, hogy a rákosi gyakorlótérre keveredett valahogy, midőn hirtelen felocsúdik ámulatából s bánatosan felsóhajt : „Istenem, micsoda térpazarlás! Mit tudnék én erre építeni, ha ez Budapesten volna!“ Uj villamos vasúti megállóhely. A budapesti városi villamos vasút részvénytársaság kérelmére a tanács megengedte, hogy a villamos vasút Baross utczai vonalán, a Baross utcza és a Szigetvári-utcza keresztezésénél uj feltételes megálló helyet rendezzenek be. Egyidejűleg arra is engedelmet kapott a társaság, hogy a Baross utczá- ban nemrég megépített villamos vasúti második sínpár mentén a régi sínpárral szemben az utcza másik oldalán is fel állíthasson megálló elyjelző oszlopokat, hogy igy a közönség az ellenkező irányban haladó kocsik állomásai felöl is kényelmesebben^ táj ékozódhassék. Halmos 8. t. polgármester. A regále kötvéuyek utolsó jövedelme. A fővárosnak 11.561.500 korona értékű kötvénye volt, a melynek kamatjövedelme fejében évenként 520.393 korona 48 illért vett be. Ez a biztos jövedelem ezentúl végleg elmarad s a költségvetésből mint megszűnt tételt most már véglegesen törölték is. A főváros az italmérési regále kárpótlása fejében kapott államkötvényeit ugyanis az év elején az egyesült pénzintézetnek eladta, mivel azok a százmilliós kölcsön opozitióját ismét megtagadták. A regálekötvények utolsó kamat jövedelme az 1900. év elsőnegyedétől összeállított kezelési kimutatásban szerepel utoljára mint bevétel. A költségvétés e czimen 130.098 korona 50 fillért irányzott elő, az utolsó jővedelem azonban busásan felülmúlta az előirányzatot, a mennyiben — 372.696 korona 74 fillért jövedelmezett, 242.598 korona 24 fillér bevételi többletet juttatva ilyenformán a fővárosnak. A befolyt 372.696 korona 74 fillérben 260.196 korona 74 fillérrel szerepel a megvolt összes regále kötvények 1899. év második feléből eredő kamat jövedelme, — és 112.500 korona az 1900 év első ne. gyedére eső kamatjövedelme annak a 10.000.000 korona értékű kötvénynek, a melyeket a bankok a fővárostól már tényleg át is vettek. A fővárosnak még 1 564.500. korona értékű regáleköt- vény maradt birtokában. Ezeket is a Magyar általános hitelbank az egyesült pénzintézetek képviseletében április hó 30-án átvette A sopánkodó bérlők. A fővárosnak a városligetben, népligetben, és városmajorban levő mutatványos bódé és vendéglő bérlői állandóan panaszkodnak a silány üzletmenet miatt s örökös sopánkodásaik- kal a fővárostól mindenféle kedvezményeket bérleszállitást, részlet fizetésre engedelmet igyekeznek kierőszakolni. A bérlők panaszkodása gyakran alapos s a főváros szívesen igyekezik helyzetüket megkönnyíteni, az utóbbi időben azonban mind sűrűbben fordulnak elő olyan es etek, a hol a tanács körül tekintő vizsgálata a sopánkodásokról kiderítette, hogy nem mindig alaposak. Ilyen eset fordult elő csak legutóbb is. Egyik közkertbeli sörcsarnok tulajdonosa bérbeengedésre kérte a taaácsot, nehogy a rossz üzletmenet miatt tönkrejusson. A tanács utánajáratott a panasznak s közben rájöttek, hogy a nagy szegénységről panszkodó vendéglős több tehermentes palota ura. A kérelmet a tanács természetesen ridegen elutasította.
