Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-21 / 21. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS Ezeken a bajokon segíteni kell mielőbb. Hosszú időre kell megalkotni a közmunka-program mot, a melynek minden egyes részlete szabályos, hibátlan, egész legyen. Álljanak össze a főváros müépiiészei, a hatóság mérnökei és együttesen dolgozzan ik ki olyan tervet, amelynek alapján Budapest világvárossá legyen fejleszthető. A főváros hirdessen pályázatot huszonöt, ötven, hetvenöt és száz esztendőre szóló közmunka programúira s a beérkező pályamunkák közül szakavatott jury válassza ki a legimpozánsabb, a legmegfelelőbb tervet, a melynek elfogadása, kötelezővé tétele biztosíthatja a főváros modern fejlődését. Ennél a kérdésnél elesik az az ellenvetés, hogy a hosszú időtartamra megállapított munkaprogram megköti az utódók kezét. A mai rendszertelenség, igaz, nem köt senkit, de kiszámíthatatlan időre megakasztja a főváros egészséges, modern alapon való rendezését. A rendszeres közmunkaprogramot követeli a czi- vilizáczió; a világosságot kerüli, féli az, a ki szeret a zavarosban halászni. Kelenföld jövője. Kelenföld jövőjére úgy látszik számottevő hatással lesz az uj cs. és kir. ruharaktár építése. A katonai ruharaktár életet pezsdit az egész környékbe, s az érdekeltek minden oldalról azon igyekeznek, hogy a Kelenföldnek az építkezéssel kapcsolatban lehetőleg minden hiányzó berendezését megszerezhessék. A tanács tegnap két testület hasonló kérelmét vette tárgyalás alá. A cs. és kir. katonai építő osztály az uj ruharaktár környékén a csatornahálózat kiépítését kérte, — a kelenföldi kaszinó pedig az egész terület vízellátásáért és több ut kiépítéséért folyamodott. Különösen két fontos útvonalra van nagy szükség, az egyik a kelenföldi nagy átlós-uttól a katonai ruharaktár mentén vonulna el, és a déli vasutat pályaszin- ben metszené. Ez az ut közforgalmi szempontból is fontos, mert a Dunapartot a budaeörsi-uttal köti össze és a két vonal forgalmát közvetíti. Egyelőre azonban elsősorban is arra a szakaszára lenne szükség, a mely az átlós-ut és a buda- eörsi-ut között fekszik. Az ut megnyitása nagyobb akadályokba nem ütközik, mert a szükséges terület legnagyobb része a fővárosé, a magántulajdonosok pedig a még szükséges területeket az utmenti telkek nagy értékemelkedése következtében kedvező feltételek alatt engednék át. Ez az ut bonyolítaná le azután a katonai ruharaktár és az uj posztógyár forgalmának legnagyobb részét. A másik tervezett útnak az a feladata, hogy a tabáni lakott városrészt a gyárteleppel összekösse és a munkásnép könnyű és rövid közlekedését biztosítsa. Az ut a Szent-Gellérthegy alján vonulna el és a budai külső körutat és a budaeörsi utat keresztezve vezetne a katonai raktárhoz. Ennek az útvonalnak a kiépítése annyival könnyebb, mert a jelzett irányban már van is forgalmi úttest, csakhogy teljesen rendezetlen. A tanács a középitési bizottság javaslatára felhívta a mérnöki hivatalt, hogy az útépítések dolgában dolgozzon ki javaslatot, — úgyszintén nyújtson be részletes terveket és költségvetést, a melyek alapján a Kelenföld lecsapolásához szükséges gyűjtő csatornát hamarosan meg lehetne építeni. 1900. május 21. A vízvezeték kiterjesztése dolgában ezúttal a tanács külön intézkedést nem tett, mert a dunajobb- parti vízvezetéki csőhálózat megvalósításának programijában a Kelenföldnek vízvezetékkel való ellátása első helyen van felvéve, s igy a végrehajtás alkalmával amúgy is legelső sorban veszik figyelembe. Az állatkínzók ellen. Néhány hónapig szünetelt a szabályrendelet gyártás. Ez a szünet most véget ért s a tanács kebelében föltorlódott gondolatok paragrafusokba szedve szabályrendelet alakjában pattannak a közönség elé. Agyon vagyunk szabályrendeletezve s igazán okos embernek kell tartanunk azt, aki valamely, meg nem rendszabályozott pontot fedez föl. A szabályrendelet gyártásnak igen kevés baszna volt s mennél több a szabályrendeletünk, annál több kihágásra van kilátás. Pedig egész sereg újabb szabályrendelet készitése van tervben, melyeknek legnagyobb része fölösleges szekatúrák és hiába való papirpocsékolás. Ilyen az is, a mely az építkezéseknél előforduló állatkínzások megakadályozására készül. Ebben az ügyben a rendőrség adott ki 1898-ban egy igen rövid rendeletet, a mely azonban kellő szigorúsággal bánik el az állatkínzókkal. A rendelet igy szól: Rendelet Az építkezéseknél és építési anyagoknak mélyebben fekvő helyekről való kifuvarozásánál napirenden levő állatkínzások meggátolására az 1881. évi XXI. t.-cz. 11. §-a alapján a következőket rendelem. Építkezéseknél, csatornák készítésénél, homok és kavicsbányákban, valamint minden oly helyen, hol föld, homok, kavics, vagy más építési anyag az építési gödörből, vagy egyéb mélyen fekvő helyből lovak által vont jármüvekkel kifuvaroztatik, köteles az építkezés vagy a vállalat vezetője arról gondoskodni, hogy azon esetre, ba a talaj nem elég kemény, az építési gödörből az utcza-szinig deszkákból vagy egyéb szilárd anyagból elegendő szélességű padló (dobogó) készíttessék, melyen át a vonó állatok az építkezési anyagot a talajba való be- süppedés nélkül fel- és leszállíthatják. Ilyen padló (dobogó) nélkül építési anyagot süppedé- kes talajú helyről fuvarozni tilos. Azon építőmester, építésvezető, vállalkozó, vagy fuvaros, ki ezen rendelet ellen vét, kihágást követ el és az 1879. XL. t.-cz. 86 §-a értelmében fog bűntetteim az illetékes kér. kapitányság által. Budapest, 1898. junius 7. RUDNAY BÉLA főkapitány. Ez a rendelet még életben van, de ezenkívül a fővárosnak 2—3 más alkalomból alkotott szabályrendelete is kíterjesz- kedik az állatkínzásra s igy a legújabban tervbe vett újabb szabályrendelet már jó előre fölöslegesnek és czéltalannak kell jeleznünk.
