Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-05-21 / 21. szám

6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS Ezeken a bajokon segíteni kell mielőbb. Hosszú időre kell megalkotni a közmunka-program mot, a melynek minden egyes részlete szabályos, hibátlan, egész legyen. Álljanak össze a főváros müépiiészei, a hatóság mérnökei és együttesen dolgozzan ik ki olyan tervet, amelynek alapján Budapest világvárossá legyen fejleszthető. A főváros hirdessen pályázatot huszonöt, ötven, hetvenöt és száz esztendőre szóló közmunka prog­ramúira s a beérkező pályamunkák közül szakavatott jury válassza ki a legimpozánsabb, a legmegfelelőbb tervet, a melynek elfogadása, kötelezővé tétele bizto­síthatja a főváros modern fejlődését. Ennél a kérdés­nél elesik az az ellenvetés, hogy a hosszú időtartamra megállapított munkaprogram megköti az utódók kezét. A mai rendszertelenség, igaz, nem köt senkit, de kiszá­míthatatlan időre megakasztja a főváros egészséges, modern alapon való rendezését. A rendszeres közmunkaprogramot követeli a czi- vilizáczió; a világosságot kerüli, féli az, a ki szeret a zavarosban halászni. Kelenföld jövője. Kelenföld jövőjére úgy látszik számottevő hatás­sal lesz az uj cs. és kir. ruharaktár építése. A kato­nai ruharaktár életet pezsdit az egész környékbe, s az érdekeltek minden oldalról azon igyekeznek, hogy a Kelenföldnek az építkezéssel kapcsolatban lehetőleg minden hiányzó berendezését megszerezhessék. A ta­nács tegnap két testület hasonló kérelmét vette tár­gyalás alá. A cs. és kir. katonai építő osztály az uj ruharaktár környékén a csatornahálózat kiépítését kérte, — a kelenföldi kaszinó pedig az egész terület vízellátásáért és több ut kiépítéséért folyamodott. Kü­lönösen két fontos útvonalra van nagy szükség, az egyik a kelenföldi nagy átlós-uttól a katonai ruharak­tár mentén vonulna el, és a déli vasutat pályaszin- ben metszené. Ez az ut közforgalmi szempontból is fontos, mert a Dunapartot a budaeörsi-uttal köti össze és a két vonal forgalmát közvetíti. Egyelőre azonban elsősorban is arra a szaka­szára lenne szükség, a mely az átlós-ut és a buda- eörsi-ut között fekszik. Az ut megnyitása nagyobb aka­dályokba nem ütközik, mert a szükséges terület leg­nagyobb része a fővárosé, a magántulajdonosok pedig a még szükséges területeket az utmenti telkek nagy értékemelkedése következtében kedvező feltételek alatt engednék át. Ez az ut bonyolítaná le azután a katonai ruharaktár és az uj posztógyár forgalmának legnagyobb részét. A másik tervezett útnak az a feladata, hogy a tabáni lakott városrészt a gyárteleppel összekösse és a munkásnép könnyű és rövid közlekedését biztosítsa. Az ut a Szent-Gellérthegy alján vonulna el és a bu­dai külső körutat és a budaeörsi utat keresztezve ve­zetne a katonai raktárhoz. Ennek az útvonalnak a ki­építése annyival könnyebb, mert a jelzett irányban már van is forgalmi úttest, csakhogy teljesen rendezetlen. A tanács a középitési bizottság javaslatára fel­hívta a mérnöki hivatalt, hogy az útépítések dolgában dolgozzon ki javaslatot, — úgyszintén nyújtson be részletes terveket és költségvetést, a melyek alapján a Kelenföld lecsapolásához szükséges gyűjtő csatornát hamarosan meg lehetne építeni. 1900. május 21. A vízvezeték kiterjesztése dolgában ezúttal a tanács külön intézkedést nem tett, mert a dunajobb- parti vízvezetéki csőhálózat megvalósításának prog­ramijában a Kelenföldnek vízvezetékkel való ellátása első helyen van felvéve, s igy a végrehajtás alkalmá­val amúgy is legelső sorban veszik figyelembe. Az állatkínzók ellen. Néhány hónapig szünetelt a szabályrendelet gyártás. Ez a szünet most véget ért s a tanács kebelében föltorlódott gondo­latok paragrafusokba szedve szabályrendelet alakjában pattan­nak a közönség elé. Agyon vagyunk szabályrendeletezve s igazán okos embernek kell tartanunk azt, aki valamely, meg nem rendszabályozott pontot fedez föl. A szabályrendelet gyártásnak igen kevés baszna volt s mennél több a szabályrendeletünk, annál több kihágásra van kilátás. Pedig egész sereg újabb szabályrendelet készitése van tervben, melyeknek legnagyobb része fölösleges szekatúrák és hiába való papirpocsékolás. Ilyen az is, a mely az építkezések­nél előforduló állatkínzások megakadályozására készül. Ebben az ügyben a rendőrség adott ki 1898-ban egy igen rövid ren­deletet, a mely azonban kellő szigorúsággal bánik el az állat­kínzókkal. A rendelet igy szól: Rendelet Az építkezéseknél és építési anyagoknak mélyebben fekvő helyekről való kifuvarozásánál napirenden levő állatkínzások meggátolására az 1881. évi XXI. t.-cz. 11. §-a alapján a következőket rendelem. Építkezéseknél, csatornák készítésénél, homok és ka­vicsbányákban, valamint minden oly helyen, hol föld, ho­mok, kavics, vagy más építési anyag az építési gödörből, vagy egyéb mélyen fekvő helyből lovak által vont jár­müvekkel kifuvaroztatik, köteles az építkezés vagy a vállalat vezetője arról gondoskodni, hogy azon esetre, ba a talaj nem elég kemény, az építési gödörből az utcza-szinig deszkákból vagy egyéb szilárd anyagból ele­gendő szélességű padló (dobogó) készíttessék, melyen át a vonó állatok az építkezési anyagot a talajba való be- süppedés nélkül fel- és leszállíthatják. Ilyen padló (dobogó) nélkül építési anyagot süppedé- kes talajú helyről fuvarozni tilos. Azon építőmester, építésvezető, vállalkozó, vagy fuvaros, ki ezen rendelet ellen vét, kihágást követ el és az 1879. XL. t.-cz. 86 §-a értelmében fog bűntetteim az illetékes kér. kapitányság által. Budapest, 1898. junius 7. RUDNAY BÉLA főkapitány. Ez a rendelet még életben van, de ezenkívül a főváros­nak 2—3 más alkalomból alkotott szabályrendelete is kíterjesz- kedik az állatkínzásra s igy a legújabban tervbe vett újabb sza­bályrendelet már jó előre fölöslegesnek és czéltalannak kell je­leznünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom