Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-21 / 21. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 1900. május 21. __ Az épitö ipar és a főváros. A budapesti épitőrhesterek, kőműves-, kőfaragó — és ácsmesterek ipartestülete a fővároshoz már régebben emlék- iratott nyújtott be. s abban azt kérte, hogy a főváros a köz- épitkezéseknél az árlejtési és szerződéses feltételeket az iparosok érdekében megfelelően módosilsa. A memorandumra a mérnöki hivatal nagyszabású munkálatot dolgozott ki, mely az összes kérdésekre szakszerű alapossággal tett részletes javaslatot, mely az iparosok kellő támogatása mellett a székes- főváros érdekeit sem téveszti szem elől. A mérnöki hivatal javaslatának főbb vonalai ezek: Már az árlejtés kiírása alkalmával kössék ki ezentúl az ipari képesítés és jogosultság igazolását, a munkákat csak magyar honosságú, helybeli iparosnak adják ki. Szigorítani kell a vállalati feltételeket, hogy a hanyag és roszbiszemü vállalkozóktól megszabaduljanak, a kereseti összegeket gyorsan utalványozzák ki, hogy a vállalkozók tőkéje ne heverjen ok nélkül a vállalatokban. Mindamellett azonban a mérnöki hivatal a végelszámolások elintézésére ne vállaljon határidőt. A jótállás határideje után a munkákat hivatalból vizsgálják felül és a biztosítékokat 14 nap alatt fizessék vissza. A munkát ezután is a naptári időre adják ki, — ne mint kérték munkanapokra ; — egyenlő ajánlatok esetén a hazait fogadják el, — a beadott ajánlatok felől 14. nap alatt döntsenek. Végre a jótállási és szerintezési részleteket ezentulra is 5'5 százalékban állapítsák meg. Az építő mesterek kőművesek, kőfaragók, és ácsmesterek ipartestülete most újabb beadványt intézett a tanácshoz. Figyelembe veszi ebben már a mérnöki hivatal előterjesztésében foglaltakat is, és több uj irányú javaslattal áll elő. Fő alapelvnek kéri elfogadni az ipartestület, hogy „a közpénzekből végzendő építési munkákat kizárólag jogosult, rendes adófizető iparosokkal végeztesse a főváros“. Ehhez a kérelemhez hozzájárult a maga részéről az országos iparegyesület, úgyszintén a budapesti kereskedelmi és iparkamara is. A tanács az újabb javaslatokat ugyancsak kiadta a mérnöki hivatalnak, mely újabb előterjesztését már szintén elkészítette. A mérnöki hivatal a három testület főkivánságára nézve kijelenti, hogy az elv kimondására szükség nincs, mert az benne van a Budapest székesfőváros vállalati szabványainak 3. számú füzetében, a hol a 4 pont éppen ezt a kikötést tartalmazza, lljabb hasonló szabályt alkotni tehát nem szükséges, hanem ezt a meglevő kikötést kell minden egyes vállalatnál alkalmazni. Nem ajánlja elfogadásra a mérnöki hivatal a felsorolt három testületnek azt a kérelmét sem, hogy közkereseti társa- saságok csak abban az esetben vállalkozhassanak fővárosi munkára, ha czégbejegyző kivonatot ] tudnak bemutatni, a melylyel igazolják, hogy nem csupán alkalmilag egyesültek a munka megszerzése érdekében; —valamint teljesíthetetlen az a szigorú kívánság is, hogy ha a közkereseti társulat időközben feloszlassák, a hátralékos munkát ne bízzák a társulat iparjogo- sitványnyal nem biró cégtagjára. Mind a két kívánság méltánytalan és czéltalan, mert az iparigazolványnyal biró, de kellő tőkével nem rendelkező szakértőt oktalan dolog lenne megfosztani attól a jogától, hogy gazdag, de nem szakértő emberrel társulhasson, s a külön-külön el nem vállalható munkát egyesült erővel el ne készíthessék. Ezek az egyesülések a legtöbször alkalomszerűek és eb‘ ől az iparnak kára nem eredhet. Az pedig ugyancsak méltánytalan kívánság, hogy ha a tőkepézes valamely efféle társas vállalatba pénzét beleölte, szakértő társának elhalálozása esetén ne legyen jogosítva magának uj szakértő társat keresni, hanem egészen ártatlanul a vállalatból kicseppenjen. A három folyamodó testület azt is kérte, hogy a főváros ezentúl az összmunkákra beadott ajánlatokkal szemben min denkor az egyes munkákra beadott ajánlatoknak adja meg az elsőséget, sőt ilyen esetekben az összes munkákra beadott ajánlatokat egyáltalán figyelembe se vegye. — A főváros eddig is lehetőség szerint mindig a részletes, egyes munkákra szóló ajánlkozások pártjára állt, hogy a szegényebb iparosokat a tőkepénzes vállalkozókkal szemben megvédelmezze ; a mérnöki hivatal szerint azonban arról a jogáról le nem mondhat, ho^.y az ajánlatokat szabadon mérlegelhesse, e nélkül pedig a kívánt elvet általánosságban elfogadni nem lehet, csupán esetenként a gyakorlatban lehet alkalmazását előmozdítani. Az országos iparegyesület arra is kéri a tanácsot, hogy a középitéseknél kiirt pályázatok alkalmával már az összes részletes terveket készítesse el, hogy azok a pályázók rendelkezésére álljanak. A mérnöki hivatal ezt a kívánságot is teljesithetetlennek találja, mert a részletes terveket fokozatosan szokta elkészíteni maga a hivatal, s ezt a munkát nem bízza a fővállalkozóra, mint ez az állami munkálatodnál történik. A régi rendszerrel sok előfordulható visszaélést gátoltak meg, és az uj rend általános, kötelező elfogadása a fővárosra gazdasági szempontból is rendkívüli terheket róna, mert a mérnöki hivatalnak még a pályázatok előtt minden egyes kiviteli tervrajzot a legapróbb részletességgel el kellene készítenie, a mi rengeteg, nagyrészt hiába való munka lenne, mivel a tervek később a pályázat eredményéhez képest úgy is módosulnak. Lehetséges egyes kivételes esetekben a kérelemnek helyt adni, a mikor a tervek előre elkészültek, de ez csak „kivételes“ eset lehet, általános s/.abály nem. Pártfogolja azonban a mérnöki hivatal azokat az indítványokat, hogy az ajánlattételek költségeit a hatóság lehetőleg redukálja, — a pál\ázatok sorsát a lehető legrövidebb idő alatt döntsék el, — az „óvadékokat“, a mint szabályszerint felszabadulnak, azonnal utalványozzák vissza, a kereseti kimutatásokat gyorsan állítsák össze, a számlák folyósításánál egyszerű és rövid eljárást léptessenek életbe. A „pályázati hirdet . .ényeket“ érthető alakban és lehető röviden szerkeszszék meg. A szerződésekben a vállalkozók jogainak kellő megóvásáról is gondoskodjanak ; olyan ajánlatokat, a melyek fix árat nem tartalmaznak s arra spekulálnak, hogy az ajánlatok felbontása után a legolcsóbb ajánlatnál bizonyos százalékkal olcsóbbak lehetnek: a limine vissza kell utasítani.
